Index – Belföld – Tatabánya polgármestere választóiról: Kidobják a szaros pelenkát az ablakon, őket …

Az elmúlt hónapok viharos történései (jégpályás botrány, a Kúria által megszüntetett, szabálytalan parkolási rendelet ügye, az önkormányzat által kiárusított bérlakások, a város vizeinek tisztaságát érintő problémák) és az október 30-i parázs közgyűlés után érdekesnek ígérkezett a november 6-i közmeghallgatás, ahol a város lakói kérdezhettek a városvezetéstől, illetve különböző javaslatokkal élhettek a város fejlesztése érdekében. Téma tehát bőven akadt, ráadásul olyat is hallottunk, hogy van, aki tavaly év vége óta várja a feltett kérdésére a képviselők válaszát, de egyelőre még nem kapta meg, tehát felteszi ismét, hátha 12 hónap alatt sikerült valamit intéznie a városvezetésnek.

Miután a közgyűlés elfogadta a az egyetlen napirendi pontot – a közügyekkel kapcsolatos kérdések és javaslatok megvitatását –, Szücsné Posztovics Ilona tájékoztatta a megjelenteket, hogy az utóbbi időben Komárom-Esztergom vármegye több mint 50 milliárdos uniós támogatást kapott, melyből 12,4 milliárdnyi támogatásban részesült a megyeszékhely. Ebből a következő években többek között fejlesztik a közutakat és kerékpárutakat, kialakítanának egy dózsakerti közösségi házat, felújítják a Bárdos László Gimnáziumot és a Bányászati és Ipari Skanzent, kialakítják az új piacot, valamint a Natura 2000 területeket is fejlesztik.

A Versenyképes Járások Program támogatásából a Cseri úti idősek otthonát újítanák fel, és a vasútállomás mellett új parkolóhelyeket alakítanának ki. De ez mind csak a felvezetés volt, az igazi izgalmak ezután következtek.

A megszüntetett parkolási rendelet

A polgármester kitért a Kúria által megsemmisített parkolási rendeletre is. Elmondta, hogy a parkolók telítettségére vonatkozó számítások és mérések nem voltak megfelelők, ezért nem a parkolási rendeletet minősítették törvénytelennek, hanem a méréseket nem fogadták el. A polgármester szerint az új rendelettervezetet novemberben terjesztik a közgyűlés elé, de csak azon zónákra vonatkozóan, amelyekre meg lesznek a mérések, ugyanis november utolsó hetéig ezt nem fogják tudni megvalósítani. Természetesen a többi zónában is folynak a mérések és majd folyamatosan építik be a rendeletbe.

Kitért arra is, hogy a Tatabánya Kártyára nem kívánnak visszatérni – amelyet évente meg kellett újítani az ingyenes parkolás elérése érdekében –, ezt az egyszeri regisztráció kiváltja és nem kell vele többet foglalkozni.

A törvényi megfelelés a célunk, ezért olyan rendeletet fogunk a közgyűlés elő terjeszteni november végén, amely mindenfajta törvényeknek megfelel

– fogalmazott a városvezető. A már befizetett díjak tekintetében – regisztráció és bérletek – a közgyűlés vizsgálja a pénzvisszafizetés lehetőségét is.

A városvezető azonban azt nem tette hozzá, hogy a Kúria érdemben nem is vizsgálta a parkolási rendelet tartalmát, hiszen a mérések érvénytelensége miatt igazából nem volt rá szükség, így is megsemmisítették, még mielőtt kivizsgálták volna a tartalmát. Közleményben a Kúria Önkormányzati Tanácsa döntésének indokai 48. pontjában a következőket írja pontosan: „A megsemmisítés következtében az önkormányzati rendelet egyes rendelkezéseinek jogszabálysértéssel kapcsolatos indítványelemeit nem vizsgálta.” 

