Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke öt éve él Magyarországon, miután hazaárulás és szeparatizmus finanszírozásával vádolták meg Ukrajnában. Az Index Kibeszélő műsorában részletesen beszélt a kárpátaljai magyarság drámai helyzetéről, a háború hatásairól és az egyre mélyülő magyar–ukrán konfliktusról.
Brenzovics László 2019 októberében hagyta el Ukrajnát, miután házkutatást tartottak nála és a magyar szervezeteknél. Elmondása szerint a vád a hazaárulás és szeparatizmus finanszírozása volt. Az otthoni és a magyarországi jogászok tanácsára nem tért vissza, mivel ez a vád olyan súlyos, hogy nem teszi lehetővé a vádlottnak, hogy szabadlábon védekezzen.
A KMKSZ elnöke hozzátette, Ukrajnában gyakori volt, hogy politikusokat ilyesmivel megvádoltak, előzetes letartóztatásba kerültek, majd éveken keresztül börtönben ülnek, úgy, hogy a tárgyalásuk el sem kezdődik. Megfélemlítésük hátterében valószínűleg az állt, hogy a megyei közgyűlés alakuló ülésén a KMKSZ nem kívánta támogatni az elnökjelöltet, aki korábban ismert titkosszolgálati tábornok volt.
Demográfiai katasztrófa: megfeleződött a magyarság
A legdrámaibbb adat, amelyet Brenzovics megosztott a Kibeszélőben, az a kárpátaljai magyarság létszámára vonatkozott, amely megfeleződött a háború kitörése óta. Mivel hivatalos népszámlálás 2001 óta nem volt Ukrajnában, így csak hozzávetőleges becslések vannak.
Ezek szerint 2019-ben még mintegy 130-140 ezer magyar élt Kárpátalján. Mára a számuk – becslések szerint – megfeleződött,
éppúgy, mint amilyen drámaian csökkent Ukrajna lakosságának a száma.
Az eltávozott 65-70 ezer ember döntő többsége Magyarországra költözött, konkrétan a határ menti térségbe, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyébe. Érdekes módon ezek mind a szemben lévő magyar régiókba mentek, így az ungvári járásiak Kisvárda környékén, a beregszásziak Vásárosnamény környékén, az ugocsaiak pedig Fehérgyarmat körül telepedtek le.
Katonai veszteségek: 500 besorozott, 100 halott
A beszélgetés során szóba került a besorozott és a fronton meghalt magyarok száma is. Itt is csak becsült adatok vannak, pontos számokkal nem rendelkezik senki, egyik harcoló fél sem tesz közzé ilyen adatokat. Brenzovics László információi szerint körülbelül 500 kárpátaljai magyar férfit soroztak be, és az elhunytak száma körülbelül száz lehet.
A sebesültek számáról sincs pontos adat, de nyilvánvalóan magasabb az elhunytakénál. A hadifoglyok számáról sem tud senki semmi pontosat. Mindezt csak bonyolítja, hogy az eltűnteket nem számítják be sem a halottak, sem a hadifoglyok közé. Sok besorozottról a rokonok évek óta nem tudnak semmit, a katonai hatóságok csak annyit közölnek velük, eltűnt.
Ide kapcsolódik, hogy az előző héten Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Moszkvából két kárpátaljai magyar hadifogollyal tért haza. Brenzovics maga nem találkozott velük, de néhány dolgot tudott róluk. Az egyiknek eleve Magyarországon volt a lakhelye, csak látogatóba érkezett Kárpátaljára, és ott sorozták be. A másik pedig egy fodrosi férfi, és egyikük sem akar visszatérni Ukrajnába, ameddig a háború tart.
30 millió euró, 40 millió dollár, 9 aranyrúd – mi történt valójában?
A múlt hét szenzációja volt, amikor a TEK és a NAV lecsapott egy Bécsből Ukrajnába tartó pénzszállító konvojra, amely több mint 30 millió eurót, 40 millió dollárt és kilenc aranyrudat szállított.
Brenzovics László emlékeztett arra, hogy Ukrajnában mindig bizonytalan volt a helyi valuta helyzete, ezért az emberek gyakran vásárolnak valutát és aranyat, tehát a bankoknak szükségük van külföldi devizára. Azonban azt nagyon furcsának tartja, hogy éppen ezt a szállítmányt egy titkosszolgálati tábornok kísérte. Az állami tulajdonú Oschadbank – Ukrajna legnagyobb bankja – a Raiffeisen bécsi fiókjából hozatta a pénzt és az aranyat. Elhangzott, hogy ez rendszeresen zajlott az elmúlt időben, eddig körülbelül 1,2 milliárd euró utazott át Magyarországon hasonló módon.
