A parlamenti választásokat és a voksolás eredménye következtében kialakuló mandátumelosztást szigorú szabályok és jogi keretek határozzák meg. Ezzel szemben a következő fontos közjogi lépések jogi szabályozása meglepően hiányos, így döntő politikai döntések gyakran szubjektív tényezőkön múlnak, mint például a józan ész, a szokások és az államfői bölcsesség.
Ezek a döntések, mint például, hogy melyik párt alakíthat kormányt vagy ki lesz a miniszterelnök, politikai és társadalmi következményeik miatt nem lennének haszontalanok, ha jogi alapokon nyugodnának.
A Sándor-palotától kapott információk szerint a köztársasági elnök a végleges választási eredmények ismeretében, az Alaptörvénynek megfelelően hozza meg döntéseit, és erről tájékoztatja az érintetteket és a közvéleményt.
Jogosan bírálják a választási rendszert, mivel a Fidesz többség az elmúlt másfél évtizedben úgy módosította a szabályokat, hogy azok kedvezzenek nekik. Ugyanakkor a leadott szavazatok parlamenti mandátumokká való átalakulása jogilag pontosan szabályozott, így világosan látható az új törvényhozás összetétele és a pártok aránya.
Az államfőnek az új Országgyűlés alakuló ülését a választások után 30 napon belül, legkésőbb május 12-re kell összehívnia, és ezen a napon teszi javaslatát a miniszterelnök személyére. A tapasztalatok szerint az alakuló ülés után másfél-három hét elteltével az Országgyűlés általában megválaszthatja a miniszterelnököt, és az új kormány is leteszi esküjét.
Azonban az Alaptörvény nem határozza meg, hogy az államfő a választási eredmények tudatában mely pártot kérheti fel kormányalakításra, illetve milyen szempontok alapján dönt a miniszterelnök személyéről. Épp ezért merül fel gyakran a kérdés, hogy vajon Sulyok Tamás államfő a Tisza-pártnak egy minimális parlamenti többséget biztosító győzelme esetén biztosan Magyar Pétert kérné-e fel a kormányalakításra.
Forrás hvg.hu
