Mi a helyzet körülbelül két héttel a választások előtt? – szólt az esemény első kérdése. Závecz Tibor elárulta, hétfőn vagy kedden lesznek friss adataik, de a három héttel ezelőtti kutatásuk alapján
legkevesebb hárommillió szimpatizánsa van a Tiszának, és legkevesebb 2,5 millió a Fidesznek, akiknek többségét – a részvételi hajlandóságuk miatt – már szavazónak is hívhatjuk.
Ez hatással van a kisebb pártokra is, két nagy párt ki-ki meccsében kevesebb tér jut nekik, Závecz Tibor szerint a Kétfarkú Kutya Párt és a DK ebben a pillanatban szinte biztos, hogy nem tudja átlépni az 5 százalékos küszöböt. A részvételi hajlandóság növekedése a Mi Hazánknak sem használ, de vélhetően inkább az 5 százalék felett lehetnek.
A Republikon utolsó kutatása február közepi, Virág Andrea kifejtette, a teljes népességben 5 százalékpontos előnyben van a Tisza, a biztos szavazó pártválasztóknál ez 8 százalékpont.
A két nagy párt közötti különbség olyan jelentősen nem változott az elmúlt egy évben. A kampány elképesztően felpörgött, valószínűleg még a következő két hétben is lesz hova fokozni, ehhez képest – különösen a teljes népességben – az elmúlt egy, másfél évben a különbség végig 4-5-6 százalékpont volt. A biztos szavazó pártválasztókban az aktivitás miatt volt változás, tavaly év végén 10 százalékpont feletti előnyt mértünk a Tisza javára, ami némileg csökkent
– foglalta össze Virág Andrea, hozzátéve, a két nagy párt növelni tudta a szavazótáborát, ami nem kedvez a kispártoknak. Egyre kevesebben vannak, akik nem tudják, hogy kire szavaznának, így a nagy pártok szavazói tartalékai is fogynak.
Mráz Ágoston Sámuel azzal kezdte, már várta, hogy Hann Endrével meg tudják vitatni a számaik között látható különbségeket. A reggel publikált kutatásuk alapján közölte, a teljes népességben 40 százalékot ér el a Fidesz, és 35 százalékot a Tisza. Ez azt jelenti, hogy 3,5 millió Fidesz, valamint 2,67 millió Tisza-szimpatizáns van.
A mi összesített üzenetünk a számaink alapján az, hogy a Fidesz és a Tisza közötti különbség kisebb, mint a Fidesz és az összesített ellenzék közötti különbség volt 2022-ben, de szignifikánsan kimutatható a Fidesz előnye a Tiszával szemben
– húzta alá Mráz Ágoston Sámuel, hozzátéve, ők sem látják 5 százalékosnak a DK-t és a Kutyapártot, de nem érti a stratégiát, amelyet a Tisza követ, hogy „ezt a két pártot ki akarja nyírni teljesen. Biztosan állítható, hogy az ő szavazótáboruk 100 százaléka nem a Tiszára szavaz. Ha ez a két párt nem tud listát állítani, akkor lesznek elvesző szavazatok. Ha viszont legalább egy bejutna közülük, akkor potenciális koalíciós partnere lehetne a Tiszának”.
A Nézőpont vezetője kulcskérdésnek nevezte, hogy a szimpatizánsok egy része inaktív marad, viszont ez nehezen mérhető része a közvélemény-kutatásnak. Az látható, hogy a Fidesz felzárkózóban van az aktivitásban.
Az adatok tükrében nem látom a ki-ki küzdelmet. Ha megnézem a kutatások trendvonalát, mindenkit a saját módszertanával összehasonlítva, akkor nem látok ki-ki mérkőzést. Azt is gondolhatnám, hogy ez a választás már jó ideje eldőlt
– jelentette ki Böcskei Balázs.