Így csak a kormányhivatal vizsgálatai alapján tudhatjuk, hogy tele volt jogsértéssel a rendelet, amelynek már az elfogadása is szabálysértésbe ütközött a hivatal szerint. Tehát Szücsné némileg kozmetikázta a Kúria döntését.

Mennyiért nem találunk helyet?

Az első kérdés kapásból erre a témára vonatkozott egy úrtól, miszerint ha valaki megkeresi a polgármestert, a jegyzőt vagy az alpolgármestereket, akkor arra „kötelező vagy illik-e válaszolni?”. Főleg, hogy ha közérdekű adatokról van szó, plusz arról, hogy mire költi az önkormányzat a pénzt. Áprilisban feltett ugyanis egy sor kérdést a parkolás ügyében, de azóta nem kapott ezekre válaszokat – pedig Szücsnéék szerint erre kötelező a hivatalnak válaszolnia.

Borsos Márton alpolgármesternek is hiába írt, mindig csak automatikus válaszokat kapott a jegyzőtől, ám rendes válaszokat azóta sem. Feltett több kérdést arról, hogy mire alapozzák a parkolási rendelet gazdaságosságát, „voltak-e egyáltalán gazdasági számítások”. Kételkedik benne, hogy igazságos volt a megbukott rendelet, hiszen most drágábban nem talál majd helyet, mint ahogy eddig nem talált, a garázsadót pedig szintén igazságtalannak tartja.

Ha nem igazságos a rendszer, legalább nyereséges-e?

– tette hozzá. Kíváncsi volt többek között arra, hogy mennyibe került a koncepció, a táblák, az új rendszer kialakítása, plusz most „már az ügyvédi költség is, ugye, a Kúria döntése miatt”. Illetve az is kérdéses, hogy mi a terv december 1-től, és hogy eddig mennyi bevételt hozott az új rendszer. Emellett az új parkolóhelyek építését is hiányolta, hiszen nincs elég hely, de tervek sincsenek az új helyek kialakításáról.

Szeidl Bernadett válaszában arról beszélt, hogy a hivatal válaszolt a kérdező minden korábbi levelére – az úr erre kérte, hogy ezeket mutassa be, mert ő nem kapta meg őket, de Szeidl megígérte, hogy újra elküldi őket. A parkolási rendeletről elmondta, hogy az előterjesztések felkerültek a honlapra, minden bevétel és kiadás elérhető – erre törvény kötelezi az önkormányzatot –, tehát „tessék tájékozódni, ha pedig érdemi kérdésünk van, akkor tegyük fel”. Elmondta továbbá, hogy nem bírságoltak, a piros csomagokban csak figyelmeztetés volt, nem pedig pénzbírság, ebből tehát bevételek nem származtak. Ügyvédre sem költöttek, az önkormányzat jogi osztálya foglalkozik jelenleg a kialakult helyzettel.

Egy másik kérdező arra tért ki, hogy a polgármesteri hivatal dolgozói visszaállhatnának a mélygarázsba, ugyanis azokban a parkolókban, amelyeket a kereskedők megvettek sok millióért a közterületeken a vásárlóik számára, „most a hivatali dolgozók foglalják el”, így reggel fél 8-tól délután 4 óráig egyszerűen nincsen hely. Ezért az emberek nem jönnek be inkább a városba vásárolni, ez pedig negatívan hat a kereskedők bevételeire. 

Szücsné Posztovics Ilona válaszában elmondta, hogy a mélygarázs hasznosítása egyelőre lóg a levegőben, a november végi közgyűlésén visszatérnek a kérdésre, mint ahogy a parkolóautomaták kihelyezésére és a kétórás parkolási korlátozásra is a centrum környékén.

Meglepő visszafogottság

Németh Krisztina, a PTSE elnöke több kérdéssel is készült, de előtte megköszönte a testület munkáját. A jégpálya fejlesztését hiányolta a polgármester által bejelentett beruházások közül. Tavalyi kérdését megismételte, ugyanis forgalomkorlátozást kért a jégpálya előtti útszakszra, viszont ez idáig nem kapott választ, és azóta is „száguldoznak az úton”.

