A csernobili atomkatasztrófa
- április 26-án, éjszaka robbant fel a csernobili atomerőmű, ami óriási mennyiségű, egészségre ártalmas radioaktív anyagot juttatott a levegőbe. Ez a szennyezés néhány nap alatt elérte Nyugat-Európát is. A robbanás után a helyszínre sok tűzoltó érkezett, akik súlyos sugárzást kaptak.
A szovjet vezetőség sokáig próbálta eltitkolni az eseményt. A közeli Pripjaty lakói gyanútlanul folytatták mindennapi életüket, a kitelepítést csak másnap kezdték el. A hidegháborús feszültség és a szovjet titkolózás miatt sokáig nem ismerték el a baleset súlyosságát. Az első jelek Svédországból érkeztek, ahol evakuálást kezdtek meg, és tájékoztatást kértek a Szovjetuniótól. Eleinte nem kaptak választ, később azonban tagadták a baleset súlyosságát, végül csak egy rövid közleményben ismerték el a nukleáris balesetet, amelynek kivizsgálását megkezdték.
Magyarországon a többség a rádióból értesült a balesetről, először április 28-án, a Kossuth Rádióban számoltak be az eseményekről. Bedő Iván, tapasztalt rádiós, a tiltás ellenére riportot készített a Csernobilban történtekről.
Május elsején, a munka ünnepén, már érzékelhető volt a szennyezés Magyarország területén is, de ennek ellenére országszerte felvonulások zajlottak. Gyerekek és felnőttek ünnepeltek, miközben a radioaktív felhő már elérte az országot. Kalocsán is sokan voltak a majálison, amikor nagy esőzés érkezett. A területen mért radioaktív sugárzás alacsonyabb volt, de többen tapasztaltak egészségügyi problémákat, amelyek évek múltán jelentkeztek.
Leggyakoribb tünetek:
- hajhullás
- meddőség
- pajzsmirigydaganat
- egyéb daganatos megbetegedések
Míg Magyarország viszonylag megúszta a radioaktív anyagok hatásait, Fehéroroszországban és Ukrajnában drámaian megnövekedett a rákos megbetegedések és egyéb mentális problémák száma.
Forrás ripost.hu
