Tavaly áprilisban Vesztergom Dórától vette át a Humánreprodukciós Igazgatóság vezetését. Emellett szülész-nőgyógyász szakorvosként dolgozik a Pécsi Tudományegyetemen. Miért fogadta el ezt a pozíciót?
Nem saját kezdeményezésre vágtam bele ebbe a feladatba; felkértek rá. Azért vállaltam el, mert a szakma tagjai egyöntetűen támogattak, és hiszek abban, hogy egy ilyen szűk szakterületen összefogás nélkül nem lehet előrelépést elérni.
Azt mondja, hogy a szakma szűk. Hány ember dolgozik a meddőségi ellátás területén Magyarországon?
Jelenleg az országban 13 asszisztált reprodukciós központ működik, ahol összesen 54 orvos és körülbelül 60 biológus tevékenykedik, akiket gyakorlatilag mindannyian ismerünk. Ezen kívül sok szakdolgozó is támogat minket, valamint olyan társszakmák képviselői, mint az andrológusok és endokrinológusok.
A személyes háttéréről:
Várnagy Ákos 1973-ban született, a Pécsi Orvostudományi Egyetemen szerzett diplomát. 1998 óta a PTE Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján dolgozik egyetemi docensként, PhD-fokozattal rendelkezik és habilitált. Tagja a Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratóriumnak, a Magyar Asszisztált Reprodukciós Társaság elnöke és a humán reprodukció országos szakfelügyelője, továbbá a Humán Reprodukciós Bizottság tagja is. 2025-től a Humánreprodukciós Igazgatóság vezetője lesz.
A kormány 2019-ben államosította a magyarországi lombikcentrumokat. Milyen visszhangja volt ez a dolgozók körében?
Erre nehéz válaszolni, mivel különböző helyszínekről érkezünk. Például én 25 éve egy egyetemi klinikán dolgozom, így nem tapasztaltam a folyamat hatásait. Azok, akiknek a munkahelye az államhoz került, másként élték meg a változásokat. Úgy gondolom, hogy senki sem járt rosszul a területen.
Miért volt szükség az intézetek államosítására?
Az állami szerepvállalás erősítése annak célja, hogy a meddőségi kezelések szélesebb körben elérhetők legyenek, így minden vágyott gyermek megszülethessen.
Mielőtt Ön lett a Humánreprodukciós Intézet vezetője, már komoly változások történtek a területen, mint például a finanszírozási és szakmai szabályok módosítása, valamint a gyógyszerek ingyenessé tétele. Kikérték a szakma véleményét ezekről?
A változások szükségesek voltak, mivel a korábbi törvényi szabályozás közel 30 éves volt, és mindenki egyetértett, hogy elavult. A kritikák főleg abból adódtak, hogy miért szükséges mindent törvényileg szabályozni, miért nem lehet nagyobb szabadságot adni a kezelőorvosoknak.
Orvosként tapasztalja a változások hatékonyságát?
A finanszírozási változások valóban a magasabb hatékonyságú beavatkozások irányába terelték a rendszert. Például ma már nem kényszerülnek a központok többes beültetésekre, mivel a támogatott eljárások a petesejt-leszívásokra és a beültetések szélesebb körére vonatkoznak. Ez szakmailag előnyös változás volt. Az ikerterhességek száma is drasztikusan csökkent.
Miért fontos ez?
Kezdő orvosként gyakran találkoztam komplikált esetekkel, amikor hármasikres kismamákat kellett kezelni. Ez óriási terhet rótt az egészségügyi rendszer más részeire is, például az újszülött intenzív osztályokra. Ma már az ikerterhességek aránya Magyarországon jóval a 10%-os európai maximálisan elfogadható határ alá esett.
Ha egy meddőségi problémákkal küzdő pár keres fel, és kérdezik, megbízhatnak-e a magyar rendszerben, vagy inkább külföldön próbálkozzanak, milyen választ adna?
Forrás hvg.hu
