Cikkünk naprakészítése folyamatban van.
Tizenkét év elteltével az MSZP egykori elnökhelyettese, Simon Gábor ügyében első fokú ítéletet hirdetett a Budai Központi Kerületi Bíróság szerdán délelőtt. A volt szocialista politikust többek között több száz millió forintos költségvetési csalás miatt állították bíróság elé, ami 2014 februárjában robbant ki, nem sokkal az országgyűlési választások előtt.
A bíróság Simon Gábort bűnösnek találta hamis magánokirat használatában, így 300 napi tételre, összesen 30 millió forint büntetésre ítélte. Költségvetési csalás vádja alól felmentették.
A bíróság jelezte, hogy a pénzbüntetést a Simon Gábor előzetes letartóztatásban töltött ideje miatt megfizetettnek tekinti. Ezen kívül a bíró elrendelte, hogy Simon bankkártyáit adják vissza, és a tőle lefoglalt 120 millió forintot is feloldják.
A kihirdetés előtt Simon Gábor elmondta, hogy munkanélküli és eltartottként határozza meg magát. Utolsó szavaiban azt hangsúlyozta, hogy továbbra is ártatlannak vallja magát, és úgy véli, hogy ügye nem csupán egy szokványos büntetőügy, hanem a Fidesz kampányának része volt 2014-ben, amely célzottan az MSZP ellen irányult.
Kifejtette, hogy már akkor nyomoztak ellene, amikor még képviselő volt, de a vádakat nem sikerült bizonyítani. 50 hónapon át volt kényszerintézkedés alatt, ami teljesen megnehezítette életét. Családjának köszönheti, hogy szerdán is bíróság elé állhatott, mivel folyamatos büntetőjogi fenyegetettségben élt. 12 éve tartó eljárás alatt öt bíró foglalkozott az ügyével, és ezt az időt karanténban, kényszerintézkedés alatt töltötte.
Simon Gáborról 2014 óta tudható, hogy ismeretlen eredetű, be nem vallott vagyont tart egy osztrák bankban. A Magyar Nemzet akkori információi szerint Simon 2008 januárjától 2009 áprilisáig összesen több mint 570 ezer eurót és 160 ezer dollárt, körülbelül 270 millió forintot helyezett el egy grazi és egy svájci bankban, de vagyonnyilatkozataiban ez nem szerepelt, és ezt az összeget jövedelemként sem vallotta be.
A politikus ügyében 2013-ban indult nyomozás, 2014-ben gyanúsították meg, és az eljárás végül vádemeléssel zárult. Simon rövid ideig előzetes letartóztatásban, majd házi őrizetben volt. A legutolsó ítéletet az ügyet tárgyaló ötödik bíró hozta meg.
A vádiratban szereplő főbb vádak szerint Simon Gábor gyorsan összegyűjtött 267 millió forint bevételt, amely után nem fizetett személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást, ezzel 128 millió forint kárt okozva a költségvetésnek. A vádhatóság letöltendő börtönbüntetést indítványozott a volt politikusra, akit hamis magánokirat felhasználásával és közokirat-hamisítással vádolnak.
A hamis magánokirat használata azt jelenti, hogy Simon a vagyonnyilatkozataiban és adóbevallásaiban kizárólag a képviselői és államtitkári jövedelmeit tüntette fel. A közokirat-hamisítás vádja egy hamis bissau-guineai útlevél miatt merült fel, amely Simon édesanyjának nevére lett kiállítva, és amely a korábban elhunyt Welsz Tamás nevéhez kötődik.
Forrás 24.hu
