Hét konkrét feltételt szabott Kijevnek még 2022-ben az Európai Bizottság Ukrajna uniós csatlakozása kapcsán – emlékeztet az Ellenpont elemzése, kiemelve azt a tényt, hogy szomszédunk olyan kritériumokat sem teljesít, amelyek a tárgyalások folytatásághoz elengedhetetlenek lennének.
Ukrajna nem mellesleg háborúban álló ország, alapesetben ez az állapot sem segítene elő egy csatlakozási folyamatot, ám úgy tűnik, semmilyen lényegi körülmény nem számít
Fotó: Dmytro Smolienko / NurPhoto via AFP / Dmytro Smolienko / NurPhoto via AFP
E hét pont
Alkotmánybírósági reformBírósági reformKorrupcióellenes reformokPénzmosás elleni fellépésOligarchaellenes törvények hozatalaAz uniós joghoz való adaptáció a szerzői jogok terénA nemzeti kisebbségeket diszkrimináló törvények megváltoztatása szükséges a csatlakozási kritériumok teljesítéséhez.
A jogállamiság helyzete különösen aggasztó. Az ukrán igazságügyi reform, amelyet a brüsszeli ajánlások alapján kellett volna végrehajtani, inkább formális, mint tartalmi változásokat hozott. A 2024 októberi bővítési jelentések szerint Ukrajna egyre inkább lemarad más tagjelölt országokhoz képest, és a kulcsfontosságú területeken elért haladás minimális. Egyik emlékezetes példa, hogy 2025 júliusában Zelenszkij elnök ratifikálta az ukrán korrupcióellenes hivatal (NABU) függetlenségét megnyirbáló jogszabályt, amelyet még Brüsszelben sem néztek jó szemmel. Minthogy Ukrajna Európa egyik legkorruptabb országa jelenleg is, a korrupcióellenes hatóság kiüresítése óriási nemzetközi botrányt robbantott ki.
Ukrajna és az átláthatóság, valamint a kisebbségek romló helyzete
Emellett az átláthatóságot tovább gyengíti az új törvény, amely nyolcéves börtönbüntetéssel fenyegeti azokat, akik nyilvánosságra hoznák az állami nyilvántartásokban szereplő információkat.
A lista nem merül ki ennyiben. A másik sarkalatos pont a kisebbségi jogok helyzete. A 2017-es oktatási, majd a 2019-es államnyelvi törvény lényegében kiszorította a kisebbségi nyelveket az oktatásból, a hivatalos ügyintézésből és a közszolgáltatásokból. A magyar, román és ruszin kisebbség anyanyelvhasználatát a Velencei Bizottság is kritikával illette, megállapítva, hogy az ukrán szabályozás több ponton sérti az európai kisebbségvédelmi normákat. Noha 2023 decemberében Kijev részben enyhített a szabályokon, ezek a változtatások nem állították vissza a 2014 előtti helyzetet.
A Kárpátalján is tapasztalható kényszersorozások pedig tovább rontják a magyar kisebbség helyzetét.
Brüsszel mindezek ellenére ragaszkodik Ukrajna gyorsított tagfelvételéhez. Az ukránokkal való jó viszonyt pedig megalapozza többek között Ruszin-Szendi Romulusz egykori vezérkari főnök bevallott jó kapcsolata az ukrán vezérkari főnökkel, valamint az is, hogy a Tisza Pártot is soraiban tudó Európai Néppárt már tavasszal aláírásgyűjtést szervezett, ezzel támogatva Kijev gyorsított integrációját.
Olvasd tovább itt: www.origo.hu
