Ukrán aranykonvoj: készpénz és arany Ukrajnába Ausztriából.

Kezdjük azzal, amit biztosan tudunk: 2026. március 5-én a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzmosás bűncselekmény gyanújával hét ukrán állampolgárt, köztük egy egykori ukrán titkosszolgálati tábornokot és két páncélozott pénzszállító autót állított elő, amelyek Ausztriából tervezetten Ukrajnába összesen 40 millió dollárt, 35 millió eurót és 9 kilogramm aranyat szállítottak.

Az ügy különösen nagy visszhangot váltott ki, hiszen egy nappal az után járta be a magyar sajtót a hír, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megfenyegette Orbán Viktor miniszterelnököt. A konvoj lekapcsolása után az ukrán külügyminiszer arról beszélt, hogy a magyar hatóságok „gyakorlatilag túszul ejtettek” hét ukrán állampolgárt Magyarország belterületén. Vagyis az akció olaj volt a tűzre, tovább nőtt a diplomáciai feszültség a két ország között.

146 kilogramm arany haladt át 

Ugyanakkor lapunk úgy értesült, hogy a március 5-ei rajtaütés nem elszigetelt eset volt. Az ügyre rálátó források arról számoltak be az Indexnek, hogy az idei év első két hónapjában összesen 900 millió dollár, 420 millió euró készpénz és 146 kilogramm arany haladt át Magyarországon Ukrajna felé, Ausztriából indulva. 

Az Oschadbank rutinszállításról beszélt, a pénzintézet szerint a fuvar az osztrák Raiffeisen Bankkal kötött bankközi megállapodás alapján zajlott, a szükséges dokumentumok rendben voltak. Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter szintén hangsúlyozta, hogy a hét ukrán állampolgár semmi törvénytelent nem csinált, ezért a tárcavezető az EU-hoz fordult jogorvoslatért.

Szokatlan, hogy egy háborús övezetbe visznek aranyat

A 900 millió dollár, 420 millió euró készpénz és 146 kilogramm befektetési arany hétköznapi ember számára felfoghatatlan összeg. Nem csoda, hogy a pénzügyi kockázatjelző algoritmusok is szokatlannak minősítették, ezért lépett most közös akcióba a NAV és a TEK.

Különösen feltűnő volt, hogy 

A magyar hatóságok az előzetesen rendelkezésükre álló információk szerint az év első két hónapjának adatai alapján döntöttek úgy, hogy egy szállítmányt eseti ellenőrzés alá vonnak, hogy megállapítsa a hatóság: a pénzmosás gyanúja megalapozott-e. Különösen időszerűvé tette az intézkedést, hogy 

Az egyik szállítmányt, azt, amelyik a magyar sajtóban „az ukrán aranykonvoj” nevet kapta, ellenőrzés alá vonták. A címzett egy ukrán állami pénzintézet volt. A kíséretet ellátó személyzet az ukrán fegyveres erők tagjaiból és egy korábbi titkosszolgálati tábornokból állt, ami a világ bármely országában joggal keltené fel a hatóságok érdeklődését.

Az mostanáig nem derült ki, miért igényel egy háborús ország állami bankja ennyi készpénzt és fizikai aranyat, ha rendelkezésre áll a SWIFT-rendszer és más elektronikus transzfercsatornák. Erre egyelőre az Oschadbank nem adott nyilvános magyarázatot.

Az eset egy diplomáciailag rendkívül feszült időszakra esett: a Barátság kőolajvezeték leállítása és az EU-s hitelblokád vitája közepette. Ez lehet a magyarázat arra, hogy a magyar kormány miért hozta gyorsan nyilvánosságra a rajtaütésről készült felvételt. Ez persze önmagában nem dönti el, hogy a szállítmány jogszerűen haladt-e át Magyarországon, vagy sem.

Hogy tisztább képet kapjunk, felkerestük az ügyben érintett feleket. Az Oschadbankhoz a következő kérdésekkel fordultunk:

1. A Raiffeisen Bankkal kötött megállapodás mikor jött létre, és milyen rendszerességgel zajlottak hasonló szállítások korábban?
2. Miért készpénzben és fizikai aranyban történt a szállítás, nem elektronikus úton?
3. A szállítmány végső felhasználása mi lett volna – ki és mire használta volna fel Ukrajnában?
4. A kísérők között a hírek szerint katonai személyzet és egy korábbi titkosszolgálati tábornok is volt. Miért volt erre szükség?
5. Az összes szükséges dokumentum – vámdeklaráció, fuvarengedély – rendelkezésre állt-e, és hajlandók-e ezeket nyilvánosságra hozni?

A Raiffeisen Bank Austriával is felvettük a kapcsolatot, nekik az alábbi kérdéseket küldtük el:

1. Megerősítik-e, hogy a szállítmány az Oschadbankkal kötött megállapodásuk keretében indult?
2. Milyen átvilágítási eljárást alkalmaztak ekkora összegű készpénz és arany fizikai szállítása előtt?
3. A hírek szerint a kíséretet katonai személyzet és volt titkosszolgálati tiszt alkotta. Tudtak erről? Miért volt erre szükség?

A Raiffeisen Bank szerkesztőségünknek adott válaszában azt írta, ugyan az osztrák banktitokra vonatkozó törvény miatt nem áll módjában információt kiadni az ügyfélkapcsolatokkal kapcsolatban, de hangsúlyozta, hogy a Raiffeisen Bank bankjegyüzletága hosszú évek óta aktív Európában, és szorosan együttműködik különböző jegybankokkal, hatóságokkal és forgalmazókkal. A bank közölte azt is, hogy folyamatos kapcsolatban áll a szabályozó hatóságokkal, és a pénzintézetük minden vonatkozó pénzmosás- és szankcióellenes előírásnak megfelel.

Illetve az ukrán külügyminisztériumot is megkerestük, négy kérdést továbbítottunk a tárca irányába:

1. Andrij Szibiha „túszejtésnek” minősítette az esetet – fenntartják-e ezt a minősítést az után is, hogy a hét állampolgárt kihallgatás után kiutasították és elengedték?
2. Az Oschadbank szállítmányai az ukrán állam tudtával és jóváhagyásával zajlottak-e, vagy ez banki autonóm döntés volt?
3. A hírek szerint a kíséret tagjai katonai személyek voltak, és egy korábbi titkosszolgálati tábornok – ez standard eljárás ukrán állami pénzszállításoknál?
4. Az EU-hoz fordultak jogi értékelésért – ez az eljárás elindult-e, és milyen választ kaptak?

Cikkünket frissítjük, amint kapunk válaszokat.

(Borítókép: 2026. március 5-én a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) és a Terrorelhárítási Központ (TEK) két páncélozott járművet állított meg Magyarország területén. Fotó: Magyarország Kormánya / Facebook)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!