Történelmi együttműködés: Tisza és Fidesz az óvodákért

Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Képviselő-testülete 2026. január 29-én szándéknyilatkozatot fogadott el az önkormányzati fenntartású óvodai intézményrendszer racionalizálásának előkészítéséről. A szülők részére megküldött önkormányzati tájékoztatás szerint a kerületben működő

Ezzel viszont a szülők és óvodapedagógusok nemigen értenek egyet, így petíciógyűjtésbe kezdtek és megpróbálják rávenni az önkormányzatot, hogy gondolja át még egyszer ezt az egészet, hiszen ellenzékből pont ez ellen szólalt fel az MKKP, most pedig úgy viselkedik, mintha nem is emlékezne már az egy évvel ezelőtti önmagára.

Ráadásul az elmúlt napokban az ügy akkorára dagadt, hogy mind Steiner Attila fideszes képviselő kiáll az ügy mellett, mind Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke aláírta a petíciót a szülők összefogásának megsegítésére – ilyesmire pedig az elmúlt két évben nem nagyon volt példa. Látható tehát, hogy az ügynek komoly súlya van – akár még a pártpolitikai kereteken túl is.

Hangos tiltakozás

A 2026. január 29-én elfogadott szándéknyilatkozat nyomán szülők, pedagógusok és kerületi lakosok petíciót indítottak az óvodai átalakítások ellen. A kezdeményezők szerint a jelenlegi rendszer pedagógiai szempontból kedvezőbb feltételeket biztosít, és

A petíció kiemeli, hogy a csoportok 44 százaléka 18 fő alatti létszámmal működik, ami szerintük komoly pedagógiai előnyt jelent. A kisebb csoportokban több egyéni figyelem jut a gyerekekre, könnyebb a sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek integrációja, családiasabb a légkör, és a pedagógusok terhelése is csökken. A 22 fős célcsoport-létszámot ezért nem tartják optimálisnak, a 20 fő alatti már sokkal elfogadhatóbb lenne.

Külön hangsúlyozták, hogy a kerületben jelentős számú SNI-s és fejlesztést igénylő gyermek jár óvodába, akik esetében a nagyobb csoportlétszám rontaná az ellátás minőségét. A 77,7 százalékos kihasználtsági mutató szerintük torz képet ad: ha az SNI-s gyermekek súlyozott létszámát is figyelembe veszik, az arány 81,1 százalékra emelkedik, így a 85 százalékos cél eléréséhez mindössze 59 gyermek hiányozna. Arra is rámutatnak, hogy több mint 600 kerületi óvodáskorú gyermek nem önkormányzati intézménybe jár, ami szerintük inkább vonzerő-, mint kapacitáskérdés.

Javasolják a kihasználtság növelésének vizsgálatát – például népszerűsítő programokkal, kerületen kívüli gyermekek fogadásával vagy a 2,5 évesek befogadásával –, továbbá a demográfiai előrejelzések figyelembevételét és a jelenlegi csoportlétszámok megőrzését.

Ezzel szemben

Az önkormányzat szerint az elmúlt évek jelentős demográfiai változásai indokolttá teszik az óvodai intézményhálózat átfogó felülvizsgálatát. A 3 év alatti korosztály létszáma 2022 és 2025 között drasztikusan csökkent: míg 2022-ben még 2209 fő tartozott ebbe a csoportba, addig 2025 novemberéig már csak 1226 fő. A 3–6 évesek száma szintén mérséklődött, ami közvetlen hatással van az óvodai férőhelyek iránti igényre.

