A magyarokat úgy manipulálnak, hogy közben zárt ajtók mögött arról beszélnek, hogy borzalmas, nagyszabású konfliktus vár ránk. Tolsztoj „Háború és béke” című művében arra hívja fel a figyelmet, hogy a történelem alakulását nem csupán a híres vezetők, mint Napóleon vagy Sándor cár irányítják, hanem a nép, a tömegek kollektív, tudatlan cselekvéseivel formálják azt.
Tolsztoj érvelése mintha párhuzamot vonna a mai magyar helyzet és a politika iránti megbékélés között. Gondoljunk azokra a fideszes rendezvényekre, ahol a résztvevők arrogánsan lépnek fel, sokszor tudomásul sem véve, hogy milyen következményekkel jár a politikai elköteleződésük. Egy szombathelyi példát említve, egy ismerősöm agresszív megnyilvánulásokat tapasztalt, amikor egy fideszes aktivista zaklatta őt a szavazásra vonatkozó véleményével.
Ez a jelenség rávilágít arra, hogy sokan titkolják politikai preferenciájukat a közvélemény-kutatók előtt, félve az esetleges következményektől. Ez a félelem nemcsak a társadalom polarizálódását mutatja, hanem a politikai diskurzus állapotát is, amelyben a véleménynyilvánítás kockázatos vállalkozásnak számít.
Forrás mandiner.hu
