A személyes adatokkal való visszaélés, valamint a rágalmazás és becsületsértés elkövetése kérdése merül fel – reagált Remport Ádám, a TASZ jogásza a HVG-nek, miután Kovács Zoltán államtitkár, valamint kormánypárti médiumok, mint az Index és a Ripost, névvel és fényképpel azonosították azt a férfit, aki a Tisza Párt informatikai alkalmazottjaként jelentős szereplőjévé vált a kormánypárt által „tiszas kémbotrányként” emlegetett ügynek.
A HVG korábban beszámolt arról, hogy a Tisza bedöntésére irányuló titkos tevékenység gyanúja merült fel két informatikus ügyében, akiket a titkosszolgálat kiskorúakkal kapcsolatos bűncselekménnyel próbált összefüggésbe hozni. Az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) szerint a két férfi ukrán kémkedéssel is kapcsolatba hozható. Szabó Bence, egy volt rendőrnyomozó, aki nyilvános információkat osztott meg az ügyről, állításai miatt hivatali visszaéléssel gyanúsították meg.
Az AH jelentése nem nevezte meg a sztorit érintő férfiakat, csak a monogramjukat tette közzé. Másnap a kormányközeli Index “beazonosította” az MT monogramú férfit, és megosztotta nevét és lakcímét is, míg a Ripost “exkluzív” fényképet hozott le róla, amelyen a Tisza irodájából távozik.
Kovács Zoltán államtitkár egy Facebook-bejegyzésben szintén néven említette a férfit, és a Ripost fotóit is újra közölte. A Fidesz vezető politikusai, köztük Orbán Viktor és Gulyás Gergely, bírósági ítélet nélkül is kémeknek nevezték a férfiakat, figyelmen kívül hagyva az ártatlanság vélelmét.
A TASZ jogásza, Remport Ádám hangsúlyozta, hogy a férfi nevének, fényképének és lakcímének nyilvánosságra hozatala jogsértést jelent, hiszen nem közszereplő. Szerinte a férfi személyazonosságának feltárása súlyos jogi következményekkel járhat, mivel a kémkedés gyanúja örökre bélyeget nyomhat rá, még ha ártatlanul bizonyul is. A személyes adatok védelme ezért a súlyosan elmarasztaló címkéktől akadályozná meg, és a jogász rámutatott, hogy a nyilvánosságra hozott adatok miatt felmerül a személyes adattal való visszaélés gyanúja.
Kovács Zoltán Facebook-bejegyzése is súlyos jogi következményekkel járhat, mivel hivatalos minőségében tette közzé a férfi adatait. A kormányzati médiumok is súlyos bírságra számíthatnak, ha személyes adatokat tettek közzé.
A jogerős ítélet hiányában a kémkedés gyanúja szintén bűncselekménynek minősülhet, amely akár 2 év börtönt is jelenthet. Külön érdekesség, hogy a Ripost által közölt fényképek kérdéses eredete is számos jogi problémát vet fel, amennyiben hivatalos megfigyelés során készültek. A HVG kérdéseire a hatóságok nem válaszoltak a megfigyelések engedélyezéséről.
Forrás hvg.hu
