Kutyapárt: Szidják őket a Tisza miatt.

Az interjú alatt Nagy Dávid megerősítette, hogy a pártnak sikerült összegyűjtenie a szükséges 76 egyéni jelöltet, így országos listát állíthat a 2026-os parlamenti választáson. Arra a felvetésre, hogy egy sokadik választásán induló pártnál ez miért nem ment könnyebben, azt mondta: „az ajánlás gyűjtés mindig egy óriási kihívás”, mert a Kutyapárt szavazói „nagyon-nagyon sokfélék, nagyon-nagyon szétszórva jönnek az országban”, és a párt erőforrásainak döntő részét nem klasszikus pártépítésre, hanem közhasznú ügyekre költi.

„Az állami támogatásunk és az adományaink 75 százalékát közcélú projektekre költjük” – mondta, hozzátéve, hogy az ajánlásgyűjtési rendszer szerinte maga is elavult. A listához szükséges jelöltek összeszedését ugyanakkor a párt saját sikerének tartja:

Ez most egy kemény meccs volt, és igen, én büszke vagyok a csapatra nagyon.

A kis pártok ajánlásgyűjtéséről szólva azonban burkoltan azt is jelezte, szerinte nem mindenki ugyanazon a pályán játszott. „Én furcsállom ezt, hogy ezeknek a szervezeteknek ennyire könnyen ment az az ajánlásgyűjtés” – mondta más kisebb pártokkal kapcsolatban. A Mi Hazánkat külön is megemlítette, amikor arról beszélt, hogy szerinte ott feltűnően simán ment a jelöltállítás.

Arra a kérdésre, hogy a Kutyapártnak segített-e más politikai szereplő az ajánlások összeszedésében,egyértelműen nemmel válaszolt. Sőt, azt állította, korábban a Fidesz részéről tapasztalt „segítség” valójában inkább ártott nekik. „Ez nem segítség, ez belerondít az eredménybe” – mondta, felidézve,hogy 2022-ben több jelöltjüket is vissza kellett léptetniük gyanús ajánlóívek miatt. Hozzátette: idén is találtak „tíz-húsz fura ívet”, amelyeket meg kellett semmisíteniük.

„Régen ez volt a lényege” – mit jelent ma az antipolitika?

A műsorvezető felvetette, hogy a Kutyapárt eredetileg antipolitikai pártként határozta meg magát. Nagy Dávid erre úgy reagált: „Szerintem régen ez volt a lényege”, de hozzátette, hogy azóta „a világ úgy fordult ki önmagából, hogy most ugye minden párt valami ellen fogalmazza meg magát”.

„Az antipolitika ma szerintem az, hogy nem kutatjuk azt, hogy mit kell mondani a népszerűségért, azt a valamit, amit megmérünk, nem ígérjük meg, nem kamuzzuk be, és amikor nem sikerül, nem keresünk ellenségképet” – fogalmazott. Azt mondta, az ő pártjuk „valamiért dolgozik, és nem valami ellen”.

A Kutyapárt programjáról azt mondta, az nem kutatásokból és külső szakértői megrendelésekből nőtt ki, hanem a párt „organikus” működéséből. „Ennek a pártnak organikusan lett ebben a húsz évben tizennégy nagy ügycsoportja” – mondta, hozzátéve, hogy ezekből állt össze az a program, amelyet most a választók elé visznek.

Kovács Gergely életművét viszik tovább

A beszélgetés egyik visszatérő témája volt, hogy a Kutyapárt legismertebb arca, Kovács Gergely társelnök, egyben XII. kerületi polgármester, nem a parlamenti kampány központi arca. Nagy Dávid szerint ennek egyszerű oka van: „ő egy polgármester”, és jelenleg az a feladata, hogy a kerületét vezesse.

A listavezető hangsúlyozta: a Kutyapárt többközpontú szervezetként működik, ezért nem egyetlen ember személyes kampányáról van szó. „Van öt listavezetőnk, akik egy csapatot alkotnak” – mondta, és később így fogalmazott: „A párt az több, mint Gergő, meg több, mint én.” Arra a kritikára, hogy a választók végső soron mégis a pártelnök által képviselt politikát keresik, Nagy Dávid azt válaszolta,

„A pártelnök életművét visszük tovább, és bővítjük” – mondta. Szerinte a társelnökök kijelölték az irányt, ő pedig a felkérés alapján „viszi a zászlót” és állja a politikai támadásokat.

A Kutyapárt működését nem bázisdemokráciának, hanem több hatalmi központtal rendelkező rendszernek nevezte. „Pont az a jó, az lenne a jó a parlamenti frakcióban, hogy úgy van elnökségünk, tagságunk, polgármesterünk, és lenne egy parlamenti frakció is” – mondta. Szerinte nem egészséges, ha minden hatalom egyetlen vezető kezében fut össze.