Az Idea Intézet legfrissebb kutatásában a különböző kategóriákban 9, valamint 12 százalékpontos a Tisza Párt előnye a Fidesszel szemben. A politológus úgy látja, vannak százalékpontos elmozdulások, de nem látszik, hogy érdemi változások lennének. A választási részvételt a jelenlegi adatok alapján 73 százalékra teszik.
Személyeskedő vita Hann Endre és Mráz Ágoston Sámuel között
Hann Endre leszögezte, a Medián kutatása nem előrejelzésként szolgál, hanem egy mostani állapotot mutat, amelyből levonhatnak következtetéseket. A Medián rekordrészvételre számít, a mostani számaik pedig azt mutatják, hogy körülbelül 3,5 millió Tisza-, valamint felfelé kerekítve 2,5 millió Fidesz-szavazó lehet. A Medián vezetője arra is felhívta a figyelmet, hogy kit tartanak a választás esélyesének az emberek. Hann Endréék adatai azt mutatják, hogy korábban bármilyen szorosnak is látszott a verseny, a társadalom nagy többsége mindig Fidesz-győzelmet valószínűsített, de ebben fordulat történt, márciusban már 47:35 arányban a Tisza sikerére számított a többség.
Hann Endre Mráz Ágoston Sámuellel kapcsolatban kifejtette: „Közöttünk van bizonyos nyilvánvaló feszültség. Mráz Ágoston, először magánlevélben felkért arra, hogy nyilvánosan vitázzunk a számainkról, akkor én rövid megfontolás után elzárkóztam. Több eleme van az indokaimnak, de a fő az, hogy ez a szakma rendkívül érzékeny, bizonyos értelemben példátlan szakma, mert a mérések tárgya reagál is arra. Ha bármit mérek, az valamilyen módon visszahat rám is. Nem szerencsés, ha ebben a szakmában állandóan előjön az, hogy miben nem értünk egyet. Nem akarok erről vitatkozni. A számainkról hogyan lehet vitatkozni? Bocsánat, de a Medián a jelenlévők közül a legrégebben van a piacon, és független elemzés is kimutatta, hogy a harminc egynéhány év alatt, az összes előrejelzést vizsgálva a Medián nyújtotta a legmegbízhatóbb – nem mindig 100 százalékosan pontos – teljesítményt. Mi a fenéről vitatkozzak? Április 12-én kiderül, hogy durván pofára estünk-e – ami most fordulna elő először –, vagy véletlenül mi állunk közelebb az igazsághoz”.
A Medián vezetője módszertani kérdéseket is intézett Mráz Ágoston Sámuel felé: „Mi az a varázsszer, amivel a Nézőpont Intézet ki tudja mutatni a miénktől eltérő, valóságos közvéleményt? Miben különböznek az aktív szavazók a biztos szavazóktól, és pontosan mik azok a rafinált pluszkérdések, amelyekkel ezt kiderítik? Erre eddig soha nem kaptunk választ, sőt nagyon ellentmondó adatokat kaptunk. Azt, hogy én elzárkóztam a vitától, a propagandasajtóban – általa sem vitatva –, gyávaságnak minősítették. Mráz Ágoston is ezt sugallta, aminek semmi köze a valósághoz. Baromira nem vagyok gyáva. Lehet szerénytelenül hangzik, de a Medián és én bátrak vagyunk. 1989-ben egyedül vállaltuk, hogy Baló György műsorában a négyigenes népszavazásról előrejelzést adjunk, és pontos volt”.
Hann Endre kitért a Nézőpont Intézet csütörtök reggeli közleményére is, amelyben a Medián és a Nézőpont módszertanát, számait hasonlította össze: „Ez nem megszokott módon nem a Nézőpont friss adatait mutatta, hanem arról szólt, hogy miben különbözik a Mediántól a Nézőpont. A közlemény címe, hogy a Nézőpont realistább, mint a Medián. Eddig ez a fogalom, ez a mutató nem szerepelt a közvélemény-kutatások vizsgálatában. Attól tartok, annak nincs sok teteje, hogy a Nézőpont Intézet és Mráz Ágoston gondolkodásában az legyen a fő probléma, hogy a Medián és köztük hogyan alakul ez a játszma. Én ebben a játszmában nem kívánok részt venni”.
