„A nyugati szövetséghez fogunk csatlakozni” – jelentette ki Orbán Anita, miután külügyi vezető lett a Tisza Pártban, ami egyértelmű nyugati és atlantista elköteleződését tükrözi. A jövőbeli külügyminiszter 2023. január 24-én csatlakozott a párthoz, és Magyar Péter bemutatta őt a magyar diplomácia új képviselőjeként. Orbán Anita Berettyóújfaluban született, és bemutatkozásában úgy határozta meg magát, mint „igazi vidéki lány”. Néhány héttel később már ő kísérte el Magyar Pétert a müncheni biztonsági konferenciára, ahol találkozott leendő európai partnereivel.
„A diplomácia nem a fénykedésről szól. A siker mértéke nem az, hogy ki tud hangosabb lenni, hanem az, hogy az országot úgy pozicionáljuk a nemzetközi színtéren, hogy az a magyar vállalatok és emberek jólétéhez és biztonságához járuljon hozzá” – mondta az RTL-nek, utalva arra, hogy mivel lenne más, mint a jelenlegi külügyminiszter, Szijjártó Péter.
Orbán Anita, aki 1974-ben született, közgazdászként a magyar üzleti élet meghatározó szereplője. A Tisza Párt előtt a Vodafone Global kormányzati kapcsolatokért felelős vezetője volt. Pályája elején pénzügyi kontrollerként dolgozott a Matávnál, majd az Egyesült Államokba költözött férjével, Orbán Krisztiánnal. Bostonban két mesterdiplomát szerzett történelemből és diplomáciából, végül a nemzetközileg elismert Fletcher School of Law and Diplomacy posztgraduális iskolában doktorált 2007-ben.
A kétezres években a Heti Válasz rovatvezetőjeként és publicistájaként foglalkozott közélettel és politikával. Martonyi János köréhez tartozott, aki a Fidesz kormányzata alatt külügyminiszterként tevékenykedett. Kritikus volt a Gyurcsány-kormány külpolitikájával, különösen az orosz energiafüggőséggel kapcsolatban, amit a diverzifikáció irányába történő elmozdulásra szorgalmazott.
Orbán Anita publikációjában arra figyelmeztetett, hogy Oroszország az EU függőségét kihasználva geopolitikai céljait érvényesítette. A Fidesz 2010-es győzelme után az Energiabiztonságért felelős utazó nagykövet lett, és a Duna-menti országok energetikai együttműködési bizottságának elnökeként tevékenykedett, amikor az Orbán-kormány az orosz gázfüggőségről beszélt.
A kormány az energiaforrások diverzifikálásáról való kijelentései ellenére 2017-től még szorosabbra fűzte a kapcsolatokat Oroszországgal. Az Orbán-kormány 2010 utáni politikáját elítélte, mivel Magyarország az orosz érdekek mellett állt ki, sőt az ukrán konfliktusban is szemben állt az európai konszenzussal.
A magyar-orosz kapcsolatról elmondta, hogy az nem két egyenrangú fél közötti viszony, hanem a magyar kormány az orosz oldalán ül. Arra törekedett, hogy a két szuverén ország között a kölcsönös tisztelet és átláthatóság jellemezze a kapcsolatokat, ami más EU-s országoknak is sikerült. Az új kormány első száz napjának legfontosabb feladatának a Beneš-dekrétumok ügyének rendezését nevezte meg.
Forrás telex.hu
