Tisza győzelme kulcsfontosságú az országos sikerhez.

A 2026-os országgyűlési választásokig az Index választási blogján a KözTér sorra veszi mind a 106 egyéni országgyűlési választókerületet. Igyekszünk a dolgok mélyére nézni, hogy tisztábban lássunk: melyik körzetben kinek lehet a legnagyobb esélye a győzelemre. A sorozat következő részében Veszprém vármegyét vesszük szemügyre, a módszertanról ebben a cikkünkben olvashat.

Ha a találós kérdés az volna, hogy melyik magyar megye lehet a turisták jolly jokere, akkor Veszprém erősen esélyes lenne a jó válaszra.

Télen Eplényben lehet síelni, nyáron meg ott a Balaton. De el lehet ázni a füredi szüreti napokon valamelyik balatoni borvidék nedűjétől, miközben olyan kulturális és építészeti turistamágnesek vesznek körül, mint várak sokasága (Nagyvázsony, Sümeg, Szigliget, Várpalota, Veszprém), a festői apátságok (Tihany, Zirc), továbbá történelmi belvárosok (Balatonfüred, Pápa, Tapolca).

Veszprém vármegye lakossága nagyjából 350-360 ezer fő között mozog, ezzel az ország közepes népességű megyéi közé tartozik. A népsűrűség viszonylag alacsony, a településszerkezet pedig mozaikos. Veszprém a legnagyobb városként egyben regionális központként is működik, de jelentős városok még Ajka, Pápa, Balatonfüred, Tapolca és Várpalota. A kisebb falvak száma is magas, különösen a Bakonyban és a Balaton-felvidéken.

Etnikai szempontból a lakosság döntő többsége magyar, kisebb számban német és roma nemzetiségek is jelen vannak, főként a vidékies térségekben.

„Veszprémben minden út felfelé vezet”

A megye gazdasága sok lábon áll. Hagyományosan jelentős volt a bányászat (Nyirád, Halimba), bár ez napjainkra nagyrészt visszaszorult. A feldolgozóipar, különösen az autóipari beszállítók, elektronikai és vegyipari üzemek (Ajka, Balatonfűzfő, Pétfürdő, Várpalota) fontos szerepet töltenek be. Veszprém városában, illetve környékén ma jelentős ipari parkok működnek. A turizmus kiemelkedő gazdasági ágazat, leginkább a Balaton partján. Balatonfüred, Tihany és Badacsony országosan és nemzetközileg is ismert üdülőhelyek. De a borászat is fontos szerepet játszik a megye gazdaságában.

Veszprém vármegyére jellemző a város-vidék különbségek erősödése. Míg a Balaton környéke és Veszprém városa fejlődőképes, addig a bakonyi kistelepülések egy része elnéptelenedéssel, valamint infrastrukturális nehézségekkel küzd. A foglalkoztatottság összességében kedvezőbb az országos átlagnál, de területi egyenlőtlenségek itt is bőven megfigyelhetők. Ahogy az „őslakosok” és a főleg Budapestről ide települők közti ellentétek is.

A veszprémi székhelyű Pannon Egyetem fontos szerepet tölt be, mint felsőoktatási intézmény. Ráadásul nemcsak a város, hanem az egész vármegye társadalmi és gazdasági fejlődésére hatással van. A megye kulturális jelentőségét jól mutatja, hogy Veszprém 2023-ban Európa Kulturális Fővárosa volt, ami nemzetközi figyelmet irányított a térségre, és hozzájárult a kulturális infrastruktúra fejlődéséhez. A Bakony és a Balaton-felvidék falvai őrzik a népi építészet, illetve a hagyományos életmód emlékeit. A Káli-medence és a Balaton-felvidék több települése pedig igazi művészeti központtá nőtte ki magát – a híres Káptalantóti piacról már nem is beszélve.

Mandátumbecslés: Veszprém 01. OEVK (székhely: Veszprém)

A választókerület a megyeszékhely Veszprémből, Herend kisvárosából és további 23 községből áll az ajkai, várpalotai, veszprémi és zirci járásokból. Többek közt ide tartozik a magyar St.Moritz (Eplény), vagy épp Hárskút, ahová a 2018-as választások után visszavonult a jól tejelő kecskéi közé az egykor szebb napokat látott Simicska Lajos. De, ha már híres emberek, a hungarikummá fejlődő TrollFoci egyik fele, Antal Adrián is a Királynék Városában él.