Hann Endre így folytatta: „A Medián 1989-es megalakulása óta független kutatóintézet. Annak ellenére, hogy SZDSZ-alapító voltam, megszüntettem a politikai tevékenységemet. Függetlenek vagyunk, és ezt minden ponton igazolni tudom, visszamenőleg a Gyurcsány-kormánytól kapott nem olyan hatalmas megrendelésekig. Ez nem akadályozott meg engem abban, hogy amikor a Gyurcsány Ferenc népszerűsége mélypontjára került, akkor ezt a HVG-ben nyilvánosan megírjam”.
A függetlenség megkérdőjelezését kikérem magamnak. Amikor azt állítom, hogy a kormányközeli intézetek nem függetlenek, akkor ezt Mráz Ágoston nem tudja cáfolni. Mráz Ágoston volt az első, aki közvélemény-kutatóból propagandistává ment át. Ezt nem titkolva kiállt fideszes kampányrendezvényeken, politizált, a Fideszt támogatta, és ezt ma is megteszi. Közben elkövet olyan etikai vétséget, amit én soha nem tettem. Én a szakmában elkerültem mindig egymás durva kritizálását
– hangsúlyozta Hann Endre, hozzátéve: „Mráz Ágoston beleállt abba az undorító kampányba, amelyben egy Deák Dániel nevű influenszer, gazember, a Mediántól valamilyen módon ellopott, vagy legyünk semlegesebbek, kiszivárgott adatokat teljesen hülyén értelmezve egy kampányt indított. Arról beszélt, hogy ez egy közéleti ikon karrierjének a végét jelenti. Bevallottan az volt a célja, hogy a leghitelesebbnek tartott magyar kutatóintézetet, amely jelenleg a Fidesz hátrányát mutatja, lejárassa, tönkretegye. Mráz Ágoston nem tett semmit azért, hogy ezt kicsit is visszafogja, hanem inkább részt vett ebben a kampányban. Nem megyek bele a provokációba. Most eljöttem ide, hogy önökkel is megosszam ezt. Szeretném ezt a vitát, ezt a játszmát egyszer és mindenkorra befejezettnek nyilvánítani. Én ebben nem veszek részt”.
Hogy 2026. április 12. után folyatjuk-e a közvélemény-kutató munkát, azt még biztosan nem tudom. Már elég idős vagyok, az is lehet, hogy nem akarom folytatni, bár ez nekem több mint a munkám, ez a szenvedélyem.
– jegyezte meg Hann Endre.
Mráz Ágoston Sámuel így kezdte válaszát: „Úgy tekintek magamra, hogy jól nevelt vagyok, ezért tudok vitatkozni. Próbálom elkerülni a személyeskedést. A jólneveltségem bizonyítékául azt tudom felhozni, hogy négy évig olyan gimnáziumba jártam, ahol Magyar Péter is ott volt az osztályban. Ha őt jólneveltnek tekintjük, akkor biztos engem is megneveltek”.
A Nézőpont vezetője tisztázta: „Azt mondta Hann Endre, hogy ő bátor, ezt én nem akartam megkérdőjelezni, nem tartom gyávának, de amit példaként hozott, hogy 2008–2009 fordulóján kihozták, hogy Gyurcsány Ferenc minden idők legnépszerűtlenebb miniszterelnöke, azt nem tudom önmagában bátorságnak elfogadni, mert ez 2006 óta így volt. 2006-ban, 2007-ben, és 2008-ban ezt nem mutatta ki a Medián.”