A jelenlegi adatok szerint az önkormányzati óvodák 1501 engedélyezett férőhellyel rendelkeznek, miközben 1166 gyermek van beíratva, közülük mindössze 1072 kerületi lakcímmel. A 3–6 éves kerületi gyermekek száma 1679 fő, így az összkapacitás kihasználtsága csak 77,7 százalékos. Bár az intézményhálózat 71 csoport működtetésére lenne jogosult,

A finanszírozási háttér szintén racionalizálást sürget: az állami támogatás a számított pedagóguslétszámhoz kötött, és 2026-ra 177 millió forintos forráscsökkenés várható az előző évhez képest. A fenntartható működéshez legalább 85 százalékos kihasználtság lenne szükséges, ezért célként jelölték meg a 22 fős csoportlétszám kialakítását és az intézményi struktúra hatékonyabb működtetését.

Az előterjesztés több szerkezeti változtatást irányoz elő: városrészi egységek kialakítását 3–4 óvoda összevonásával, a legalább négycsoportos telephelyek előnyben részesítését, valamint a kisebb tagóvodák felülvizsgálatát. Felmerült a körzethatárok módosítása, 2026. augusztus 31-ig létszámstop bevezetése – polgármesteri engedéllyel tehető kivételekkel –, továbbá a külső partnerek támogatásának áttekintése. A végleges döntés előtt a jogszabályoknak megfelelően ki kell kérni az alkalmazotti közösség és a szülői szervezetek véleményét is.

A szülőknek pedig van véleményük, és nem is tartják magukban.

Aggályok sora

Bár a képviselő-testület ülésén Kocsik Tekla alpolgármester hangsúlyozta, hogy ez csak szándéknyilatkozat és nem döntés, mégis két héttel később, február 13-án már négy óvodát értesítettek a bezárási szándékról – mindössze 15 napos véleményezési határidőt biztosítva a szülőknek és az óvodavezetőknek. Az önkormányzati döntés március végén várható, viszont a szülői összefogás szerint gazdaságilag és szakmailag mindenképpen megalapozatlan döntés fog születni, miközben a tájékoztatás hiányos, a 177 milliárdos támogatáskiesés pedig elenyésző (0,6 százalék) a kerület költségvetéséhez képest. 

A szülők aggályai továbbá, hogy a tanulmány létszámadatai pontatlanok, rövid távú adatokból próbál hosszú távú következtetéseket levonni, ráadásul abból is a legrosszabb forgatókönyvet valószínűsíti. Ráadásul míg az önkormányzat a tanulmányban a 2024-es adatoknál a 3 éven aluliak létszámának csökkenésére egy drasztikus, 35 százalékos adatot írt be, addig a szülők a KSH-tól azt az adatot kapták, hogy 

Kiemelik továbbá, hogy a képviselő-testület Humán Bizottsági testülete 5 nem és 1 tartózkodással nem támogatta a szándéknyilatkozatot, Kocsik Tekla mégis változtatás nélkül terjesztette azt elő. Emellett az előírt 22 fős csoportlétszámot is aggályosnak tartják, hiszen az előírt állami normatíva alapján 20 fős az átlagos irányzék, a Humán Bizottság pedig majd csak a végleges döntés után szeretne azzal foglalkozni, hogy mennyit lehetne megtakarítani a bezárásokkal, miközben a rendelkezésre bocsátott adatok nem bizonyítják, hogy „a kerületi óvodai rendszer finanszírozása fenntarthatatlan a jelenlegi formában”.

Aggódnak továbbá az óvodák otthonául szolgáló villaépületek eladása miatt is, hiszen véleményük szerint ez a közvagyon felélése, nem pedig hosszú távú, felelős gazdálkodás – ráadásul az is kiderült, hogy az egyik ingatlan telekszomszédja Schmidt Mária és lánya. Ez pedig ellentétes azzal a szemlélettel, amelyet az MKKP képviselt még ellenzékben. Éppen ezért egy átfogó, nyílt, többfordulós egyeztetést szeretnének az önkormányzattal, amelybe a szülőket az óvodavezetőket is bevonják. Valamint azt is, hogy az önkormányzat ígérje meg, hogy 2026-ban nem lesz napirenden az óvodák átszervezése.

