A kormány február 3-án, rendeletben határozott arról, hogy a szolidaritási hozzájárulással szemben közigazgatási pernek és azonnali jogvédelemnek sincs helye. A kormányrendelet rögzíti azt is, hogy az ügyben folyamatban lévő pert a bíróság megszünteti. Több ilyen per is folyamatban van, az egyik a fővárosra kiszabott szolidaritási hozzájárulás beszedését érinti.
A Fővárosi Önkormányzat úgy látja, a szolidaritási hozzájárulás túlzott mértékű elvonást jelent, ezért annak egy részét nem fizeti be, viszont a Magyar Államkincstár több alkalommal is inkasszálta a hiányzó összeget az önkormányzat számlájáról. A Fővárosi Önkormányzat a beszedés módját jogellenesnek tartja, és visszaköveteli a pénzt.
„A kormányrendelet egy olyan jogi instrumentum, ami a bírói függetlenséget alapvetően érinti”
Tóth-Lakos Fruzsina Anna, a Fővárosi Törvényszék tanácselnöke a tárgyalás elején ismertette, hogy az ügy több hónapnyi szolidaritási hozzájárulást is érint. A felperesek között helyet foglalt Számadó Tamás, Budapest főjegyzője is.
A felperes jogi képviselője úgy vélekedett a tárgyaláson, két kérdés maradt: az uniós jog alkalmazható-e erre a kérdésre, valamint az előzetes döntéshozatalnak van helye, vagy a kormányrendelet félretételének. Az ügyvéd többek között az Európai Unió Bíróságának korábbi ítéleteivel érvelve hangsúlyozta, hogy az uniós jog transzformáció nélkül kötelező erejű, vagyis a kormányrendelettel szemben is elsőbbséget élvez.
Jelen ügyben a kormányrendelet egy olyan jogi instrumentum, ami a bírói függetlenséget alapvetően érinti. A rendelet megmondja, hogy az igazságszolgáltatás hogyan döntsön, ami, azt gondolom, hogy a bírói függetlenségen messze túlmutató folyamat
– hangsúlyozta az ügyvéd.
„A kormányrendelet mellőzésére akkor lenne lehetőség, ha teljesen tiszta jogi helyzet állna elő az uniós jog elsőbbségével kapcsolatban”
Az alperes jogi képviselője elsődlegesen a kormányrendeletre hivatkozva kérte a per megszüntetését, másodlagosan, amennyiben a törvényszéknek alkotmányossági aggálya merül fel, akkor normakontroll kezdeményezésének van helye.
Az ügyvéd álláspontja szerint az uniós jog elsőbbségének akkor lenne helye, ha az adott jogvita az uniós jog hatálya alá tartozna. Az a kérdés, hogy a hatálya alá tartozik-e ez a jogvita.
A kormányrendelet mellőzésére akkor lenne lehetőség, ha teljesen tiszta jogi helyzet állna elő az uniós jog elsőbbségével kapcsolatban
– hangsúlyozta az alperes jogi képviselője.
Az ügyvéd az előzetes döntéshozatali eljárással kapcsolatban leszögezte, az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata az igazságszolgáltatás intézményi és szervezeti függetlenségének védelmére irányul.
„Ez a jogi szabályozás tagállami önkormányzati, finanszírozás, költségvetési finanszírozás körébe tartozó kérdés, nem uniós jog végrehajtására vonatkozó kérdés. Nem is érinti ilyen módon az igazságszolgáltatás intézményi és szervezeti függetlenségének garanciáit és védelmét. Nem látjuk megalapozottnak az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezését” – húzta alá a jogi képviselő, hozzátéve, hogy a magyar jogrendszer lehetőséget teremt arra, ha alkotmányossági kérdés merül fel, hogyan kell eljárni.
Pár percnyi szünetet követően kezdődött a második tárgyalás, változatlan felállással, szintén a szolidaritási hozzájárulást érintő több ügyben.
„A kormányrendelet a jogállamiság érvényesülésének normatív támadását jelenti”, a bíróság az Alkotmánybírósághoz fordul
A tanácselnök végül közölte, a bíróság szerint a kormányrendelet sérti többek között a hatalommegosztás és a bírósági függetlenség elvét, a jogbiztonság elvét, a visszahatósággal kapcsolatos jogot, valamint a tisztességes eljáráshoz való jogot.
A kormányrendelet a jogállamiság érvényesülésének normatív támadását jelenti
– hangsúlyozta Tóth-Lakos Fruzsina Anna.
A bíróság a per kormányrendelet alapján történő megszüntetésére vonatkozó indítványt mellőzte, valamint az Alkotmánybírósághoz fordul egyedi normakontroll eljárás kezdeményezésével, amellyel egyidejűleg indokoltnak tartja a per felfüggesztését.
Olvasd tovább itt: index.hu