Hann Endre megjegyezte: „Nem a bátorságom, hanem a függetlenségem bizonyítékaként hoztam fel ezt, úgyhogy ne csúsztass. Mindennek van határa”. Mráz Ágoston Sámuel szerint „a függetlenség és a bátorság dimenziójában is vitatható. Amikor Gyurcsány Ferenc 2006-ban olyan bűnt követett el a magyar társadalommal szemben, aminek a mai napig a baloldal issza a levét, a Medián nem mutatta ki, hogy pártjának és népszerűségének a hanyatlása következett volna ebből. A következő állítás Deák Dani kollégám kapcsán, hogy én mit csináltam, részt vettem az undorító kampányban, ezt mondtad, Endre. Én máshogy látom a saját helyzetemet. Írtam egy bejegyzést, hogy a megismerhető táblázatok alapján vannak furcsaságok az adataidban, de rögzítem, én abból indulok ki, hogy mindenki elhiszi a saját adatát, és ezt tiszteletben is tartom. Nem gondolom, hogy a saját adataidat manipulálod, viszont – ezt próbáltam leírni a legvisszafogottabb nyelvezettel, a nyers adatokban lehetnek furcsaságok.”
„Az egyik ilyen, hogy az 1000 fős kutatáshoz 1176 interjút készítettetek, de a publikált kutatásban 1000 fős kutatás szerepel. Feltettem a kérdést, ez hogyan lehet. A Lakmusztól kaptam választ, de őszintén megmondom, nem értettem. Nagyjából az volt a válasz, hogy lehet 1176 interjút 1000-nek tekinteni. Ha átsúlyozva lehet 1000-nek tekinteni, akkor azt legalább fel kell tüntetni. Arra is felhívtam a figyelmet, hogy az elért fiatalok száma fele a valós aránynak, ami azt jelenti, ha a fiatalok körében egy kutató magasabb Tiszát lát, mint ami a valóság, és kevesebb embert ér el, akkor pontatlanabb lesz az adat, mert a súlyozás révén kétszeresen, háromszorosan veszi figyelembe, ezzel a súlyozott adatbázis félrevihet” – mondta Mráz Ágoston Sámuel.
Nem érzem tisztességtelennek ezeket a kérdéseket. Számomra a szakmai vita pont arról szól, ha vannak információk, publikált adatok, akár kiszivárgó adatbázisok, akkor egy kutató megfogalmazhat kérdéseket, állításokat. Az irányt, hogy ezzel kapcsolatban személyeskedjünk, nem tartom szerencsésnek
– tette hozzá Mráz Ágoston Sámuel, aki a módszertanukról elárulta: „Úgy számoljuk ki a legvalószínűbb listás eredményt, hogy alapul vesszük az összes, magát aktívnak mondó választót. Körülbelül 85-90 százalékuk nevezi meg a pártját, és van 10-15 százalék, aki aktív, de nem mond pártot. Őket próbáljuk statisztikai eljárással besorolni, beazonosítani, hogy vajon melyik párt szavazótáborához állnak a legközelebb. Ennek egyszerű módszere van. Ismerjük azokat, akik megmondták, melyik párttal szimpatizálnak és aktívak. Megnézzük, hogy az összes többi kérdésre milyen válaszokat adtak, és megnézzük egyesével azokat, akik nem adtak választ, de aktív szavazók, melyik táborhoz állnak közelebb a véleménykérdések alapján. Statisztikailag meg lehet nézni, hogy mely kérdéseket lehet figyelembe venni, és melyeket nem. Nem trükk van mögötte, hogy felteszünk egy csodakérdést és onnantól kezdve, akik nem mondták meg a pártpreferenciájukat, nekünk megmondják. Ez standard statisztikai eljárás, szerintem te is ismered, Endre. Egyszer a Tiborral beszélgettem, azt mondta, érteni véli, hogy miről beszélek. Ezek olyan kérdések, amelyek jellegzetesek az egyes táborokra, például személyek szimpátiakérdései. Fontos, hogy ezek nem mindig ugyanazok a kérdések, hanem adatfelvételről adatfelvételre vizsgálják a statisztikusok, hogy melyik kérdés használható”.