Ukrán részről furcsa volt, hogy ezt egyből a legmagasabb szinten kezdték kezelni. Megszólalt a külügyminiszter is, aki túszejtést emlegetett, bár végül a szállítmányt kísérőket kiutasították Magyarországról.
Kijev szerződést szegett a Barátság kőolajvezetékkel
„Az alapvető problémát az jelentette, hogy a Barátság kőolajvezetéket elzárták, ami ukrán részről szerződésszegés, és jelentős mértékben befolyásolja Magyarország és Szlovákia energia ellátását” – fogalmazott Brenzovics. De az olajvezeték lezárása nemcsak Magyarországnak és Szlovákiának okozott gondot, hanem magának Ukrajnának is.
Ukrajna tranzitdíjat szedett és gázolajat kapott a Moltól, amire az országnak nagy szüksége van. A visszafelé érkező gázolaj mintegy 10 százalékát tette ki az ukrán piacnak. Az egész még érthetetlenebb, mert az ukránok azzal indokolták a lezárást, hogy a vezeték működésképtelen, de mégsem engedtek be uniós vizsgálóbizottságot.
Volodimir Zelenszkij úgy beszél, mint egy elszabadult hajóágyú
A kérdésre, hogy miért beszél az ukrán elnök minősíthetetlenül az utóbbi időben a válasz az volt, hogy
sajnálatos módon az ukrán külpolitikának Zelenszkij elnöksége alatt ilyenné vált a stílusa
– mondta Brenzovics. Példaként említette, hogy korábban a berlini ukrán nagykövet Scholz kancellárt „véres hurkának” nevezte nyilvánosan, vagy azt mondta a Bundestag külügyi bizottsága elnökének, hogy fogja be a száját. Ez lett mára a bevett ukrán diplomáciai stílus. A magyar közvélemény viszont most találkozott ezzel először, de másokkal szemben ezt már korábban is használták.
Miért romlott meg a két ország viszonya?
A kapcsolatok 2017 után, a kisebbségi kérdés miatt kerültek lejtőre. Magyarország rendkívüli mértékben lobbizott azért, hogy Ukrajna megkapja a vízummentességet a schengeni övezetbe, majd rögtön ezután elfogadták az ukrán oktatási törvényt, amely jelentősen korlátozta a magyar kisebbség nyelvtanulási lehetőségeit.
„Ez a törvény alkotmányellenes volt, nem felelt meg sem a nemzetközi szerződéseknek, sem pedig az ukrán–magyar alapszerződésnek – jelentette ki határozottan az elnök, aki szerint a magyar álláspont egyszerű. – Állítsák helyre a jogainkat, amellyel korábban rendelkeztünk, ennyit kérünk, nem többet, nem kevesebbet!”
Ukrajnában a korrupció a rendszer maga
Felvetődött az is, hogy mennyire van jelen a korrupció az országban.
„Ukrajna korrupciós helyzete nem változott – szögezte le Brenzovics. – Azt szokták mondani, hogy Ukrajnában a korrupció a rendszer maga. Nem a rendszer hiányossága, hanem a rendszer maga.”
Az elnök sorolta a nevetséges példákat: volt, hogy az ukrán hadsereg élelmiszerellátói 1200 forintért szereztek be egyetlen tojást. Vagy az elnöki adminisztráció szintjén annak a pénznek, amelyet nyugati támogatásból a működő erőművek légvédelmére kellett volna fordítani, egy jelentős részét szétlopták.
De a korrupció áthatja az élet minden területét. A Hadkiegészítő Parancsnokság oly mértékig korrupt, hogy pénzért el lehet intézni, hogy valakit elvisznek vagy nem visznek el katonának. Az alkalmatlanságot bizonyító orvosi igazolásokat pedig könnyedén lehet venni.
A műsorban még szó volt arról is, hogy
- Kárpátaljáról elment 300 ezer ember, de az elmúlt négy évben ugyanennyien érkeztek. De honnan?
- Miért és hogyan duplázódott meg Ungvár lakossága a háború kezdete óta?
- Miért érződik ma már a háborús fáradtság a magyar társadalomban és az ukránok körében is?
- Mikor kapnak az elesettek családjai nagy összegű támogatást az ukrán államtól és miért nehéz ezt esetenként kijárni?
- Tényleg igazak az ukrajnai kényszersorozásokról készült néha brutális videók?
Olvasd tovább itt: index.hu
