Sándor, József és Benedek napja a meleg érkezésével kapcsolatban áll. De vajon tényleg hoznak meleget? Most megtudjuk, milyen nyár áll előttünk, és milyen izgalmas népszokások kötődnek ezekhez a napokhoz.
Ezek a napok különleges hagyományokat őriznek. Március 18., 19. és 21. a tavasz valódi megérkezését és a mezőgazdasági munkák kezdetét jelzik a népi kalendáriumban.
Úgy tartják, hogy Sándor napján véget ér a tél uralma. Ennek megfelelően őseink gyakran ezen a napon, március 18-án kezdték el vetni az árpát, zabot és fehérbabot. Ha ezen a napon ragyogó idő van, az jó termést ígér.
Március 19-e, József napja a néphit szerint a tavasz első napja. Ezen a napon érkeznek a fecskék és gólyák, odavaló mondás is kapcsolódik hozzá:
„József eltakarja a havat, elengedi a madarakat.”
Ezen a napon a méhészek is kiengedik a méheiket az első röptetésre. József napjához időjárás-előrejelzés is tartozik:
Ha derült az ég, bőséges búza- és bortermés várható, ha viszont dörög az ég, az állatok pusztulásához vezethet.
A harmadik tavaszi nap, amikor a „zsákban meleg van”, március 21., Benedek. Ezen a napon kezdődik a csillagászati tavasz, és ide kapcsolódik a Benedek-hagyma hagyomány is. Eleink ekkor vetették el a hagyma magokat, mert úgy hitték, hogy amit Benedek napján vetnek, az különleges gyógyító erővel bír.
Ha pedig Benedek napján dörög az ég, száraz nyár várható.
De nézzük, milyen időjárásra számíthatunk a következő napokban. Sokan úgy vélik, hogy József napjára érkeznek a fecskék és gólyák.
A vajdasági Topolyán megfigyelték: ha kisüt a nap, hosszú, meleg nyár vár ránk, ha nem, akkor lucskos ősz vár. Sándor napján volt némi napsütés, de fátyolfelhők is megjelentek. Reméljük, ennek ellenére jó termést hoz a nyár.
A Köpönyeg.hu előrejelzése szerint március 19-én reggel napsütés várható, aztán gomolyfelhők képződnek, de csapadék nem lesz. A lényeg, hogy József napján ne dörögjön az ég!
Forrás ripost.hu
