Lefebvre próbálja megérteni a dolgokat, de magyarázatai távolról sem mélyek. A Fidesz esetében, hasonlóan másokhoz, inkább a pszichológiai aspektusokra összpontosít, ami eltakarja a tőkés világ valódi struktúráinak és a tőkefelhalmozás követelményeinek megértését, különösen Magyarország tőkés világba való integrációját.
A liberalizmus, amely iránt Lefebvre erősen elkötelezett, gyakran kerül zavarba a társadalmi konfliktusokkal szembesülve. A liberalizmus alapelvei eltérítik a figyelmet a konfliktusok szükségességéről, mivel a piac és a kereskedelem egyfajta békítő erőként jelenik meg. Így a mélyebb társadalmi ellentétek létezése nehezen érthető a liberalizmus keretein belül; aki konfliktust szít, az általában negatív kontextusban jelenik meg.
Ezáltal a liberalizmus filozófiája a kapitalizmus konfliktusait vizsgálva egyfajta önbecsapásban szenved, hiszen nem a rendszer lényegi problémáit akarja látni, hanem csupán a piacot. Ezzel szemben a marxizmus képvisel egy alternatív nézőpontot, amely küzd a rendszer kritikájáért. Orbán Viktor rendszeresen keresi az ellenséget, és ezt a stratégiát tükrözik a köztereken elhelyezett plakátok is, amelyek a konfliktusokat és ellenségtudatot tápláló megnyilvánulásokként értelmezhetők.
Forrás mandiner.hu
