Az isaszegi csata
1849. április 6-án, nagypénteken zajlott le Isaszeg és Gödöllő között a magyar szabadságharc egyik legvéresebb, de egyben a legsikeresebb csatája. A magyar hadsereg 40 ezer gyalogosból és tüzérből, valamint hétezer-ötszáz huszárból állt; a tüzérséget 198 löveg alkotta. Az ellenség, az Alfred zu Windisch-Grätz tábornagy vezette császári-királyi haderő három hadtestének és egy önálló hadosztályának összlétszáma mintegy ötvenötezer fő volt, a tüzérségét 214 löveg és röppentyű (rakéta) alkotta.
Az osztrák főtisztek többsége – köztük a 61 éves Windisch-Grätz – már a napóleoni háborúkban is részt vett, míg a magyarok – az 55 éves Aulich kivételével – mind viszonylag fiatalok voltak: Görgei 31, Klapka 29, Gáspár és Damjanich is csak 45 éves.
Egy másik érdekesség: bár a császári sereg több éve szolgáló alakulatokból állt, a katonák alig kerültek éles helyzetbe, azaz kevés puskaport szagoltak.
Ezzel szemben a magyar zászlóaljak alig fél éve alakultak, ám mégis már több csatában részt vettek, ezért megfelelő harci tapasztalatokkal rendelkeztek. A magyar honvédsereg mintegy nyolcszáz-ezer fős, míg a császári-királyi hadsereg nagyjából négyszáz fős veszteséget szenvedett. A csatának több civil áldozata is volt, ugyanis a harcok idején nőket és gyerekeket egy pincébe bújtattak el, amely bombatalálatot kapott.
Körömi Bence történész szerint a magyar győzelemhez Windisch-Grätz hozzá nem értése is hozzájárult, hiszen a csata napjáig nem tudta, hol tartózkodnak a magyar főerők. Az isaszegi győzelem lendületet adott a tavaszi hadjárat folytatásához: április 10-én Vácnál, 19-én Nagysallónál győzedelmeskedtek a magyar csapatok. Április 26-ára felmentették Komárom várát, május 21-én pedig felszabadították Budát. Az ország nagy része ismét a magyar kormány ellenőrzése alá került. Isaszegnél továbbá az is kiderült, hogy a honvédség méltó ellenfele a császári-királyi haderőnek, ellene nyílt csatában képes kiállni, s akár meg is tudja verni azt.
Deák Ferenc cikke
A Pesti Hírlap 1865. április 16-án, húsvétvasárnap jelentette meg a címlapon Deák Ferenc híres cikkét. Az aláírás nélkül megjelent publicisztikát Deák előző nap mondta tollba Salamon Ferenc újságírónak akkori lakhelyén, az Angol Királynő Szállóban. Salamon visszaemlékezése szerint a cikket a politikus szóról szóra diktálta le neki szombat reggel kilenctől délután fél háromig.
Bár a szerző inkognitóban akart maradni, mindenki pontosan tudta, ki áll az írásmű mögött.
Deák annyira fontosnak érezte az időzítést, hogy nem engedte magát megzavarni, még gróf Andrássy Gyulát sem fogadta. A bécsi Botschafter című lap egy héttel korábbi, április 9-i cikkére válaszolt, amely azzal vádolta a magyarokat, hogy lételemük a szakadárság, a birodalommal szembeni ellenállás. A válaszcikk szerint a magyarok mindig ellenálltak és ellen is fognak állni a beolvasztási kísérleteknek, de ezt a sajátosságukat nem szabad azonosítani a végső elszakadásra való törekvésekkel. Valótlanságnak nevezte, hogy a magyar politikai elit nem akar együttműködni a Habsburgokkal, és hogy ne volna képes kompromisszumokra. Mint hangsúlyozta:
Egyik czél (…) a birodalom szilárd fennállása, melyet nem kívánunk semmi más tekinteteknek alárendelni. Másik czél pedig fenntartása Magyarország alkotmányos fennállásának, jogainak, törvényeinek, melyeket a sanctio pragmatica is ünnepélyesen biztosít, s melyekből többet elvenni, mint a mit a birodalom szilárd fennállhatásának biztosítása múlhatatlanul megkíván, sem jogos nem volna, sem czélszerű.
A cikk megjelenése után tárgyalások kezdődtek a bécsi udvarral, amelyek az osztrák vereséggel végződött 1866-os porosz–osztrák háború és Velence elvesztése után gyorsultak fel. Ezek a megbeszélések vezettek el a kiegyezéshez, az Osztrák–Magyar Monarchia létrejöttéhez, az 1867. évi XII. törvénycikk megszületéséhez.
A húsvéti alkotmány
A köznyelvben leggyakrabban Magyarország jelenlegi alkotmányát, az Alaptörvényt nevezik húsvéti alkotmánynak, miután a jogszabályt az Országgyűlés 2011. április 18-án, húsvéthétfőn fogadta el. A tervezetet március 14-én Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője e szavak kíséretében nyújtotta be:
Azt reméljük, hogy a Fidesz és a KDNP képviselőcsoportja nevében ma a jövő Magyarországának alkotmányát, Európa egyik legjövőorientáltabb alkotmánytervezetét tudjuk beterjeszteni.
A tervezet azonban nem kapott egyöntetű támogatást: az MSZP és az LMP nem vett részt az alkotmányozásban, a Jobbik pedig jelezte, hogy nem szavazza meg a törvényt.
A 2012. január 1-jén hatályba lépett Alaptörvény 6 fő fejezetcímből és 98 cikkből állt. Az eredetileg gránitszilárdságúra tervezett törvény módosításait éppúgy számozzák, mint az amerikai alkotmánykiegészítéseket. Míg azonban az Egyesült Államok alkotmányához 237 év alatt mindösszesen 27 kiegészítést csatoltak, addig a magyar Alaptörvényhez 15 év alatt már 15-öt. De azért vannak hasonlóságok is. Mindkét ország szabályozásában a módosítások kiegészítik az eredeti szöveget, esetenként hatályon kívül helyeznek egyes cikkelyeket, sőt itt és ott is van arra példa, hogy egy módosítás egy korábbi módosítást nyilvánít semmissé.
(Borítókép: Tavaszi Emlékhadjárat Isaszegnél, 2015. április 6-án. Fotó: Barakonyi Szabolcs / Index)
Titkok, tabuk, tévhitek – öt évszázad történelme 30 lebilincselő párbeszédben. Amerika és Európa sorsfordító eseményei új megközelítésben.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Olvasd tovább itt: index.hu
