A Magyar Diáksport Szövetség kutatásai megerősítik, hogy a hátrányos helyzetű diákok körében a fittségi állapot a legkedvezőtlenebb. Az iskolai fittségi index javulása szorosan összefügg a diákok kognitív teljesítményével; a jobb fittségű tanulók jobban szerepelnek az iskolai felméréseken. Ebből arra lehet következtetni, hogy a szegregált területek felzárkóztatásához sürgősen szükség van az „Aktív Iskola” program maximális kiépítésére. Ha csökken a tornaórák száma, az a fővárosi diákokat kevésbé érinti, míg a hátrányos helyzetű tanulók számára ez súlyos következményekkel járhat.
Az iskolák testnevelési programjának tökéletesítése nélkülözhetetlen, és a 2020-as években elfogadhatatlan lenne visszavenni a mozgásra helyezett hangsúlyt. Például a gödi Búzaszem Iskola régebbi mérései azt mutatják, hogy az elsőseik körében az idegrendszeri érettség átlagosan csupán 43 százalék volt. Ez részben annak tudható be, hogy a gyerekek ahelyett, hogy fejlesztő tevékenységeket végeznének, sok időt töltenek képernyő előtt, ami hátráltatja motoros fejlődésüket és figyelmüket.
A heti öt testnevelésóra komoly előnyöket nyújthat az alsó tagozatos diákok számára, mivel a legegyszerűbb ügyességi játékok segíthetnek a matematikai készségek fejlesztésében. A kamaszkor a megelőzés szempontjából különösen fontos; a mozgás szegény életmód következményei, mint például az alacsony csontsűrűség, már évtizedekkel korábban okozhatnak egészségügyi problémákat, míg a megfelelő edzés segíthet az ülőmunkával járó fájdalmak elviselésében.
A testnevelési órák keretében a tartásjavításra és gerincgyógytornára külön figyelmet lehetne fordítani, akár vonzóbb nevekkel is el lehet látni ezt a programot, hogy a diákok számára érdekesebbé tegyék. Ezen kívül pedig zenei aláfestés is elősegítheti a foglalkozások élvezetesebbé tételét.
Forrás mandiner.hu
