Az Orbán-kormány 2021-ben a Boston Consulting Grouptól (BCG) kérte a magánegészségügy reformjáról szóló tanulmány elkészítését, amelyben egy új kiegészítő biztosítási formáról is szó esett, amit a munkáltatóknak kellett volna fizetniük a dolgozóik után. A HVG által megszerzett iratok szerint ez a dokumentum a Hippokratész-programnak nevezett egészségügyi reformterv része, de később készült, mint az első megrendelés. Az egyik forrás szerint a „Magánegészségügy jövőképének formálása” című anyagot Pintér Sándor csapata éppen azért rendelte meg, mert a hálapénz betiltása egyetlen elemét célozta meg a széleskörű koncepciónak.
A paraszolvencia eltávolításának súlyos következményei voltak, amelyeket a kormány nem kalkulált. A háttérben lázongás zajlott, hiszen a béremeléseknél a hálapénz jelentősebb bevételt hozott. A nagy egyetemi klinikák emelkedtek ki a legjobban, hiszen ezek valódi szakmai központok, ahol a legnagyobb tekintélyű szakemberek dolgoznak, és erős kapcsolati hálóval rendelkeznek.
A HVG hiába kereste a kormányt és a BCG-t ezzel kapcsolatos kérdéseivel. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) akkori elnöke, Kincses Gyula nem tudott a tervezetről. Szerinte az állami és magánegészségügyi ellátások keveredése még mindig megoldandó probléma, amelyet úgy lehetne orvosolni, ha a magánfinanszírozást legálisan összekapcsolnák az állami rendszerrel. A BCG is ezt javasolta, és Rékassy Balázs orvos-egészségügyi menedzser szerint ez megoldás lenne a hosszú várólistás területeken. Ő úgy véli, hogy számtalan jó szakmai javaslat fekszik a fiókban, mert a politikai érdekek felülírják a hosszú távú, értelmes fejlődést.
A legtöbb kórháznak tilos többletbevételt generálni, azonban az alapítványi formába átszervezett egyetemek szabadabban dönthetnek, így kihasználhatják a magánegészségügyi szektorral szembeni versenyelőnyüket. Váradi Péter, a Prémium Egészségpénztár vezető stratégiai tanácsadója úgy véli, hogy a kormány nem kezdett bele a magánegészségügy átalakításába, mert a magyar emberek ugyan bosszankodva fizetnek a magánorvosnak és a magas gyógyszeráraknak, de nem biztos, hogy örülnének annak, ha egy kiegészítő biztosítással egyértelművé tennék, hogy az egészségügy nem ingyenes Magyarországon.
Egy, az egészségügyi kormányzathoz közel álló forrás szerint az Orbán-kormány szándékosan halogatta a javaslat megvalósítását, mivel akkor a betegeket a kormányhoz közeli cégek nem tudták volna fogadni, így nem ők részesültek volna a nyereségből. Az sem motiválta az Orbán-kormány gazdasági-politikai elitjét, hogy a magánegészségügybe nem lehetett uniós forrást pumpálni, ami sok NER-biznisz alapját képezi.
Forrás 24.hu