Mint ahogy világításkorszerűsítés sem volt azon az útszakaszon, „tehát ott most koromsötét van”. Véleménye szerint ha ott kilép egy kisgyermek a sötétben, és elütik, „mindenki sajnálkozni fog”, de akkor már késő lesz. Emellett arra is kíváncsi volt, hogy miért kell este 8 óráig parkolást fizetni „a prosztó, csóró helyen, ahol élek”, hiszen délután 4 óráig teljesen üres a parkoló, utána pedig lehetetlen helyet találni, hiába fizetős. 

A száguldozásról és a világításbővítésről egy városi szakember elmondta, hogy a Vágóhíd utca elejére körforgalmat terveznek – a kereszteződés biztonságosabbá tétele és a forgalom lassítása okán –, a száguldozást pedig a Skanzen építése fogja szabályozni, amely az utca végén van. A világítás korszerűsítését pedig a jövő év utánra ígérte. A polgármester hozzátette, hogy a közvilágítást már ma este ellenőrizni fogják.

Még a jégpálya ügyét érintő fő téma előtt egy hölgy arról érdeklődött, hogy mikor tesz valamit az önkormányzat annak érdekében, hogy a város ne úgy nézzen ki, mint egy szeméttelep. Az ugyanis méltatlan, hogy körülbelül „100 önkéntes járja az utcákat és szedi a szemetet szabadidejében egy 65 ezres városban, pedig nekik is lenne mivel elütniük a szabadidejüket, nem jókedvükben teszik”. Posztovicsné elismerte, hogy lenne még hova fejlődni ezen a téren, de a város így is több százmilliót költ a szemét elszállítására és a város tisztaságának fejlesztésére. Viszont vannak olyan körzetek, ahol az emberek

kidobják a szaros pelenkát az ablakon, megeszik a csirkecombot, és a csontot kidobják az ablakon, őket hogy edukáljuk? 

Véleménye szerint van olyan része a városnak, ahol tíz métert kell csak besétálni a fák közé, és egyből ki vannak téve a rossz hűtők, kanapék, tévék látványának, pedig ingyenesen elvinné a szolgáltató ezeket, ha bejelentenék, és hívnák őket. Csak az embereket ez nem érdekli, szociálisan és társadalmi felelősségvállalás tekintetében is fejlődnie kéne a lakóknak, akkor kevésbé lenne szemetes a város. Az önkormányzat amit tud, megtesz.

„Sok információhiánya van önnek”

A következő kérdező a PTSE-vel (Tatabányai Petőfi Tömeg és Szabadidősport Egyesület, amely eddig a jégpályát üzemeltette) kialakult vitás helyzetről kérdezte a képviselőket. Az egyoldalúan felmondott feladatellátási szerződésről, a két fél összeütköző szerződéseiről, jogvitájáról, illetve a jégpályát kiszolgáló épület átadásának elmaradásáról kérdezett, valamint arról, hogy milyen lépéseket tett az önkormányzat, hogy rendezze a vitás helyzetet az egyesülettel.

Szücsné szerint már a jégpálya fejlesztésének első ütemében is támogatta a PTSE-t, ahogy azután is tette. Közösen fejlesztettek az egyesülettel – mint ahogy minden más sportegyesülettel a városban –, több mint 600 milliós támogatást adtak az elmúlt 6 évben, cserébe az egyesület végig vitte a taotámogatásokból a felújításokat, majd utána az önkormányzat folyamatosan kisegítette az egyesületet különböző infrastruktúra-fejlesztésekkel. Véleményük szerint elég használati jogot biztosítaniuk ezentúl a PTSE-nek, átküldték a szerződést, várták a visszajelzéseket, de a PTSE egyelőre ezt nem tette meg.