A Nézőpont vezetője Tóka Gábort is megemlítette: „Tóka Gábor Tisza-aktivista. Elfogadom, hogy ért a közvélemény-kutatáshoz, de azt nem fogadom el, hogy őt tekintjük az objektív függetlenség mintájának. Az sem szerencsés, hogy ahelyett, hogy kutatók, akik látnak adatbázisokat, beszélgetnek egymással kulturáltan, és elfogadják, mi a különbség egyik, másik adatfelvétel között, ahelyett ez kiszervezett tevékenység, olyan, kutatásokhoz amúgy értő személyhez, aki nem lát adatbázisokat és nem végez kutatási tevékenységet.”
Ismerve és elismerve, hogy 1989 óta kutat a Medián, akkor én még csak kilencéves voltam, tehát ha akartam is volna, sem kutathattam volna. A nagy kérdés, hogy a nyers adatok hogyan jönnek létre. Elhisszük-e még azt, hogy ahogy készül egy nyers adatfelvétel, az megbízható-e vagy sem. Az egyik beszélgetésben említetted, hogy a Covid alatt elengedted az 1989 óta végzett személyes kutatásokat. Ha jól tudom, korábban saját kérdőbiztosaid voltak. Ha így van, akkor irigylem, mert a személyes kérdezés nehéz műfaj, megbízható emberek kellenek hozzá. Úgy tudom, 2021 óta az Iránytű Intézettel működsz együtt, ők a telefonos adatfelvevő cég. Az én feltételezésem az, hogy a nyers adatok keletkezésénél lehet valami furcsaság, amit meg kell értenünk. Nem azzal vádollak, hogy a nyers adatokat nem úgy értelmezed, ahogy a szakmai szabályok szerint volna helye
– hangsúlyozta Mráz Ágoston Sámuel.
„Több call centerrel, köztük az Iránytűvel az elmúlt években lehet többet dolgoztunk együtt –közölte válaszában Hann Endre. – Ezen kívül még három vagy négy call centerrel dolgozunk. Fontos, hogy a választások előtt, néha nem is nyilvánosan, de tesztkutatásokat végzünk, sőt olyan is előfordul, hogy kétféleképpen mutatkoznak be a call center munkatársai, mert teszteljük az intézeti hatás működését. A propagandasajtó is felhozta, hogy az Iránytűvel dolgozunk, valamint a 21 Kutatóközpont is az Iránytűvel dolgozik, de Ágoston, mutass nekem olyan kutatást, amelyben a Nézőpont Orbán Viktor népszerűségének a csökkenését, vagy komolyabb visszaesését mutatta. Lehet, hogy van, de bocsáss meg, nem ez a jellemző.”
„Ha megnézed a Nézőpont számait, 2022-ben sokkal jobb adatokat mértünk a Fidesznek, mint most, tehát nem állja meg a helyét az állításod, hogy nálunk ne lehetne csökkenés a Fidesznél –kontrázott Mráz Ágoston Sámuel. – A jobboldalon sokan nehezményezik a Mediánnak, hogy 2005-ben megkérdezte, Lázár János veri-e a feleségét. Sokan nehezményezik azt is, hogy 2012-ben Bajnai Gordon nem létező pártját közel 20 százalékosnak sikerült kimutatni.”
A Nézőpont vezetője furcsának tartja azt is, hogy a Medián 5 százalék alá mérte a Mi Hazánkat, azt feltételezi, hogy ennek köze lehet a Fidesz és a Mi Hazánk közötti esetleges szavazómozgásnak, miközben ők biztosak abban, hogy Toroczkai Lászlóék bejutnak a parlamentbe. Mráz Ágoston Sámuel végül leszögezte: „A Nézőpont szakmailag független intézmény. Én nem voltam az SZDSZ alapítója”.
(Borítókép: A Republikon Intézet eseménye 2026. március 26-án. Fotó: Tövissi Bence / Index)
Olvasd tovább itt: index.hu
