A Hídember című film kapcsán korrupciós vádak merültek fel, azonban a vizsgálatok során nem találtak szabálytalanságokat. A Terror Háza Múzeum ügyében is figyelemfelkeltő lépések történtek: Szabó Tibort a kamerák előtt állították elő, később pedig az évekig tartó eljárás végén felmentették.
Deutsch Tamás volt a célkeresztben az Ifjúsági és Sportminisztérium ügyében, ahol milliárdos visszaélésekkel vádolták. A parlament végül nem vonta meg a mentelmi jogát, és a vizsgálatok nagy része a döntések jogszerűségét állapította meg.
Az autópálya-építésekhez kapcsolódóan is történtek feljelentések, de az ügyészségek ezeket alaptalannak találták. A Happy End és az Ezüsthajó Kft. ügyében nagyszabású házkutatásokat végeztek, dokumentumokat foglaltak le, de nem tudtak megalapozott vádat emelni. A Dach Kft. ügyében nem indult eljárás, míg a Magyar Építőipari Kht. visszautalta a vitatott támogatást, bizonyítva, hogy nem történt visszaélés.
Az Országimázs Központtal kapcsolatban is felmerültek korrupciós vádak, de a hatóságok sem találtak rá bizonyítékot.
A PSZÁF ügyében Szász Károlyt akarták felelősségre vonni, de a nyomozást bizonyíték hiányában megszüntették. Az írónő, Tóth Kriszta, megjegyezte, hogy a helyzetben egyértelmű mintázat figyelhető meg: látványos vádak, erős médiaszupport, majd bizonyítékok hiányában lezárt ügyek.
Tóth Kriszta szerint a jelenlegi helyzetben is hasonló folyamatok zajlanak. Emlékeztetett arra, hogy Ruff Bálint egy Vagyonvisszaszerzési Hivatal létrehozásáról beszélt, amely „a lehető legszélesebb jogosítványokkal” működne. Az írónő hangsúlyozta, hogy a politikai küzdelmek során újra előkerülnek azok az eszközök és vádak, amelyek a magyar közvélemény számára több mint két évtizede ismertek. Ruff Bálint a Gyurcsány–Bajnai-korszak liberális politikai köreiben indult, és a közelmúltban már a Tisza környezetében és a Partizán műsoraiban is aktívan szerepelt.
Forrás www.origo.hu
