Húsvét Jézus feltámadásának emléknapja. Azért nem évforduló, mert ahogy születésének, úgy halálának és feltámadásának ideje is kétséges. A keresztény hagyományok és az evangéliumok szerint péntek délután 3-kor halt meg a kereszten a Jeruzsálem melletti Golgotán (nagypéntek), és rá harmadnapra, vasárnap hajnalban támadt fel (húsvétvasárnap). Bár a pontos évszámról (Kr. u. 30 vagy 33) régóta viták folynak, a legújabb csillagászati és geológiai vizsgálatok megerősítik a Kr. u. 33. április 3-i dátumot. A keresztre feszítés és a feltámadás valószínű helyszínének a hagyomány szerint a jeruzsálemi Szent Sír-templom környékét tekintik.
A niceai zsinat
Eredetileg minden vasárnapot Jézus Krisztus feltámadása emlékének szentelték. Az évenként ismétlődő húsvét, amelyet a böjt, vagyis az ünnep előkészületi időszaka vezetett be, csak a II. századtól kezdett kialakulni, és időpontja még alkalmazkodott a zsidó húsvéthoz.
Az arlesi zsinat Kr. u. 324-ben rendelte el, hogy egyazon napon és egyidőben ünnepeljék a húsvétot: „ut uno die et uno tempore per orbem pascha celebretur”, amivel Róma a saját gyakorlatát igyekezett egyetemessé tenni, de kísérlete nem sikerült. Ezért a pápák „epistolae formatae”-nak nevezett levelekben közölték a püspökökkel a húsvéti ünnepek időpontját, míg a keleti pátriárkák Rómának jelezték a maguk ünnepnapját annak reményében, hogy kialakul az egységes gyakorlat. Mivel ez a kísérlet is eredménytelen maradt, a kérdés újra tárgysorozatra került a niceai zsinaton Kr. u. 325-ben, amelynek kánonja (döntése) kimondta:
- Az ünnepet a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni vasárnapon kell megtartani. Ha a holdtölte vasárnapra esik, a következő telihold a húsvéti hold. Ha pedig ez is vasárnapra esik, akkor a következő vasárnap húsvét napja.
- A húsvét napját mindig vasárnap kell ünnepelni.
- A húsvétot nem szabad a zsidókkal együtt ünnepelni, ezért ha az ünnepük vasárnapra esik, úgy az ünnepet hét nappal el kell tolni.
- Nem lehet egy évben két húsvét, az csak a tavaszi napéjegyenlőség után tartható meg.
- A húsvét időpontjának kiszámításával az alexandriai egyház bízatik meg, amely az adatait elküldi a római egyháznak, az pedig megküldi a többi egyházaknak a dátumot.
Az alexandriai számítás
Schalk Gyula csillagász szerint az alexandriai számítás alapja a 19 éves Meton-ciklus és a tavaszi napéjegyenlőség március 21-re fixált dátuma volt, míg a római számításé egy 84 éves ciklus március 18-i napéjegyenlőségi dátummal. Dionysius Exiguus római apát érdeme, hogy a két ciklust összhangba hozta: a 19 és a 28 éves ciklust egyesítve 532 éves periódust nyert (19×28= 523), és így az alexandriaival összhangban álló húsvéttáblázatot készített.
A VIII. század végére az egész keresztény világ már együtt ünnepelte a húsvét napját.
Ettől kezdve az ünnep két szélső határnapja március 22-e és április 25-e lett. A március 22-én bekövetkező húsvét nagyon ritka. Olyannyira, hogy az 1801 és 2100 közötti 300 év alatt csak egyetlen egy alkalommal, 1818-ban esett március 22-ére húsvét. Bár ezt is vitatták, mert ha ragaszkodunk a zsinati szabályhoz, amely a tavaszi napéjegyenlőséget március 21-ére tette, úgy a szabálynak az „utáni” kitétele (vagyis a napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni vasárnap) alapján március 22-ére egyáltalán nem eshetne.
Az viszont egészen biztos, hogy 2027-ben húsvétvasárnap március 28-ára, 2028-ban április 16-ára, 2029-ben április 1-ére, míg 2030-ban április 21-ére esik.
(Borítókép: Ferenc pápa részt vesz a Szent-Péter-bazilika központi loggiáján a Vatikánban 2025. április 20-án. Fotó: Alessandra Benedetti – Corbis / Getty Images)
Olvasd tovább itt: index.hu