A választókerület lakosságának 28,6%-a érettségizett, 21,7%-uk le is diplomázott, 19,2%-uk szakmunkás végzettségű, míg 12,5%-uk csak az általános iskola 8 osztályát járta ki –, de mindig hangsúlyos, hogy a statisztika a 18 év alatti diákokat is tartalmazza. A választókerület népességének a 86,8%-nál van internet elérési lehetősége, mely az internet penetráció tekintetében 5-6%-kal múlja felül az ország szegényebb részeit.

Bándon (Bandau) például a népesség 27,4%-a még ma is német nemzetiségű. A polgármesteri székben 2014-ben például Schindler urat Steigervald úr váltotta. Úrkúton (Herrnbrunn) 15,4%, míg Csehbányán (Böhmischhütten) 17,5% a német nemzetiségűek aránya. Nyugodtan beszélhetünk tehát magyar, de még mindig sváb gyökerű falvakról a térségben. A lakosság 26,6 %-a római katolikus, utánuk következnek a reformátusok és a felekezet nélküli ateisták.

Veszprém városa 997-ben került be elsőként a „hírekbe”, amikor egy bizonyos Vajk apja halála után egy örökösödési belháborúban német lovagok segítségével legyőzte unokanagybátyját, Koppányt. A vereséget követően, a Képes krónika alapján Koppányt felnégyeltek, az egyik negyedét pedig éppen a veszprémi várkapura tűzték ki. 986 évvel később ebből a történetből született a leghíresebb magyar rockopera, a Szörényi-Bródy féle István, a király, ahol sokak szemében Koppány tűnhetett a jobb arcnak Varga Miklós hangjának dacára.

Hiába alapította meg itt az első püspökséget Szent István, a történelem viharai nem kímélték meg Veszprémet. A tatárjárást ugyan még túlélte a város, de a törökdúlás idején Dobó István egri diadala (1552) és Bécs sikertelen ostroma (1683) között mintegy tíz alkalommal cserélt gazdát a vár. A Rákóczi szabadságharc során pedig Sigbert Heister császári tábornagy engedte meg a csapatainak a szabadrablást a város elfoglalása után.

A Horthy-korszakban megépült a viadukt (hivatalosan: Szent István völgyhíd), és komoly hadiipar is települt a városba –, ami később számos súlyos bombatalálatot eredményezett. 1949-ben törvényileg Veszprémbe költöztették a BME Nehézvegyipari Karát, amiből később létrejött a mai Pannon Egyetem.

A kommunizmus során Veszprém népessége megháromszorozódott: 1949-ben a 20 682 fő, 1990-re már 63 867-re emelkedett. A város népessége azóta az 1980-as szint alá hanyatlott – 2025-ben nagyjából 55 118 főre. De a belvárosi Húszemeletes ház – valójában csak 19 – és a történelmi centrumot körülvevő lakótelepek – élükön a Jutasi úti Haszkovóval – azonban máig velünk maradtak. Veszprém 2023-ban az Európa kulturális fővárosa címet viselte, melynek leglátványosabb eredménye a várnegyed és a belváros legszebb épületeinek kitatarozása volt, habár a Szent Mihály-székesegyház belső tereinek ultrapuritán fehérre meszelését számos szakmai és közönségkritika érte.

Herend városa a pécsi Zsolnay mellett az ország leghíresebb porcelánmanufaktúrájának szinonimája. Egyben Tokiótól São Paulóig hazánk egyik legjobb nagykövete. No, de mi köze van a herendieknek a Heti Heteshez, a Hócipőhöz és Mimi asszony szárszói toalettjéhez? A soproni születésű Stingl Vince ugyan már 1826-ban megnyitotta fajansz- és kőedénykészítő műhelyét a Balaton közelében, de a valódi fejlődést csak az hozta meg, amikor Farkasházi Fischer Móric 1839-ben megvette Stingl műhelyét. Ezzel kezdetét vette a Herendi Porcelánmanufaktúra szárnyalása. Farkasházi Fischer unokája pedig nem más, mint Farkasházy Tivadar újságíró és „humorista.”