Semmilyen előzetes alku, ígéret nincs és nem is lehet, mivel amíg ezekben üzemel az óvoda és el sem döntöttük, hogy melyik óvodát érintheti a racionalizálás ezt könnyen törvénytelen hitegetésnek minősíthetné a tárgyaló fél. Ezt természetesen minden híreszteléssel ellentétben nem követtük el. Jelenleg is vannak 22 főnél nagyobb csoportok – és a jövőben is lesznek kisebb létszámúak. Ez csak egy átlagos arány, nem öncélúan meghatározott kötelező szám. A cél az arányos, stabil és hosszú távon működő rendszer. Minden óvodáért fáj a szívem. Minden óvodásért aggódunk és az a cél, hogy minél kisebb hatással legyen rájuk a folyamat. Ezért kellett most megtenni és így szeptembertől már mindenki a helyére kerül és a megemelt szolgáltatás mellett járhat egy új óvodába

– fogalmazott Kocsik Tekla.

A Facebookon közzétett poszt – és az azóta, a témában napvilágot látott posztok az alpolgármester oldalán – egyértelművé teszik, hogy a lakosság egyáltalán nem ért egyet az önkormányzat terveivel, ráadásul a fentebb már taglalt statisztikai hibákra és szülői, valamint óvodapedagógusi aggályokra és felhívják a figyelmet. 

Valóban társadalmi egyeztetés?

A Csermely úti óvoda szülői közösségének tartott fórumot szerdán az önkormányzat a Mesevár Óvodában, ahová a bezárás után áthelyeznék a gyerekeket. A közel háromórás egyeztetésen a felháborodott szülők sorra ismertették érveiket az intézmény megszüntetése ellen, miközben Kocsik Tekla alpolgármester hangsúlyozta: egyelőre csak tervekről van szó, a társadalmi egyeztetés éppen azt szolgálja, hogy minden vélemény elhangozhasson.

A szülők szerint az óvoda éves, mintegy 10 millió forintos működési költsége olyan alacsony, hogy bezárásával érdemi megtakarítást aligha érne el az önkormányzat, különösen úgy, hogy a dolgozók elbocsátását nem tervezik. Emlékeztettek arra is, hogy az elmúlt években családok milliós nagyságrendben támogatták az intézmény fejlesztéseit, és jelezték:

A fórum légköre feszült volt, a kérdések záporoztak, a válaszok azonban sokak szerint nem adtak megnyugtató magyarázatot rájuk. Arra a felvetésre, hogy sikerült-e meggyőzni az alpolgármestert a Csermely óvoda megmentéséről, nem érkezett egyértelmű reakció, és az sem derült ki, mi indokolja a március végi döntési határidőt. A szülők kifogásolták azt is, hogy a döntés egy olyan szakmai tanulmányra támaszkodik, amely szerintük a legszigorúbb forgatókönyveket veszi alapul, alternatív megoldásokat viszont nem kínál.

Az önkormányzat a maradék három, bezárásra ítélt óvodával is tervez egyeztetést, rendkívüli szülői értekezletet tartani, ráadásul emellett egy nyílt fórum is tervben van, amelyen az ígéretek szerint Kovács Gergely, a kerület polgármestere is részt vesz majd – ő ugyanis eddig még nem szólalt meg az ügyben. 

Süni vagy Csermely?

Egy, a lapunknak nyilatkozó apuka – akinek gyermeke az egyik bezárandó intézménybe jár – több dokumentumot is eljuttatott szerkesztőségünknek, amelyekből kiderült, hogy az alpolgármester február 13-án kiküldött levele a Csermely óvodát érintő bezárási tervről súlyos hiányosságokat és pontatlanságokat tartalmazott. Már a levél elején tévesen nevezték meg az intézményt: a Városmajor utcában nem a Süni Óvoda található, hanem a Városmajori Óvodák tagintézménye, a Csermely óvoda. A levélhez csatolt szakmai anyagban szereplő táblázatok a kerületi óvodák létszámadatait mutatták, amelyeket összevetettek a KSH adatbázisával, és ezeket a szülői értekezleten is kiosztották.

