A civilek hiába kérték Putyin volt tolmácsának eltávolítását.

A civilek hiába kérték Putyin volt tolmácsának eltávolítását.

A Magyar Hang januárban elsőként számolt be arról, hogy az EBESZ hivatalos közleménye szerint 2025 decemberében „igényfelmérő missziót” (NAM) irányzott elő Budapestre a 2026-os választások előkészítése érdekében. A küldöttség tagjai között volt Daria Bojarszkaja, az EBESZ Parlament Közgyűlésének vezető tanácsadója is. A közlemény nem tért ki a megfigyelők nemzetiségére, de a Magyar Hang kiderítette, hogy Bojarszkaja orosz állampolgár, aki gyakran tolmácsolta Vlagyimir Putyint.

A cikk információi szerint Bojarszkaja részt vett több fontos diplomáci eseményen, köztük a 2019-es G20-as találkozón Trump és Putyin között, valamint korábbi Putyin-Obama és Putyin-Modi megbeszéléseken is. Ezen kívül a világhálón számos promóciós és modellfotó kering róla, és neve feltűnik egy amerikai Fehér Ház-memoárban, amelyben az szerepel, hogy Putyin őt választotta ki, hogy „elterelje” Trump figyelmét.

Bojarszkaja 2010 óta dolgozik az EBESZ-nél, és 2020 óta főtanácsadói pozícióban tevékenykedik, különböző választási megfigyelő missziók támogatásával. Az ukrán European Pravda 2023-ban arról számolt be, hogy az orosz elit számos tagja befolyásos pozíciókat tölt be az EBESZ-ben, Bojarszkaja pedig a második helyen szerepel az olyan személyek között, akik a Kreml érdekeit képviselhetik.

A VSquare legfrissebb hírlevelében, valamint Panyi Szabolcs Facebook-posztjában említik, hogy Bernhard Knoll volt az első, aki arról számolt be, hogy az EBESZ Parlamenti Közgyűlése Bojarszkaját bízta meg a magyarországi választási megfigyelői misszió megszervezésével.

Korábbi közös kutatásuk során a Der Spiegel, a ZDF, a Der Standard és a Paper Trail Media is rámutattak, hogyan integrálódtak a Kreml emberei az EBESZ működésébe, és Bojarszkaja neve is felmerült, noha név nélkül.

Továbbá megjegyzendő, hogy a lengyel belső biztonsági szolgálat 2022-ben már nemkívánatosnak minősítette Bojarszkaját, míg Litvánia 2023-ban őrizetbe vette, amikor a litván-orosz határt próbálta átlépni. Lengyelország indoklása szerint Bojarszkaja tevékenysége egyértelműen a Putyin-rezsim támogatásának minősül, ami kockázatot jelenthet a provokációk vagy a nemzetközi megítélés befolyásolása szempontjából.

A Magyar Helsinki Bizottság már korábban kérte Bojarszkaja eltávolítását a misszióból, mivel a Putyinhoz köthető jelenléte elriaszthatja a magyar civileket és ellenzéki szereplőket a nyíltságra. Bojarszkaja ugyanis nemcsak résztvevő, hanem kulcsszereplő a folyamatban, mivel ő szervezi a találkozókat és ő vezeti a jegyzőkönyveket.

Roberto Montella, az EBESZ PK főtitkára ugyanakkor közölte, hogy Bojarszkaja megbízása az ő döntése volt, és továbbra is teljes bizalmát élvezi.

Fontos megjegyezni, hogy európai nemzetbiztonsági források szerint Putyin tolmácsait szigorú ellenőrzésnek vetik alá, így Bojarszkaja vagy együttműködik az orosz hírszerzéssel, vagy kiemelt célpont a Kreml számára. Ennek következtében bárki, aki vele találkozik egy magyarországi megfigyelői küldetés során, kockázatot vállalhat.

További aggodalmakra ad okot, hogy Bojarszkaja a háború kitörése után is rendszeresen látogat Oroszországba, és több közeli rokona orosz állami szerveknél dolgozik, ami szintén lehetőséget biztosít a Kremlnek a nyomásgyakorlásra.

Forrás 24.hu