Ovádi Péter vs. dr. Gáspár Levente

A választókerületet politikatörténetileg nyugodtan hívhatjuk billegőnek Dunaújvároshoz (Fejér 4-es) és Miskolchoz (BAZ 2-es) hasonlóan, de azért még így is kevésbé ellenzéki választókerület, mint Pécs (Baranya 1-es) vagy Szeged (Csongrád-Csanád 1-es).

2010 után, 2014-ben még Navracsics Tibor újrázott itt, aki korábbi frakcióvezetőként és miniszterelnök-helyettesként akkoriban is a Fidesz egyik legnépszerűbb politikusa volt. Navracsics 2014 végén aztán Brüsszelbe migrált az Európai Bizottság magyar biztosaként, ezért 2015 februárjára időközi országgyűlési képviselő választást írtak ki. Ezt az ellenzék támogatásával független indulóként Kész Zoltán veszprémi angoltanár és tankönyvszerző nyerte. Ahogy Hegedűs Barbara is a 106 lépés című műsorunkban hangsúlyozta, Veszprém és térsége keresztény kulturális gyökereire épít, miközben nyitott az innováció és az együttműködés felé. A magyar polgári hagyományok, az európai identitás és a helyi közösségek ereje együtt határozzák meg a térség jövőjét.

2018-ban viszont már Ovádi Péter mérnök-informatikus, a Fidesz veszprémi önkormányzati képviselője a kormánypártok jelöltjeként jelentős különbséggel (48,75% vs. 31,39%) győzte le Kész Zoltánt. 2022-re pedig már 50,48%-ra növelte előnyét az egyesült ellenzéki indulóval szemben. Ovádi 2020 októberétől állatvédelmi miniszteri biztos is lett, mely a több mint 3 millió kutya és kutyás országában ügyes imázsépítésnek számít.

A Tisza párt jelöltje dr. Gáspár Levente aneszteziológus, intenzív terápiás és szülész-nőgyógyász orvos-jogász lesz, aki erdélyi gyökerekkel rendelkezik, de már három évtizede Veszprémben és környékén dolgozik. A 2024-es EP-választáson a Fidesz-KDNP 41%-ot, a Tisza párt pedig 32,6%-ot kapott.

Veszprémet a rendszerváltástól 2006-ig az SZDSZ-es Dióssy László vezette a kevés vidéki liberális politikus egyikeként, mígnem őt is elsodorta az őszödi beszéd. Azóta a várost a Fidesz-KDNP vezeti, 2010-től pedig Porga Gyula. A 2024-es EP-választáson 191 szavazattal kapott többet a kormánypártok listája a Tiszáénál – úgy, hogy a DK listája felülteljesített (10,15%) az országos átlaghoz képest.

Veszprém 01. országgyűlési választókerületében a korábbi eredmények és a közvélemény-kutatások alapján azonban a Tisza jelöltje, Gáspár Levente lehet inkább a befutó. Ám, ahogy írtuk Eger, vagy akár Szabolcs-Szatmár-Bereg 02-es OEVK-ban, itt is nagyon szoros eredményre lehet számítani. Egy esetleges nagyobb Fidesz-KDNP győzelem esetén pedig Ovádi Péter címvédése is valószínűsíthető (2026. 02. havi becslés).

Mandátumbecslés: Veszprém 02. OEVK (székhely: Balatonfüred)

Veszprém vármegye legbalatonibb, egyben a Balaton-felvidék és a Káli-medencét is magában foglaló választókerületének központja Balatonfüred: az északi part fővárosa. Ebben a választókerületben található három járásközpont (Balatonalmádi, Balatonfüred, Várpalota), három további üdülőváros, valamint 39 kisebb-nagyobb község. A 106 lépés című műsorunk térségről szóló adásában szó volt arról is, hogy a térség arculatát az elmúlt években a betelepülők és a helyben élők együttélése formálta: a Balaton-parton új lakók és régi közösségek keresik az együttélés egyensúlyát, míg a belső településeken a helyi identitás tudatos megerősítése vált fontossá. A folyamat nem válságot, hanem új önmeghatározást hozott: a térség megtanulta újraértelmezni hagyományait, miközben megőrizte saját értékeit.

A választókerület lakosságának 28,4%-a érettségizett, 22%-uk szakmunkás, 18,1%-uk diplomás, 13% viszont az általános 8 osztálya után kiesett az iskolapadból.

