Az Egyesült Államok Kongresszusának több képviselője különleges lépést tett: levélben keresték meg Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy kifejezzék aggodalmaikat az uniós intézmények magyarországi tevékenysége miatt. Szerintük az Európai Bizottság és más uniós szervek túlléptek a politikai véleménynyilvánítás keretein, és közvetlen beavatkozást tanúsítottak Magyarország belügyeibe, különösen a választások idején.
A levélben az amerikai politikai képviselők rámutattak, hogy az uniós forrásokból támogatott médiát, civil szervezeteket és érdekképviseleteket a támogatási rendszer torzítja. A magyar közszereplők és elemzők szerint ezek a források szinte kizárólag olyan szervezetekhez kerülnek, amelyek kritikusak a meglévő kormányzattal szemben. Ez a támogatási struktúra nem csupán elméleti probléma, hanem a választási időszakban befolyásolja a választók tájékozódását. Az amerikai képviselők véleménye szerint így sokan elfogult politikai szereplőként érzékelik az uniós intézményeket Magyarországon.
Aggodalmaik nem csupán a pénzügyi támogatásokra korlátozódnak; a digitális térben is komoly kérdések merültek fel. Kritizálták a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt (DSA), amely a nagy online platformokat arra kötelezi, hogy csökkentsék a rendszerszintű kockázatokat, mint például a dezinformációt. Bár a cél nemes, a képviselők úgy vélik, hogy a szabályozás homályos megfogalmazása és a platformokra nehezedő nyomás olyan helyzetet teremtett, ami a jogszerű politikai vélemények korlátozásához vezethet. Állítások szerint a magyar hatóságok bizonyítékokat találtak arra, hogy a kormányellenes nézeteket valló tartalmakat háttérbe szorították vagy eltávolították.
A levélben az amerikai politikusok azt is hangsúlyozták, hogy Magyarország folyamatos politikai nyomás alatt áll az európai parlamenti határozatok és jogállamisági eljárások miatt. Szerintük ezek a jelenségek komoly kérdéseket vetnek fel a legitim uniós felügyelet és a politikai beavatkozás határvonaláról. Tekintettel az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti szoros kapcsolatra, különösen fontosnak tartják ezeket az ügyeket.
A levél végén az amerikai képviselők tájékoztatást kértek az Európai Bizottság munkatársaitól, és öt konkrét kérdést tettek fel Ursula von der Leyennek:
1. Követeljük, hogy a bizottság tegyen közzé részletes és átlátható elszámolást az unió forrásaiból 2024 januárja óta Magyarországon működő médiaszervezeteknek, civil szervezeteknek és egyéb szereplőknek juttatott támogatásokról.
2. Az átláthatóság érdekében szeretnénk tudni, hogy a bizottság milyen konkrét értékelési szempontokat alkalmaz az uniós források választási diskurzusra gyakorolt hatásának meghatározásakor.
3. Információt kérünk a bizottság digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály keretében tett intézkedéseiről, amelyek a politikai tartalmakat és a közéleti vitát érinthetik Magyarországon.
4. Milyen lépéseket tesz a bizottság annak érdekében, hogy a platformokra nehezedő szabályozási nyomás ne vezessen a politikai vélemények elnyomásához, főként a választások idején?
5. A 7. cikk szerinti eljárásokkal kapcsolatban szeretnénk tudni, hogy a bizottság milyen intézkedéseket tesz annak érdekében, hogy lépései ne keltsenek politikai beavatkozás érzetét egy tagállam választásaiba.
Forrás www.blikk.hu
