Április 12-én tartott választások előtt derült ki, hogy a Tisza Párt csak 22 külképviseleten tudott választási megfigyelőt regisztrálni, míg 104 helyszínen ez nem sikerült a helytelen adatok miatt, és pótlásra nem volt lehetőség. A Millenna hírportál, amelyet Békés Gáspár ifjúsági aktivista alapított, arra reagált, hogy a sajtó képviselői jelen lehetnek az urnazárásig, így újságírókat lehet delegálni a szavazóhelyiségekbe a folyamat dokumentálására és ellenőrzésére. A szerkesztőség szerződést kötött a jelentkezőkkel, akiknek azt kérték, hogy a MÚOSZ etikai kódexe szerint járjanak el.
Egy választópolgár panaszt tett, érvelve, hogy ez a gyakorlat sérti a joggyakorlás jóhiszemű elvét, mivel megtévesztően kívánta használni a sajtó belépési jogát. A Nemzeti Választási Bizottság támogatni tudta ezt az érvet, leszögezve, hogy a média jelenléte a választópolgárok számára biztosítja a választási folyamat átláthatóságát. A külképviseleti megfigyelők fő célja a választási eljárás szabályszerűségének biztosítása, így a két feladat valóban különbözik egymástól. Ezt a Kúria is megerősítette, megállapítva, hogy a Millenna nem jogszerűen használta fel a sajtó belépési jogát, mivel nem csak valódi újságíróknak biztosította azt.
Később a hírportál az Alkotmánybírósághoz fordult, ahol az ítéletet közvetett cenzúrának nevezték, hangsúlyozva, hogy civilek is lehetnek sajtótudósítók. Az Alkotmánybíróság egy másik tanácsa a közmédia panaszát elutasította, amely a Kúria 8 millió forintos büntetése miatt reklamált, miután a médiának nem sikerült eltávolítania jogsértő tartalmakat. Az Alkotmánybíróság úgy találta, hogy a közmédia jogerős ítéleteket nem hajtott végre, amiért a büntetés indokolt volt.
Szabó Marcel alkotmánybíró megjegyezte, hogy a közmédia visszaélésként használta az Alkotmánybírósághoz való fordulás jogát, ami példa nélküli, de a többi tanácstag ezt nem támogatta.
Forrás hvg.hu