A választókerületben háromszor annyian vallják magukat németnek, mint cigány nemzetiségűnek. Érdekesség, hogy az egymás utáni népszámlálások alapján – talán az integráció reményében – egyre kevesebben vallják magukat romának. A lakosság 24,3%-a római katolikus, református 7,8%-uk, jelentős a felekezet nélküliek és a vallási hovatartozásukat nem megosztók aránya.

A választókerület többszörösen kétarcú. A nyári szezonra építő balatoni turizmus és a Balatonfüred-Csopaki borvidék miatt, nem is gondolnánk, hogy a nehézipar még mindig számottevő a térségben – Balatonfűzfőn, Pétfürdőn és Várpalotán. Utóbbival kapcsolatban kissé igazságtalan, de többen ismerik Várpalotát a magyar alumíniumról, a Nitrogénművekről vagy az inotai hőerőműről, mintsem az itt található Thury-várról vagy a Zichy-kastélyról.

Balatonfüred Kisfaludy Sándornak köszönhetően lett a reformkori polgári fejlődés egyik legfontosabb helyszíne. 1825-ben rendezték itt meg az első Anna-bált, ahol többek között tiszteletét tette Vörösmarty Mihály, Blaha Lujza vagy éppen Jókai Mór. A legnagyobb magyar, Széchenyi István kezdeményezésére innen indult el 1846-ban a Kisfaludy-gőzös, mely dátum egyben a balatoni gőzhajózás kezdete is. A reformkori fürdővárosi részben nyílt meg 1913-ban a híres Állami Szívkórház is, ahol a partmenti sétány névadóját, Rabindranáth Tagore indiai polihisztor költőt is kezelték. A füredi savanyúvízforrásoknak is köszönhetően a XIX-XX. században kiépült egy elegáns villanegyed és a partmenti szállodasor. Füred ma is azon kevés városok egyike, ami tisztelve hagyományait, de szépen és egyenletesen fejlődik. A görög falu projektet pedig fedje a feledés jótékony homálya.

Forsthoffer Ágnes vs. Dr. Hegedűs Barbara

A Fidesz-KDNP itt hajtotta végre az egyik utolsó cseréjét. Kontrát Károly 2002 óta volt parlamenti képviselő – 2022-ben még 50,99%-kal nyert. Az egykori pápai alpolgármester (1990-1998) és sokszoros belügyi államtitkár (1998-2002, 2010-2018) helyett azonban Dr. Hegedűs Barbara korábbi veszprémi alpolgármester (2019-2024) indul – a frissesség jegyében. Hegedűs a Fidelitas külügyekért felelős alelnökéből lett a Fidesz feltörekvő női politikusa, aki tíz évig volt veszprémi önkormányzati képviselő, ennek felében alpolgármester is, mígnem 2024-ben az országos listáról be nem került az Országgyűlésbe, ahol a NATO Parlamenti Közgyűlésének magyar delegációvezetőjeként a biztonságpolitikai PhD-jét is hasznosíthatja.

A Tisza jelöltje a párt egyik alelnöke, a közgazdász végzettségű Forsthoffer Ágnes, aki közel két évtizede vezeti a Balaton melletti családi szállodavállalkozásukat, a politikai fény előtt pedig a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségében balatoni régióvezető is volt. Tehát őt és családját is jól ismerik a környékbeli vendéglátós körökben. A 2024-es EP-választáson a Fidesz 42,5%-ot, a Tisza pedig 31,7%-ot kapott.

Balatonfüredet 2002 óta vezeti a fideszes Dr. Bóka István, aki 2024-ben zsinórban a hatodik polgármesteri ciklusát kezdte meg. Várpalotát pedig 2010 óta irányítja fideszes színekben Campanari-Talabér Márta, a városok közül pedig Balatonkenesének van még kormánypárti polgármestere. Balatonalmádiban és Tihanyban viszont civil, illetve független jelöltek váltották a korábbi fideszes városvezetést 2024-ben.

Veszprém 02. országgyűlési választókerületében a korábbi eredmények és a közvélemény-kutatások alapján nagy csatában, de a Tisza jelöltje, Forsthoffer Ágnes lehet inkább a befutó, kis többséggel (2026. 02. havi becslés). Érdemes lesz nézni április 12-én este a beérkező eredményeket, mert a Veszprém 02-es OEVK is egy olyan körzet, amiben, ha nem nyer a Tisza, az országos győzelemre nem lesz esélye.