Ukrajnáról: „Bármi, ami segít nekik, az oké”

A külpolitikai kérdések közül a legtöbb szó Ukrajnáról esett. Nagy Dávid azt mondta, pártja álláspontja az, hogy „bármi, ami segít nekik, az oké”. Hozzátette: „akár gázolaj, legyen az sisakok, legyen az bármi, azzal segíteni kellene őket, hiszen ez az érdekünk”.

Arra a kérdésre, támogatnák-e a hadianyag-szállításokat is, azt felelte: „ Ahogy a németek és minden más európai ország, szerintem ez teljesen rendben van. Persze.” A NATO esetleges ukrajnai katonai szerepvállalásáról viszont már nem adott egyértelmű választ, és úgy fogalmazott: „Erről viszont nincs taggyűlési döntés”.

A magyar kormány Ukrajna-politikáját élesen bírálta. Szerinte abszurd, hogy Magyarország rossz viszonyt ápol egy olyan szomszéddal, amely háborúban áll. „A szomszédunkban háború van. Megtámadtak egy országot négy éve most már” – mondta, majd úgy folytatta, hogy „ennek az országnak egyébként lesz egy csomó fegyvere és hadi tapasztalata, és mi ezzel az országgal szánt szándékkal rossz kapcsolatot ápolunk”.

A Fidesz „idegengyűlölő”, a Tisza „idegenellenes” 

A migráció kérdésében Nagy Dávid elutasította a kerítéslogikát. „Nem fog minket egy kerítés megvédeni semmitől, viszont borzasztó üzenete van” – mondta. Szerinte a menekültkérdésre nem nemzeti, hanem közös európai választ kell adni.

Hozzátette, hogy a bevándorlás valóban kulturális kihívás, de ezt nem lehet úgy felfogni, hogy „oldják meg más, jobb helyzetben lévő országok”, szerinte ez egy közös teher.

Magyarországon viszont szerinte a „belpolitikában a menekülteket és bevándorlókat igazából csak felhasználják politikai célokra”. Hozzátette „a Tisza játszik ezeken a hangszereken”, példaként említve a Facebook-kommunikációt és „a Városligeti-tóból eltűnt halakat”.

Kinyalják a Tisza seggét? 

Arra a kérdésre, miért fogalmaz enyhébben a Tiszáról, mint a Fideszről, úgy felelt: „Mert a Tisza ezeket még nem rakja plakátra”. A Fideszt szerinte a gyűlöletkampányig jutó idegengyűlölet jellemzi, míg a Tisza esetében inkább „idegenellenességről” beszélne. Nagy Dávid szerint őt egyszerre vádolják azzal, „hogy én miért kritizálom a Tiszát. Aztán a másik oldalon meg azzal szekálnak, hogy miért nyaljuk ki a Tisza seggét.”

Mi vagyunk a Fidesztől a legtávolabb eső párt, akinek nincsenek vele értékrendi egyezései, mint a Tiszának

– mondta. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a Tiszával vannak közös pontjaik, például az antikorrupció vagy a gyűlöletellenesség.

A Tisza programjával kapcsolatban érdemi kritikákat is megfogalmazott. Azt mondta, szerinte az adópolitikájuk „gyakorlatilag a NER adópolitikája kibővítve”, „még több adócsökkentéssel, még több adókedvezménnyel”, ami végső soron kevesebb állami bevételt eredményezne.

Külön kifogásolta azt is, hogy egyes kutyapárti jelöltek ellen Tisza-közeli szereplők jogi kifogásokat nyújtottak be. „A NER jogi eszközeivel senki nem próbált meg minket a Fideszen kívül ellehetetleníteni, csak a Tisza” – mondta. Azt állította, több helyen tiszás választási bizottsági tagok, sőt egyszer maga Magyar Péter is aláíróként szerepelt ilyen eljárásokban.

A rendszerváltás csak kampányszlogen 

Arra a kérdésre, miért érdemes a Kutyapártra szavazni a Tisza helyett, Nagy Dávid azt mondta, ő nem akar senkit lebeszélni a Tiszáról. „Én nem fogok senkit sem lebeszélni a Tiszára való szavazásról, én azt tudom elmondani, hogy miért érdemes ránk szavazni” – fogalmazott.

Felidézte azt is, hogy Magyar Péter korábban maga mondta: 2022-ben a Kutyapártra akart szavazni. Ebből azt a következtetést vonta le, hogy lehetnek olyan, a Fideszből kiábrándult szavazók, akiknek a Tisza sem megfelelő. „Lesznek olyan fideszes szavazók, akiknek sok, amit a Tisza csinál” – mondta.

