Orbán Viktor a J. D. Vance-szel tartott nagygyűlése után az Ultrahangnak adott interjút, ahol többek között az amerikai alelnök látogatásáról, a hétvégi választásokról és a magyar külpolitikáról is beszélt.
A kormányfő J. D. Vance-ről elmondta, hogy egy igazi, nehéz helyről származó, keresztény, hite által vezetett ember. De a műsorvezető, Király Tamás kitért arra is, hogy mit jelentett az a kézmozdulat, amely a sajtótájékoztatón volt látható. Orbán Viktor erről elárulta, hogy ez arra utalt, hogy még nem lefutott a választás, és jelenleg még nyílt a csata. A miniszterelnök azonban úgy érzi, már könnyebb a verseny, mint egy hónappal ezelőtt.
Most lendültünk bele, mi egy kormányzó párt vagyunk
– emelte ki a kormányfő, majd hozzátette, hogy „ez egy örök dilemma, nekünk kormányoznunk is kell a kampány mellett, az ellenfelünknek semmi dolga nincs, a kormánypártok a végén lendültek bele. Március 15-én dördült el a startpisztoly”.
Orbán Viktor reagált arra is, hogy egyre több „önfeltáró” történet kerül elő a kampány hajrájában. „Ezek az emberek fideszes szavazókat teremtenek, mivel egy egyenruhás szervezetnek van egy belső rendje, akik ilyeneket tesznek, azok ezekkel a szervezetekkel mennek szembe. Ráadásul ők nem is látják át a teljes képet, nem tudják miről beszélnek” – mondta a miniszterelnök.
„Az, hogy a virtuális tér ilyen mélyen benne van az emberek életében és ilyen szinten benne van a kampányban, annak még nem tudjuk milyen hatása lesz” – mondta Orbán Viktor, majd hozzátette: a politika tapasztalati műfaj és most ez az első tapasztalat ezzel kapcsolatban.
Orbán Viktor békecsúcsról egyeztetett Putyinnal
A Bloomberg által közölt beszélgetés is szóba került, amelyben a miniszterelnök Vlagyimir Putyinnal tárgyalt. Orbán Viktor elmondta, hogy a békecsúcsról egyeztetett az orosz elnökkel. A barátjának nevezte, de nem politikai értelemben, a viszonyuk viszont transzparens. Emlékeztetett arra, hogy 2009-ben megegyezett vele abban, hogy a történelmi sérelmeket hátuk mögött hagyják, és pragmatikusan együttműködnek majd a jövőben. A kormányfő hangsúlyozta, hogy egyszer sem fordult elő, hogy valamelyikük ne teljesítette volna a közös megállapodásokat.
„Angela Merkel idején a német-orosz kapcsolatok megelőzték a magyar-orosz kapcsolatokat, ez csak a háború kitörése óta van másképp. A háború után beálltak a bideni Amerika sorába a háborúpártiak közé” – közölte Orbán Viktor.
„Az északi áramlat kérdése többször is szerepelt az Európai Tanács napirendjén, a lengyelek folyamatosan támadták a németeket az északi áramlat 2 miatt. De senki nem gondolta, hogy bárkinek lesz bátorsága megtámadni a vezetéket. Az ukránoknak azonban volt” – emelte ki a miniszterelnök.
Beszédírás, koalíciós kormányzás
A közelgő választásokról elmondta a kormányfő, hogy kiöregedett már a koalíciós kormányzásból, mert az első ciklusa alatt is nehéz volt így a kormányzás. „Úgy nem lehet dolgozni, ha mindenki hatalmilag viszonyul hozzád, azt kérem mindenkitől, hogy a munka alapján viszonyuljon hozzám. Most munka van, hagyjuk a marháskodást” – hangsúlyozta a miniszterelnök, majd hozzátette: „amikor elkezdődik a meló, amikor ki kell találni valamit, amikor át kell gondolni valamit, akkor ott megszűnnek a pozíciók, azért ülünk egy asztalnál, hogy mindenkiből kijönnek a gondolatok, ez azonban parancsra nem jön.”
Orbán Viktor elmondta azt is, hogy a munkahelyen meg kell teremteni egy jó szellemi közeget, ami jól megy neki, otthon sincs ezzel probléma. Nem szereti hazavinni a munkát, de néha muszáj: ilyen például a beszédírás. Részletezte, hogy három kategóriába sorolja a beszédeit, és miként írja meg azokat. Elsősorban gondolatokat ír le, azokat továbbítja a munkatársainak, akik javaslatokat tesznek neki, és azokat formálja kész szöveggé. Amennyiben koalíciós kényszerben lenne április 12. után, akkor a párt vezetőivel közösen hoznák meg a döntést, hogy vállalják-e ilyen formában a kormányzást.
