Mint arról beszámoltunk, Magyar Péter hétfő este, országjárásának nyíregyházi állomásán elárulta, mely személyeket távolítaná el tisztségéből egy esetleges Tisza-kormány, amennyiben kétharmados többséget szerez. A pártvezető szerint „Orbán Viktorék 16 év alatt elfoglalták a teljes magyar államot”, „túszul ejtették Magyarországot”, „minden pozíciót elfoglaltak, mindenhol Orbán és Putyin bábjai ülnek”.
Megígérte, amennyiben meglesz az intézkedésekhez szükséges megfelelő többségük, akkor az alábbi tisztviselők munkáját köszönnék meg:
- Sulyok Tamás köztársasági elnökét, „aki nem állt ki az emberek mellett, és még most is hallgat, amikor feketén-fehéren kiderült, hogy a kormány elárulta a hazánkat”;
- A Kúria elnökét, Varga Zs. Andrást, „aki életében egy darab bírósági ítéletet sem hozott, úgy ejtőernyőzték a Kúria élére, mint Mary Poppinst”;
- Az Országos Bírósági Hivatal elnökét, Senyei György Barnát, „aki úgy irányítja az ügyeket, hogy a politikailag kényes esetek a megfelelő bírókhoz kerüljenek”;
- A legfőbb ügyészt, Nagy Gábor Bálintot, akivel a Tisza Párt miniszterelnök-jelöltje nemrég találkozott, de úgy véli, nem a nyomozókat képviseli;
- Az Alkotmánybíróság elnökét, Polt Pétert és a többi tagot, „akik nem látják el a törvényi kötelezettségüket, átengednek alaptörvény-ellenes jogszabályokat”;
- Az Állami Számvevőszék elnökét, Windisch Lászlót, „aki az MNB-ügyet is évekig hagyta folyni, és a Fidesz gazdálkodásában soha semmi kivetnivalót nem talált”;
- A Gazdasági Versenyhivatal elnökét és elnökhelyettesét;
- A médiahatóság vezetőjét, „mert tétlenül szemlélték, hogy »észak-koreai, náci propagandát« hoztak létre, és kormányra jutásuk esetén azonnal felfüggesztik a közmédia működését, amíg nem garantálják a pártatlanságot”;
- A Szuverenitásvédelmi Hivatal helyén hoznák létre a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatalt;
„El kell menni a győztesnek olyan helyekre”
Nincs új a nap alatt. Négy ismert, rendszerkritikus jogász (Bárándy Péter, Fleck Zoltán Lengyel László és Vörös Imre) 2021 májusában Demokráciát és jogállami alkotmányosságot! címmel vitairatot tett közzé a Népszavában. Az ellenzéki narratíva szerint a Fidesz által 2010 után kiépített jogi rendszert (a kétharmados törvényeket, bebetonozott tisztségviselőket) nem lehet a rendszer saját szabályai szerint lebontani, ezért a jogállam formális érvényesülésének ideiglenes felfüggesztése szükséges a jogállam lényegi tartalmának helyreállításához.
Négy év múlva, a Klubrádió Másrészről című 2025. május 8-i műsorában, melynek Bárándy Péter és Fleck Zoltán volt a vendége, a volt igazságügyi miniszter közölte, hogy a vitairatban kitűzött cél továbbra is fenntartandó. Ellenben ha a Tisza Párt kétharmaddal győz, akkor a leírtak ugyan fenntarthatók, de a technikai rész el kell hogy vesszen, mert „nem kell végigjárni azt a szenvedős utat, amit akkor leírtunk”. Fleck szerint a Tisza Pártnak még a választás előtt tudatnia kell, hogy igen, alkotmányozni akar. „Ez azért fontos, mert ha az emberek erre szavaznak, akkor némileg elhalványodik az egyszerű számszaki logika, hogy ez most 50 százalék, 52, 54, 58, 62 vagy kétharmad” – állította a jogszociológus.
