A közéletben jelentős hullámokat keltett, hogy az Európai Unió Bírósága érvénytelenítette a 2021-ben megszavazott magyar gyermekvédelmi törvényt. A testület megállapította, hogy a törvény bizonyos részei ellentétesek az uniós joggal, ami heves politikai és szakmai vitákat generált. A döntés nemcsak jogi, hanem politikai vonatkozásban is erős reakciókat váltott ki, mivel sokan úgy vélik, hogy nem csupán egy jogértelmezési kérdésről van szó. Az Origónak ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász beszélt arról, hogy mi állhat a háttérben, és milyen következményekkel járhat az ítélet. Különösen érdekes, hogy a kétharmados többséggel rendelkező Magyar Péter milyen lépéseket tesz az ügyben.
A szakértő szerint a gyermekvédelmi törvénnyel kapcsolatos bírósági döntés több szempontból is megkérdőjelezhető (Fotó: Teknős Miklós/Magyar Nemzet).
Milyen ellenvetéseket fogalmaz meg az Európai Unió? Mi áll a döntés hátterében?
A döntés lényege, hogy bár a gyermekvédelem egy legitim cél, ez önmagában nem elegendő indok, ha a szabályozás aránytalanul korlátozza a véleménynyilvánítást és a szolgáltatásnyújtást.
A Bíróság tehát nem vitatta a gyermekvédelem szükségességét, csupán azt állapította meg, hogy a magyar szabályozás túl széles eszközöket alkalmaz, és aránytalanul megszorítja a véleménynyilvánítást, valamint a diszkrimináció tilalmát. Ez a megközelítés viszont vitatható, mivel az európai emberi jogi gyakorlat eddig azt hangoztatta, hogy az erkölcsi kérdésekben a tagállamoknak széles mozgásterük van, mivel nincs egységes európai normarendszer. Ehhez képest a jelenlegi döntés szűkíti ezt a mozgásteret, és a központosítóbb értelmezést erősíti, ami a tagállami autonómia eddigi határait is szűkíti.
A döntés időzítése is felvet kérdéseket: bár az eljárás kötött, a Bíróság saját hatáskörében dönt a kihirdetés időpontjáról – erre konkrét határidő nincs.
Forrás www.origo.hu