Ami jelenleg a NATO-ban van, az Magyarországnak jó
Felmerült a műsorvezető részéről az a kérdés, hogy a Fidesz miként tud kampányolni békepártisággal, amikor Vlagyimir Putyin Ukrajna, Donald Trump pedig Irán ellen indított háborút. Erre Orbán Viktor közölte, hogy „az orosz−ukrán háború lezárásáért mindent megtett az amerikai elnök, amit lehetséges. Az, hogy Brüsszel nem hajlandó befejezni a háborút, nem Trump hibája. Irán esetében pedig még nem döntött a történelem: ez egy háború, aminek elindításáért Amerikát terheli a felelősség, vagy egy olyan lépés, ami a későbbiekben megalapozhat egy tartósabb békét a Közel-Keleten? – Ez még lehet eső, lehet sár” – mutatott rá a kormányfő.
Nem úgy van, hogy én elfoglalok egy pozíciót és más meg megmondja, hogy hogy van. Mi csinálunk egy külpolitikát, amiben kerüljük a vagy-vagy szituációkat. A NATO jövője egy Irántól független kérdés, erről sokat tárgyaltam az amerikai alelnökkel
– mondta a miniszterelnök. A NATO elnökével, Mark Ruttével viszont kifejezetten jó kapcsolatot ápol, miután minden konfliktust le tudott vele zárni.
Az észak-atlanti szövetséggel kapcsolatban jött az a kérdés, hogy katonai szövetség marad-e, vagy az Egyesült Államok kétoldalú kapcsolatok tart majd fenn a tagállamokkal. Orbán Viktor úgy véli, ami jelenleg a NATO-ban van, az Magyarországnak jó, „de ha a NATO helyére egy nemzeti szerződések rendszere jön, akkor abból jöhetünk ki jobban, de nem érdemes kockáztatni”.
„Sohasem fekete-fehér az uniós helyzet, arra kell törekedni, hogy a megegyezések szám nőjön, az egyet nem értés pedig csökkenjen” – jelentette ki a kormányfő. Az utcán látható plakátokról megjegyezte, hogy Ursula Von der Leyennek Magyarország, egy uniós tagállam oldalára kellene állniuk Ukrajnával szemben.
Én sok energiát fektetek abba, hogy a másik álláspontját megértsem mert hiszem, hogy lehet benne értelem. Amikor Amerika kiszállt a háború mögül, akkor azt gondoltam, hogy az EU-nak sem lesz más választása, ők is ki fognak szállni mögüle, de nem ez történt
– emelte ki a miniszterelnök. Nem gondolta volna, hogy Brüsszel vállalja azt a kockázatot, hogy felépítsen egy egész stratégiát arra, hogy Ukrajna fegyveres támogatásával és szankciókkal térdre tudják kényszeríteni Oroszországot. Szerinte az unió még csak most kezd rájönni, hogy hazárdjátékot folytat. Az olajárak növekedése miatt pedig úgy véli, hogy Oroszország pénzügyileg most nyerő pozícióban van.
Elkerülhetetlen a pénzügyi válság
Az interjú végén kitért az iráni konfliktus miatt kibontakozó energiaválságra is, ahol egyes előrejelzések szerint egy Covid-járvány idején tapasztalt válság alakulhat ki és összeomlik világszinten a logisztika. Orbán Viktor részletezte, hogy alakulna ennek a forgatókönyve, amely szerint először az üzemanyag ára indul meg felfelé, majd a Brent típusú olaj ára elveszti iránymutató szerepét. Ezután elkezdődik a verseny, hogy ki tudja megszerezni a maradék készletet.
A leállás első jelei pedig akkor lesznek láthatók, amikor korlátozzák a repülőjáratokat. Ezzel párhuzamosan pedig egy pénzügyi válság is kirajzolódott, hiszen a jelenleg felvehető hitelek kamatai jóval magasabbak, mint néhány évvel korábban. A nyugati gazdaságok nagy része hitelből működik és közeledik az a pillanat, hogy a korábban felvett hitelek lejárnak és meg kell őket újítani. Utána viszont sokkal magasabbak lesznek a kamatok, amiket viszont az egyes országok már nem tudnak kitermelni. Először egy finanszírozási válság fog kitörni, utána pedig recesszió következik.
Olvasd tovább itt: index.hu
