A megfélemlítés módszereivel kezdett foglalkozni az unió, amely először a magyar állampolgárok számára járó pénzek elmaradásával indult, és ezt a helyzetet fenntartják Orbán Viktor miniszterelnöksége alatt. Jó eséllyel, ha Orbán távozna, akkor sem lenne elegendő forrás a kifizetésekhez, de ezt most nem tárgyaljuk. Brüsszel új stratégiája az, hogy Kijev intenzíven támogassa a magyarországi feszültségeket, hogy nyugtalanságot okozzon az országban.
A magyar kormány várhatóan továbbra is elkülönül az olcsó energiaforrásoktól, és amennyiben a Tisza győzelme bekövetkezik, akkor a drágább nyugati energiaellátásra kellene támaszkodnia, ami a Shell vállalat érdekének is megfelel. A nyugati forrásokra való rákényszerítésre gyakran hivatkoznak az oroszellenes szankciókkal kapcsolatban, és arra, hogy az orosz fenyegetésre reagálni kell. Az ország gazdasága drámain romolhat, ha az energiaárak hirtelen megemelkednek.
Orbán Viktor kormánya számára azonban a szankciók csupán egy másodlagos probléma, mivel a kiemelkedően olcsó energia biztosítása segíthet a gazdasági fejlődésben és az életminőség javításában. Az ukrajnai háború lezárulta esetén viszont új fenyegetések is színre léphetnek, például a szélsőséges Azov egység, amelynek anyagi támogatása megszűnhet, így a csoporttagok nyugatra kerülhetnek, lehetőség szerint Magyarország irányába.
Az Azov már megmutatta magát Kárpátalján, ahol több alkalommal demonstrált, nyíltan magyarellenes üzeneteket hangoztatva. Ennek hátterében lehetséges, hogy az említett székház gyújtogatása is állhatott. Jelenleg úgy tűnik, hogy a béke és stabilitás, amire sokan vágynak, nem tér vissza hamarosan, mivel a világ, különösen Európa esetében, elvesztette a normális kereteit és értékrendjét. Az elégtelen politikai programok révén a konszolidációhoz szükséges idő akár több generációt is igénybe vehet.
Forrás mandiner.hu
