A magyar kormány célja az orosz energiahordozókról való leválás és az állami beavatkozás csökkentése, amely Hortay véleménye szerint szoros összefüggést mutat. Az ő megítélése szerint az orosz források hiányában a jelenlegi árak fenntartása, legyen szó rezsicsökkentésről vagy védett árakról, nem lenne lehetséges. A Tisza energiaátállási terve is erősíti ezt a feltételezést, hiszen szerintük az orosz energiahordozók nélkül a benzin literenkénti ára akár 1026 forintra, a gázolajé pedig 1051 forintra nőne, ami valószínűleg alul lett becsülve.
Hortay kiemeli, hogy a kormány tudatában van a leválás következményeinek, mégis fontosabbnak tartják a Brüsszellel való közvetlen kapcsolatfelvételt és Ukrajna támogatását. Az új dokumentum megállapítja, hogy nemzeti tulajdonú energiavállalatok kiárusítása is szóba kerül, ami a korábbi nyilatkozatokhoz képest sokkal egyértelműbb. Kapitány István szerint a magyar energia szektorban erősebb versenyre van szükség, és a MOL stratégiai irányváltására is szükség lenne.
A Tisza által javasolt energiafüggetlenségi adó elnevezése szerintük cinikus, hiszen a tervek szerint az ebből származó bevételekből Magyarország egy új beszerzési útvonalat szeretne kialakítani, ami a tényleges energiafüggőség növelését szolgálná. A javasolt különadó a magyar emberek megtakarításaira is kiterjedne, amely évi 240-360 milliárd forintos elvonást jelentene a családoktól, hogy ezzel finanszírozhassák az orosz olajról való leválást és a finomító fejlesztését.
Hortay és Kapitány kijelentései arra utalnak, hogy a kormány kész a lakosság terhének növelésére az energiaátállás érdekében, bár ez komoly politikai és gazdasági feszültségeket okozhat. A javasolt adónem valójában csak egy újabb lépés lenne a lakossági költségek növelése felé, ami a kormány céljait kérdőjelezheti meg.
Forrás mandiner.hu