Mandátumbecslés: Veszprém 03. OEVK (székhely: Tapolca)

A választókerület székhelye Tapolca, de itt található a szintúgy járásközpont Ajka és Sümeg, a vármegye, sőt az egész Közép-Dunántúl régió legkisebb városa Badacsonytomaj, továbbá 56 kis- és nagyközség (pl. Révfülöp). A lakosság 26,7%-a érettségizett, szakmunkás 25,8%-a, 13%-uk le is diplomázott, viszont 17,1%-uk csak az általános iskolát végezte el.

A sümegi palotaépítő Padányi Biró Márton püspök forogna a sírjában, ha megtudná, hogy a lakosságnak már csak 36,3%-a vallotta magát katolikusnak a legutóbbi népszámláláson. Az viszont megelégedettséggel töltené el, hogy a kálvinisták aránya csupán 2,6%-nyi. A választókerületben több mint kétszer annyian vallják magukat németnek, mint romának.

A térség kulturális zászlóshajója a balatonfelvidéki borvidéken kívül az 1989 óta megrendezett Művészetek Völgye nyári népművészeti fesztivál. Márta István zeneszerző ősfőszervezőnek köszönhetően Kapolcs végleg felkerült Magyarország kulturális térképére.

A körzet központja az erősen kétarcú Tapolca. Tavasbarlangja és a Malom-tó köré épült hangulatos városközpont bárhol a világon megállná a helyét egy baedeker első oldalán. Ám a kor csúcstechnológiájának számító „Y-házak” és a többi panel sokat ront az összképen. Mindenesetre Batsányi János városa, ma igazi szürke eminenciásként a központja a Balaton felvidék nyugati részének. De itt születtek a Tóth-nővérek, akiket a Megasztár ismertetett meg az országgal, ahogy Boczkó Gábor, Rédli András és Siklósi Gergely vívóink is.

A vármegye harmadik legnagyobb települése Veszprém és Pápa után azonban mégis csak Ajka. Várpalotához hasonlóan Ajkán is szenet kezdtek bányászni és az 1970-es évek elejére már 32 gyári üzem működött a városban. 2004-ben azonban az utolsó bányát is bezárták 139 év után. Krónikásként az Ajkai Bányászati Múzeum maradt ránk.

Dr. Navracsics Tibor vs. Dr. Balatincz Péter

Lasztovicza Jenő 2015 januári halálát követően odalett a Fidesz-KDNP parlamenti kétharmada. Hiszen februárban Veszprémben Kész Zoltán, Tapolcán pedig 2015 áprilisában a jobbikos Rig Lajos, a város akkori polgármestere diadalmaskodott az időközi országgyűlési választásokon 365 szavazattal a Fidesz jelöltjével, Fenyvesi Zoltánnal szemben. Aki 2018-ban revansot vett és nagyobb arányban tudott győzni.

2022-ben itt kezdődött Navracsics Tibor nagy visszatérése a magyar belpolitikába egy 50,7%-os győzelemmel. A legyőzött pedig ismét Rig Lajos volt, aki azóta visszatért a mentőápolás világába, és a hírek szerint Navracsics támogatójául szegődött. A tét azonban magasabb most, mint valaha. Az ötödik Orbán-kormányba miniszterként is visszatérő Navracsics Tibor nemrég bejelentette, hogy listás befutó helyet nem kér, tehát, ha 2026-ban kikapna egyéniben, akkor visszavonul az aktív pártpolitizálástól.

A Tisza Párt jelöltje Dr. Balatincz Péter, az ajkai kórház traumatológiai osztályának főorvosa lesz, aki korábban a mentőszolgálatnál is helyt állt. A 2024-es EP-választáson a Fidesz-KDNP 46%-ot kapott, a Tisza pedig 28,1%-ot.

A 2024-es önkormányzati választásokon a nagyobb települések közül Ajkán az MSZP egyik utolsó mohikán veteránja, a 2002 óta városvezető Schwartz Béla hatodik alkalommal is győzni tudott. Tapolcán pedig a jobbikosból lett helyi civil Dobó Zoltán győzte le a fideszes jelöltet. Sümegen pedig szoros küzdelemben, 11 szavazatnyi különbséggel tartotta meg a székét a 2014 óta hivatalban lévő fideszes polgármester.