2020 júliusában ugyanő azt nyilatkozta a Klikk TV-nek, hogy „nagy valószínűséggel egy 22-es ellenzéki győzelem után időlegesen le kell mondanunk a jogállam tiszta érvényesüléséről”. De ez – tette hozzá – soha nem volt másként rendszerváltáskor, nagy forradalmak után.
2025 augusztusában pedig az egyik Tisza-sziget rendezvényén kijelentette:
Én azt gondolom, hogy ha egy ellenzéki párt nyer a választásokon, (…) azon nyomban el kell menni a győztesnek olyan helyekre, ahol (könnyen mondom, mert nem vagyok politikus, tehát nem az én felelősségem), ahol ígérni, fenyegetni, zsarolni kell az illetőt – konkrétan a köztársasági elnököt (…) Le fogom tagadni ezt.
Fleck még azt is megjegyezte, hogy szerinte forradalomra van szükség és nem kormányváltásra.
A NER közjogi kereteinek lebontása
Kis János filozófus, a SZDSZ első elnöke 2021 májusában, az ellenzéki röpiratra reagálva úgy fogalmazott, hogy vagy a semmisségi törvény részeként, vagy azt követően indokolt lesz azonnal visszavonni az Alaptörvény alapján egyoldalúan megválasztott, illetve kinevezett közjogi tisztségviselők megbízatását:
távozniuk kell az Orbánt kiszolgáló alkotmánybíróknak, főügyésznek, ÁSZ-elnöknek, a Médiatanács elnökének és tagjainak, a Kúria elnökének és alelnökének, az Országos Bírósági Hivatal elnökének, a Költségvetési Tanács tagjainak és így tovább.
Kis János a későbbi, 2025-ös és 2026-os elemzéseiben (például a HVG-nek adott 2025 júniusi interjújában) is fenntartotta korábbi álláspontját, hangsúlyozva, hogy a 2026-os választások tétje a NER közjogi kereteinek lebontása.
Török Gábor alkotmányellenesnek tartja
Török Gábor politikai elemző Facebook-posztjában megemlítette, volt már példa arra, hogy egy hivatalban lévő, az előző kormányzati ciklusban megválasztott közjogi intézmény élén álló vezető mandátuma lejárta előtt távozott. Bod Péter Ákos, az MNB elnöke 1994-ben vagy Györgyi Kálmán legfőbb ügyész 2000-ben „önként” mondtak le hivatalukról.
De mi van akkor, ha a vezetők semmi szín alatt nem akarnak lemondani? – tette fel a kérdést az elemző. Ezt válaszolta: Alapvetően az van, hogy bizony akkor ki kell várni a mandátumuk végét, bár kétharmados többséggel sokféle jogi és politikai trükközés elképzelhető. Baka Andrást 2011-ben arra hivatkozva távolítottak el hivatalából, hogy a bírósági csúcsszerv új elnevezést (Kúria) kapott az alkotmányban. Török szerint ez kifejezetten csúnya megoldás volt, Baka meg is nyerte az ezzel kapcsolatos európai pereket, a magyar államnak százezer eurót kellett fizetnie később emiatt – de a politikai szándék teljesült.
Török Gábor két megoldást vázolt fel:
- Magyar Péter az összes intézményt átnevezi egy alkotmánymódosítással, és a Baka-modellt alkalmazza;
- vagy egyszerűen alkotmánymódosítással kimondja, hogy rendszerváltás történt („fülkeforradalom”), és minden korábban megválasztott közjogi intézmény vezetője elveszti a hivatalát.
A politológus szerint nyilvánvalóan teljesen alkotmányellenes lenne egy ilyen alkotmányozás, de persze ennek kimondására már nem lenne lehetősége az Alkotmánybíróságnak, egyrészt, mert őket is érintené a döntés, másrészt, mert az új Alaptörvény értelmében egy alkotmánymódosítás alkotmányellenességét már amúgy sem vizsgálhatnák.
(Borítókép: Magyar Péter kampányplakátja. Fotó: Papajcsik Péter / Index)
Olvasd tovább itt: index.hu
