Sokan felnőttkorban fedezik fel magukban a neurodivergencia jeleit, illetve kapnak diagnózist. Különösen az autizmus esetében a kutatások azt mutatják, hogy az idősebb generációkben sokan nem diagnosztizáltak, főleg a nőknél. Hasonló a helyzet a figyelemzavarral (ADHD) kapcsolatban is, amelyet gyakran gyermekkori problémaként emlegetnek, noha sok felnőttnél a tünetek továbbra is fennállnak. Így történhet, hogy sokan csak későn kapnak magyarázatot a mindennapi nehézségeikre, mint például a szervezetlenségre, időbeosztási gondokra vagy a belső nyugtalanságra.
A neurodivergens felnőttek munkahelyi teljesítménye változó, vannak helyzetek, ahol kiválóan teljesítenek, míg másokban gyorsan kimerülnek. A kérdés nem a képességeikben rejlik, hanem abban, hogy mely feladatokra és környezetbe illenek. Nemzetközi kutatások és elemzések azt mutatják, hogy a nyitott és rugalmas munkaadók nagy hasznot húzhatnak a különböző munkavállalói adottságokból, hiszen új ötleteket, innovatív megoldásokat és különböző szemléletmódokat hozhatnak a csapatba.
A hazai tapasztalatok is azt mutatják, hogy az autista egyének gyakran kiemelkednek a szabálykövetésben, rendszerek kialakításában és a mély koncentrációban. Azonban a kiválasztási folyamat és a napi kommunikáció módja kulcsfontosságú. Ha egy cég állásinterjún a szemkontaktusra helyez nagy hangsúlyt, vagy ha a feladatok nem világosak, esetleg a munkahelyi környezet zajos, akkor nem a munkavállaló hibázik, hanem a keretrendszer nem alkalmas az eltérő igényű munkatársak befogadására. Ezzel szemben a neurodivergens munkavállalók fontos csapattagok lehetnek, hozzájárulva a szervezet sikeréhez.
Forrás mandiner.hu