Az egyesület tulajdonjogát a pályatestre és a tetőszerkezetre az önkormányzat nem vitatja, Szücsné szerint gesztust gyakoroltak azzal, hogy átvennék az üzemeltetést, mert sokkal kedvezőbb árakat tudnának kiharcolni, az egyesületnek pedig továbbra is biztosítanák a használatot.

Én azt láttam, hogy a PTSE részéről nincs közeledés, ezért szeretnénk jogi lépésekkel megállapíttatni, hogy kié a tulajdonjog

– fogalmazott.

Egy másik kérdező – egy parasportoló – elmondta, hogy elégedett volt a PTSE teljesítményével, és nem érti, mi indokolja, hogy az önkormányzat a kezébe vegye a jégpálya üzemeltetését. „Miért kell egy olyan rendszert felrúgni, ami eddig tökéletesen működött?” – tette fel kérdését. Arra is kíváncsi volt, hogy milyen költségekkel és megtérülésekkel számol az önkormányzat, illetve hogy támogatná-e az önkormányzat a parasportolók eszközeinek beszerzését.

Szücsné szerint „sok információhiánya van önnek”, hiszen az önkormányzat „rengeteget költ” a városi sportszervezetek, parasportok támogatására. Javasolta, hogy a kérdező olvassa el a legutóbbi közgyűlés jégpályára vonatkozó előterjesztéseit, ott le vannak írva a számok, amelyekkel az önkormányzat kalkulál. Véleménye szerint sokkal kisebb támogatásokkal tudná üzemeltetni az intézményt a városi Tét Kft. (Tatabányai Élményfürdő és Turizmus Nonprofit Kft.), mint a PTSE működtette. Konczer Erik alpolgármester szerint

bőven volt idén is pályázat sporteszközökre, reméljük, jövőre is lesz.

Boda Bánk (Mi Hazánk) elmondta, hogy téves információi vannak a kérdezőknek, és tévhitek keringenek a városban. Elmondta, hogy az önkormányzat nem akarja üzemeltetni a jégpályát, hiszen az a PTSE tulajdona, viszont „a kiszolgálóépület az önkormányzaté, ha arra tulajdonjogot szeretne az egyesület, akkor menjen a bíróságra”. Szerinte a PTSE ingyen használhatná az épületet, mégsem akarja aláírni a szerződést, viszont az épületet nem adja át.

„Az önkormányzat mint tulajdonos dönthet arról, hogy azt hogyan hasznosítja” – mondta, majd felsorolta, hogy az elmúlt években mennyi támogatást költött a város az egyesület és a jeges sportok támogatására. Kiemelte, hogy az önkormányzat a végtelenségig elment a jégkorongsport támogatásában, de a „tulajdonjog kérdésében az önkormányzat nem fog dönteni”.

Helyben járás

Egy kérdező ezután elmondta, hogy a tető és az épület építésénél, felújításánál az önkormányzat engedélyezte, hogy ezek a PTSE tulajdonába kerüljenek. A tető valóban az egyesület tulajdonába került, ugyanezt kellett volna tenni az épülettel is, de „jogsértő művelettel ez nem történt meg”. Kíváncsi rá, hogy ha megállapítják a jogsértéseket, akkor ki fogja visszafizetni a taotámogatásokat, illetve hogy lesz meg ebből a felújítás harmadik üteme, amely komplett csarnokká alakítaná az eddig csak tetővel rendelkező jégpályát.

Egy újabb kérdező arról érdeklődött, hogy ha az önkormányzat próbált együttműködni, akkor miért mondta fel egyoldalúan a 15 éves szerződést 3 év után? Mi a garancia, hogy a többi egyesülettel nem így jár majd el az önkormányzat, ha éppen úgy tartja kedve? Illetve arra is kíváncsi volt: ha a tető alatt van a jégpályatest és az épület is, akkor miért csak a pályatest lett az egyesületé, az épület miért nem? Hiszen az egyik nem működik a másik nélkül.

