Amikor a Die Zeit egyik olvasója Ursula von der Leyen elnököt kérdezte arról, hogy Brüsszel vajon szigorúbbnak kellett volna lennie Orbán Viktorral szemben, von der Leyen határozottan kijelentette, hogy már eddig is rendkívül keményen léptek fel. Arra is rávilágított, hogy tizenhét milliárd euró forrást fagyasztottak be, ami Magyarország számára óriási összeg, és érezhető hatása volt az ország versenyképességére, ami végül a választásokra is kihatott. Ezzel a nyilatkozattal von der Leyen elismerte, hogy a források visszatartásának esete nem kapcsolódik a jogállamisághoz vagy egyéb, a balliberális körök által hangoztatott okokhoz, hanem csupán Orbán Viktor leváltására irányult.
A kampány során Magyar Péter a gender- és LMBTQIA+ ügyek kezelése terén óvatosan lavírozott, annyira, hogy a Pride körüli viták elkerülésére törekedett. Az ilyen hozzáállás nem vált be, és a választás után gyorsan kiderült, hogy az Európai Bíróság a LMBTQ-tartalmak bemutatására vonatkozó törvényt az EU alapelveivel ellentétesnek nyilvánította. Magyar Péter kifejezte szándékát egy befogadóbb társadalom megteremtésére, valamint a törvény visszavonására tett ígéretét.
A Tisza Párt kampányát külföldi hatások is befolyásolták, például az ukránok által bevezetett olajblokád, amely a Barátság kőolajvezeték leállítását jelentette. Bár az ukrán hatóságok kezdetben a kár mértékét minimalizálták, később kiderült, hogy a javítások hónapokat igényelnek. Az Orbán-kormány szakértői bizottságot küldött, de Kijev nem engedte közel a magyar delegációt, és az újraindítás határideje folyamatosan csúszott.
Rövid időn belül világossá vált, hogy a Tisza Párt kampánya nem egy átgondolt politikai programot, hanem ellentmondó ígéretek összességét képviseli. Az eddig félelmet keltő válságok hirtelen kezelhető helyzetekké változtak, ami a politikai realitás és a választási kampány között komoly szakadékot mutatott. A kormányzat ilyen alapokon kétséges stabilitást ígér, csupán tereléseket és újabb ellentmondásos állításokat hoz majd magával.
Forrás mandiner.hu