a súlyosan halmozottan sérült (SNI) gyermek miatt a számított létszám 18. A szakmai anyag alapján az elmúlt öt évben a Csermely óvoda átlagos kihasználtsága október 1-jei létszámokkal számítva 86 százalék volt, ami kiemelkedően jó, és a dokumentum nem vette figyelembe az év közben csatlakozó gyerekeket, illetve az SNI-s gyermekek többletként számított finanszírozását, amelyekkel együtt a kihasználtság még magasabb lenne. Az elmúlt tíz év adatai is azt mutatják, hogy az óvoda jellemzően 80–100 százalék között működött, gyakran túljelentkezéssel, szabad férőhelyek szinte soha nem voltak.

A jelenlegi évben a létszám átmenetileg csökkent, mert egyszerre közel 20 gyermek ment iskolába, és csupán 14 jelentkezett, de az óvodavezető ezek közül öt gyermeket más intézményekbe irányított át, ahol nagyobb szükség volt a férőhelyek feltöltésére. Ha ez az átirányítás nem történt volna meg, a kihasználtság most is 80 százalék lenne, és jövőre könnyen elérheti a 100 százalékot, mivel a jelenlegi 31 gyerekből csak négy fog iskolába menni, és már több mint tíz környékbeli kisgyermek jelezte, hogy ősztől a Csermely óvodába szeretne járni, ebből nyolc a jelenlegi óvodások testvére. Ez az adat a fenntartó szempontjából rendkívül fontos, hiszen az óvodai férőhelyek kihasználtsága és a jövőbeli igények alapján a bezárás ésszerűtlennek tűnik.

Nem jön ki a matek

A bezárással kapcsolatos pénzügyi előny is rendkívül csekély: a költségkimutatások szerint a Csermely óvoda bezárásával mindössze körülbelül évi 12 millió forint megtakarítás érhető el, amelyből a rezsi 2 millió, karbantartás 2 millió, kertészet 5 millió, felújítások 2 millió, a tagóvoda vezetői bérpótlék 1 millió forintot tesz ki. Ezzel szemben a pénzügyi iroda vezetője a Humán Bizottság január 27-i ülésén elmondta, hogy előzetes kalkulációt nem készítettek, és csak a végleges döntés után derül ki a tényleges megtakarítás mértéke. Ez is arra utal, hogy a bezárás érdemi gazdasági megtakarítást nem eredményezne, ugyanakkor a gyerekek és a családok életét jelentősen befolyásolná – például messzebbre kéne vinni a kicsiket.

A szülők alapján az elmúlt hetekben több helyi képviselővel felvették a kapcsolatot, és kiderült, hogy a többség még a Kutyapártból sem támogatja a racionalizálási kezdeményezést, sokan nem is értik a döntés hátterét. Kivétel Surányi Judit, az MKKP frakció tagja, aki

Érdekességként megemlítendő, hogy Kocsik Tekla 2025. augusztus 19-i levelében a Süni Óvoda tetőfelújítását pozitívan értékelte, kiemelve a biztonságosabb, kényelmesebb és esztétikusabb környezetet, ugyanazt az intézményt pedig 2026. február 13-án már bezárási szándékról tájékoztatták. Ez az ellentmondás jól mutatja, hogy a döntés mögött nem álltak kellően megalapozott szakmai és pénzügyi elemzések, miközben a szülők és az óvodapedagógusok számára is védhetetlen helyzetet teremtett.

Kérdéseinkkel Kocsik Teklát, Hegyvidék alpolgármesterét is megkerestük, amint válaszol, frissítjük írásunkat.

(Borítókép: Képünk illusztráció! Fotó: Christoph Soeder / picture alliance / Getty Images)