Ez alapján a vármegyei 03-as OEVK is erősen billegő választókerületnek számít, ahol azonban a kormánypártok 2024-es EP-listája lényegesen jobban szerepelt, mint a polgármesterjelöltjeik. A korábbi eredmények, valamint Navracsics Tibor személye miatt, azonban inkább a Fidesz-KDNP lesz a befutó (2026. 02. havi becslés).

Mandátumbecslés: Veszprém 04. OEVK (székhely: Pápa)

Veszprém vármegye leginkább rusztikus választókerületének székhelye egyben a megye második legnépesebb települése, Pápa. Itt találhatóak még a járásközpont Devecser és Zirc városai, valamint 84 kisebb település, köztük Tüskevár, mely azonban csak a nevét, nem pedig a helyszínét adja Fekete István híres ifjúsági regényének.

A lakosság 25,9%-a szakmunkás, érettségizett 24,4%-uk, diplomát 11,2%-uk szerzett, 19%-uk viszont csak az általános iskolát tudta befejezni, mely magas aránynak hathat a kollégiumváros Pápa vonzáskörzetében. A lakosság egyharmada katolikus, és hiába református központ Pápa, a kálvinisták aránya csak 7,4%-os.

Alumnusai között a magyar irodalom olyan nagyjai találhatóak meg, mint Jókai Mór, Petőfi Sándor, Nagy László és Csoóri Sándor. Valami kell legyen arrafelé a levegőben, mert Pápáról származik Kövér László, Gyurcsány Ferenc, de Kuncze Gábor is.

A „Bakony fővárosának” is nevezett Zirc Magyarország legmagasabban (400 méter) fekvő városa, III. Béla király 1182-ben itt alapított ciszterci apátságot, ahol 2015 óta (újra) belga mintára az apátsági sörfőzéssel is kísérleteznek. Az apátság híres műemléki könyvtáráról, arborétumáról, valamint a Bakonyi Természettudományi Múzeumról is.

Devecseren a 2010-es vörösiszap-katasztrófa jelentős mértékű újjáépítést tett szükségessé, mely ipari tömegszerencsétlenséget az Ajkai Timföldgyár vörösiszap-tároló gátjának átszakadása okozott.

Ujvári Szilvia vs. dr. Takács Péter

Érdekes, hogy a másik utolsó perces cserét a Fidesz-KDNP épp itt hajtotta végre. Kovács Zoltán 1990-2011 Pápa polgármestereként szolgált, 1998 óta pedig hétszer is nyerni tudott egyéniben országgyűlési képviselőként – 2022-ben már mintegy 62,7%-kal. Ám Kovács ’25 júniusától a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának tagjává választották, ezzel pedig visszavonult az aktív pártpolitikától.

Kovács utódja a Fidesz-KDNP jelöltjeként a TikTok-kompatibilisebb dr. Takács Péter jelenlegi egészségügyi államtitkár lesz, aki szintén pápai.

A Tisza Párt jelöltje Ujvári Szilvia külkereskedelmi vezető és háromgyerekes farkasgyepűi édesanya lesz, aki a közgazdászi mellett biológiai talajerő-gazdálkodás képesítéssel is rendelkezik. A 2024-es EP-választáson a Fidesz-KDNP 53,1%-ot kapott, a Tisza pedig 24,4%-ot.

A 2024-es önkormányzati választásokon Zircen egy független jelölt győzte le a hivatalban lévő fideszest, Pápán pedig a város rendszerváltozás utáni politikatörténetében először a helyi baloldal veterán politikusát, Grőber Attila pedagógust választották meg polgármesternek a 2011 óta hivatalban lévő kormánypárti ellenfelével szemben.

Veszprém 04. országgyűlési választókerületében a korábbi eredmények alapján biztosan a Fidesz-KDNP jelöltje, Takács Péter lesz a befutó. (2026.02. havi becslés)

A cikksorozat az Index és a KözTér közös együttműködésében mutatja be a 2026-os parlamenti választásokra hangolódva a 106 egyéni országgyűlési körzetet. Ha pedig egyben szeretnék megnézni az összes tippünket, itt tehetik meg a legkönnyebben.

A szerző a KözTér főszerkesztője.

A sorozat korábbi része:

Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye

Hajdú-Bihar vármegye

Heves vármegye

Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye

Nógrád vármegye

Jász-Nagykun-Szolnok vármegye

Pest vármegye, első rész

Pest vármegye, második rész

Zala vármegye