„Az egyesült eddig csak hozott, mégpedig nagyon sok milliót, ami mind a városé lesz, és még hozna is többet. Miért kell egy rablóbandának beállítani az egyesületet?” – fogalmazott. Majd felolvasott az MJSZ (Magyar Jégkorong Szövetség) leveléből, amelyből szerinte egyértelmű, hogy ha az önkormányzat tovább folytatja a jogvitát, akkor nem biztos, hogy kap majd támogatást a tatabányai jégpálya és jégkorongsport, és akkor a felújítás harmadik üteme is kútba eshet.

Szücsné szerint a PTSE előtt is volt jégpálya és jégkorong, így nem az egyesületen múlik, hanem az infrastruktúra tulajdonosán, hogy „mit invesztál bele”. Kiemelte, hogy a taóban az önkormányzat is segített, és az is a jégpálya fejlesztését szolgálta. Az egyesület szerződésének felbontására pedig

pusztán gazdasági okokból volt szükség, ugyanis számoltunk. Mi is számoltunk.

Boda Bánk hozzátette, hogy ismét félinformációk vannak csak a kérdezőknél. Elmondta, hogy a PTSE vállalta, hogy a kettes ütemű beruházás után nem szerez tulajdonjogot – eme szerződést tartja jogtalannak a kérdező. Így tehát az egyesület csak „használó, az önkormányzat pedig tulajdonos”. Nem érti, hogy az MJSZ hogyan tekintheti tulajdonosnak a PTSE-t. Véleménye szerint ha az egyesület egy szerződésben tulajdonos, egy másikban pedig használó, akkor „valamelyik szerződés hibás.”

Hozzátette, hogy nem volt 15 éves szerződés a PTSE-vel, határozatlan idejű volt, tehát az önkormányzat jogosan és szabályosan mondta fel, nem történt jogsértés. Szerinte ha az együttműködés lenne a cél, akkor a PTSE aláírná a használati szerződést. „Ha nem lép az önkormányzat, hogy ezt a tulajdonát visszaszerezze, akkor hűtlen jogkezelést követne el.”

Gutai Zsolt (Generációk Tatabányáért) elmondta, hogy a Fő téri jégpálya ötlete lekerült ugyan a napirendről a közgyűlésben – amellyel konkurenciát állítottak volna a téli szezonra a városi jégpályának –, viszont ott a Tét Kft. szóba sem került mint üzemeltető – pedig az önkormányzat nagyon ragaszkodik hozzá a városi jégpálya ügyében. Hogy lehet ez? Emellett kiemelte, hogy a PTSE-től levont támogatást az ideiglenes jégpályánál kétszer osztották volna ki, ami igazán érdekes, és jogilag „nem túl szerencsés” – talán ezért sem került a közgyűlés elé az előterjesztés. Ráadásul a jégpályát előzőleg bérlő 20 milliós számláját is „lassan ki kéne fizetni, mert már megreklamálták, így három év után”. Benyújtott egy javaslatot, ami orvosolná a problémát a két fél között, de egyelőre nem sikerült elsimítani a dolgot.

És ennyiben is maradtak a felek, gyakorlatilag egy tapodtat sem mozdult előre egyik ügy sem. Hozzá kell tenni, hogy egy kérdezőknek fejenként tíz perc állt volna a rendelkezésére, amelyet több részletben is felhasználhattak volna, de a polgármester egész egyszerűen nem adta vissza a szót egyik kérdezőnek sem, hiába maradt idejük, így a városvezetés válaszaira érdemi reakciók nem érkezhettek a közönség soraiból.

(Borítókép: A drónnal készült felvételen a Ságvári-lakótelep Tatabányán 2024. szeptember 11-én. Fotó: Máthé Zoltán / MTI)