Közmédia átalakulása a Tisza Párt győzelme után.

Közmédia átalakulása a Tisza Párt győzelme után.


A Republikon Intézet 2025-ben 11 hónapon keresztül figyelte a közmédiát, február és december között megnézték és kielemezték az M1 összes 19 óra 30 perckor kezdődő híradóját, és megállapították, hogy a közmédia nem felel meg a közszolgáltatási sztenderdeknek. Megjegyezték, hogy a hírműsor elsősorban a kormánypártok politikai narratíváját mutatja be, forrásaik pedig a Fideszhez kötődő orgánumok. Azonban a Tisza Párt választási győzelme óta teljesen megváltozott a trend, Magyar Péter két műsorban is nyilatkozott, valamint független médium is megjelentek hírforrásként.

A közvélemény-kutató cég ezért ismét elemezte április 13. és 19. között a 19 óra 30 perckor kezdődő M1 híradókat, amelyeket a 2025-ös év ugyanezen időszakával hasonlítottak össze. Számszerűen ebből kiderült, hogy 2025. áprilisában a politikai hírek a híradók több mint háromnegyedét tették ki, és ennek a túlnyomó többségét a belpolitikai hírek adták. A választások után eltelt egy hétben ez az arány nem sokat változott, kivéve a külpolitikai anyagoknál, ahol 11-ről 29 százalékra nőt ez a számadat. A kutatásból kiderült, hogy utóbbiaknál sokkal több olyan hír jelent meg, amelynek nincsen belpolitikai vetülete. 

A politikusok képernyőn eltöltött ideje is változott, 2025-höz képest csaknem 25 perccel csökkent, ami meglepő annak tükrében, hogy a választási időszakban sokkal nagyobb jelenlétre számítanának a nézők. 2025-ben a 75 perc túlnyomó többségét a fideszes politikusok töltötték a képernyőn, ehhez képest az idei évben csak Magyar Péter 41 percet szerepelt a közmédiában. A Fidesz választási vereségét követően a kormánypárttal már kevesebbet foglalkozott a híradó, a 9 perc nagy részét Orbán Viktor Patriótának adott interjúja jelentette.

Többet és pozitívabb fényben tűntek fel az ellenzéki politikusok

Drasztikusan változott a kormánypárti és az ellenzéki politikusok reprezentációja, különösen utóbbiak javára, illetve a semleges reprezentáció jóval magasabb lett, mint egy évvel korábban. Kifejezetten negatívan csak Magyar Pétert ábrázolták, ellenben Toroczkai Lászlóval, ugyanakkor előbbiről már több pozitív hír is megjelent. Az elmúlt egy hétben alig szerepeltek a kormánypárti politikusok, ehhez képest 2025-ben 16 képviselőt is megszólaltatott a közmédia. 

A választás utáni héten csak egy, a közmédia által készített kormánypárti politikusi interjút adtak le az M1 híradójában Gulyás Gergely kancelláriaminiszterrel. Eközben ellenzéki politikusok 9 alkalommal nyilatkoztak. Legtöbbet Magyar Péter, de a már említett Toroczkai Lászlóval és Karácsony Gergely főpolgármesterrel készült interjúkat is több alkalommal válogattak be a híradó anyagába.

Szakértők szempontjából viszont nem történt nagy változás egy év alatt, 2025-ben 26 szakértőt láttak vendégül az M1-nél, és mindannyian a Fideszhez kötődtek. Az elmúlt egy hétben 14 elemző közül 11 volt fideszes, viszont már független is megjelent a stúdióban. A 2025 áprilisában hivatkozott 41 hír forrása is erősen torz volt, a következőképp oszlott meg:

  • MTI: 1
  • Fideszes médiumok: 26
  • Független médiumok: 5
  • Külföldi médiumok: 9

Ehhez képest 2026-ban a 26 idézett hírforrásból 2 volt MTI-s, fideszes médium 7, független 9 és külföldi 8, vagyis erőteljes diverzifikáció történt.

Megváltozott a két miniszterelnök-jelölt megítélése is

Orbán Viktor és Magyar Péter megítélése a kutatás egyik legfontosabb kérdéskörének bizonyult. A leköszönő miniszterelnök neve 2025-ben a vizsgált héten 45 alkalommal hangzott el, a felmérés alapján szinte kizárólag pozitív színben. Ehhez képest Magyar Péter ugyanekkor 132 említés után teljesen negatív értéket vett fel.

2026-ra azonban jelentősen megváltozott ez. Darabszámra Orbán 41 és Magyar 173 említése hasonló, Magyar neve továbbra is sokkal többet hangzik el, azonban most nem (kizárólag) negatív kontextusban, amit a számok is bizonyítanak. 2026-ban ugyanis mind Orbán, mind Magyar ábrázolása teljesen semlegesen áll.

A Tisza Párt elnökének neve mellett leggyakrabban felmerülő kilenc szó is drasztikusan változott, 2025-ben még 28-szor fordult elő az ukrán/Ukrajna szó, 17-szer Kollár Kinga neve, ötször pedig a Pride. Ehhez képest 2026-ra a Magyar Péter neve mellett a legtöbbet feltűnő szavak és kifejezések a „Tisza Párt” (21), a „beszélt” (19) és a „leendő miniszterelnök” (17). A kormányzati narratíva által használt szavak említése is csökkent, felére esett vissza a háború szó, mindössze a migráns/migráció kifejezésnél volt megfigyelhető minimális növekedés.

„Elmondható összességében, hogy bár a híradó alapján a közmédia nem állt át április 12. után egyetlen éjszaka alatt az általuk is sokszor hivatkozott BBC-sztenderdre, azonban az egy évvel korábbi időszakhoz képest jóval kiegyensúlyozottabb. Persze továbbra is megfigyelhető, hogy a kormánypártokkal sokkal inkább kesztyűs kézzel bánik, mint az ellenzékkel, de nem próbálnak látványosan utóvédharcot folytatni a híradóban a Tisza ellen” − zárta elemzését a Republikon Intézet.

(Borítókép: Magyar Péter 2026. április 15-én. Fotó: Németh Kata / Index)