A Tisza által gyakran használt „rendszerváltás” kifejezésről Nagy Dávid azt mondta: „szerintem ez egy kampányszlogen”, és a Fidesz „békepárti” kommunikációjához hasonlította. Úgy fogalmazott, a rendszerváltás szlogenje mögött valójában csak „egy jóléti program” körvonalazódik.

Azt állította, hogy a választási rendszerre rajtuk kívül senki nem reflektál úgy, ahogy kellene. „Rajunk kívül mindenki úgy viselkedik ezen a választáson, mint egy rendes, versengő demokráciában élnénk” – mondta. Ezzel szemben a Kutyapárt szerint valódi rendszerváltásnak az átláthatóság, a „lopásgátlás”, a jogkiterjesztés és a társadalmi igazságosság együttese számítana.

Példaként említette a meghívásos közbeszerzések visszaszorítását, a jogkorlátozások felülvizsgálatát, a marihuána legalizációját, a nők és melegek jogegyenlőségét, valamint az adórendszer radikális újragondolását. „Az értelmetlen és káros tiltásokat meg kell szüntetni” – fogalmazott. 

Progresszív adózás, megélhetési nyugdíj 

A progresszív adózásról szólva Nagy Dávid megerősítette, hogy pártja támogatja ezt az irányt. Hozzátette, szerinte nem az a fontos, hogy előre minden adókulcsot megnevezzenek, hanem az elv: „aki keres bruttó hárommilliót, az adózzon többet, mint én, aki négyszázezret keresek, vagy más, aki kétszázezret keres falun”.

A nyugdíjakról szólva azt mondta, a 13. és 14. havi nyugdíjak helyett megélhetési nyugdíjat tartanának fontosnak, de itt sem vállalt pontos összeget. Szerinte a rendszernek rászorultsági alapon kellene működnie, és az a cél, hogy „nagyjából mindenkit ugyanúgy egészítsünk ki”. Hozzátette, a nyugdíjpolitika nem csak pénzkérdés, hanem gondoskodáspolitika is, mert a demencia és az időskori magány is súlyos probléma. Amikor a műsorvezető azt vetette fel, hogy számok nélkül nehéz számon kérni ezeket a vállalásokat, Nagy Dávid azt mondta, „ez nem egy kormányprogram, hanem iránytű”.

Két olyan ügyet is megnevezett, amely számára különösen fontos lenne egy esetleges parlamenti együttműködés alatt: az atipikus gyerekek helyzete és a halmozottan fogyatékos emberek családjainak támogatása. Szerinte ma sok szülő egyetlen reménye az, hogy „egy nappal később hal meg, mint a gyereke”, mert nincs nappali ellátás, nincs rendszerszintű segítség.

Arra a felvetésre, hogy nem képmutatás-e olyan rétegek problémáit képviselni, amelyek nem feltétlenül a Kutyapárt fő szavazóbázisát adják, Nagy Dávid azt válaszolta: „Nem, szerintem a legjobb dolog, hogy nem méricskélünk, és nem azt nézzük, hogy hol vannak a szavazók, hanem azt csináljuk, amiben a legjobbak vagyunk.” Szerinte politikai értelemben nem az a helyes út, hogy a párt kizárólag a saját szavazóbázisára optimalizálja a témaválasztását.

Hátralép, ha nincs meg az öt százalék

A beszélgetés végén a műsorvezető ismét rákérdezett arra, hogy a Kutyapárt külön indulása nem veszélyezteti-e az ellenzéki kormányváltást. Nagy Dávid erre úgy reagált: szerinte a taktikai szavazásról szóló vita mára teljesen irreális szintre jutott.

A választási matek az egyrészt hittan

– mondta.

Azt állította, hogy a Tisza valójában nem a lehető legtöbb ellenzéki mandátumban érdekelt, hanem a legtöbb tiszás mandátumban. Szerinte még az is lehet, hogy összességében több ellenzéki hely lenne, ha a Kutyapárt is bent lenne a parlamentben, de ez nem a Tisza elsődleges szempontja. „A legnagyobb ellenzéki párt célja a legtöbb tiszás mandátum”. Arra a kérdésre, biztos-e a parlamentbe jutásban, azt felelte: „Semmiben nem vagyok biztos”, de ha rajta és a pártján múlik, akkor be fognak jutni.

Nagy Dávid zárásként arról is beszélt, hogy személyesen vállalja a politikai felelősséget az eredményért. „Ha nincs meg az öt százalék, akkor én a pártban hátrébb lépek” – mondta. Hozzátette, ilyen esetben nem venne fel fizetést a párttól, és a pártigazgatói munkát is befejezné.

(Borítókép: Nagy Dávid 2026. január 30-án. Fotó: Tövissi Bence / Index)