Schiffer András, az LMP egykori társelnöke és Kis-Benedek József nemzetbiztonsági szakember volt a Konkrétan Rónai Egonnal csütörtöki epizódjának vendége. A műsorban többek között a „hazaárulás” vádjáról és a titkosszolgálatok esetleges pártpolitikába való beavatkozásáról esett szó.
Schiffer felidézte: a Btk. 258. szakasza szerint hazaárulást követ el, aki Magyarország függetlensége, területi épsége vagy alkotmányos rendje ellen külföldi állammal vagy szervezettel tart kapcsolatot – ugyanakkor a rendszerváltás óta ezt a tényállást ritkán alkalmazták. Hozzátette, hogy az elmúlt 10-15 év felveti: indokolt lenne a tényállást Magyarország pénzügyi érdekeinek védelmével is kiegészíteni.
Schifferer aggasztónak nevezte, hogy a kampány napirendjét nem a pártprogramok, hanem a kölcsönös börtönfenyegetések uralják – ilyet korábban nem tapasztalt. Hangsúlyozta ugyanakkor: az április 12-i választás eredményétől függetlenül is szükség van titkosszolgálatokra és nyomozóhatóságokra, az ország alkotmányos rendjét, területi épségét, függetlenségét és pénzügyi érdekeit.
Ez mindannyiunk érdeke, és ezt főként azoknak kéne nagyon erősen megfontolni, akik úgy jelentkeznek be a magyar állam vezetésére, hogy közben kritika nélkül glóriát vonnak egy olyan nyomozótiszt feje fölé, aki nem is biztos, hogy első kézi tudásból, de gyakorlatilag kibeszél egy olyan eljárásról, olyan eljárást illetően, ami amit az alkotmány védelem, és az elhárítás folytat le együttműködve a nyomozószervekkel
– hangsúlyozta Schiffer.
Kis-Benedek szerint, ha a nemzetbiztonsági szervek valóban beavatkoztak pártpolitikai folyamatokba, az botrány. Ugyanis a szolgálatok feladata az állam védelme, nem politikai szereplők gyengítése – magyarázta. Fontosnak tartotta kiemelni az elhárítás és a rendőrség más logika szerint működik. Előbbi információt gyűjt és megelőz, utóbbi bűncselekményt bizonyít és lezár. Ez a különbség könnyen félreértésekhez vezethet – főleg akkor, amikor egy-egy ügy részletei kiszivárognak a nyilvánosságba.
A Tisza Párt és a titkosszolgálat
A botrány Szabó Bence NNI-s százados vallomásával robbant ki, aki szerint a Tisza Párt elleni nyomozást „igencsak pártpolitikai érdekek mentén” vezették. A nyomozó beszélt arról is, hogy olyan szintű digitális megfigyelést tapasztalt, amelyre Magyarországon csak nagyon kevés szervezet képes – utalva ezzel a titkosszolgálati háttérre.
A Nemzetbiztonsági Bizottság is megszólalt az ügyben, jelentésében az áll, hogy két, korábban a Tisza Pártnak dolgozó informatikus nemcsak magyar megbízásokban vett részt, hanem ukrán kapcsolatokkal is rendelkezett, és többször járt a budapesti ukrán nagykövetségen. Az ügyben házkutatást tartottak, engedélyköteles haditechnikai eszközöket foglaltak le, a rendőrség pedig tovább vizsgálja a két férfit.
A leleplezés után Szabó Bence ellen hivatali visszaélés gyanúja miatt indult eljárás. Szerda hajnalban 2-ig tartott nála a házkutatás, ahol adathordozókat foglaltak le. Bár a nyomozó nem tett vallomást, a rendőrségtől való távozása már korábban tervben volt; a mai nappal hivatalosan is megszűnt a munkaviszonya.
Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke országjárásán hősnek nevezte Szabó Bencét. Beszédében elhangzott, hogy Szabó nyilatkozata segélykiáltás volt, a magyar nyomozó hatóság nevében szólalt meg. A titkosszolgálati botrányt a Watergate-botrányhoz hasonlította a Tisza Párt elnöke.
(Borítókép: Schiffer András 2026. március 26-án. Fotó: Németh Kata / Index)
Olvasd tovább itt: index.hu
