Magyar Péter csütörtökön bejelentette a hiányzó két miniszterjelöltet, amivel teljessé vált Magyarország következő kormányának kezdőcsapata. A szaktárcák létrehozása nem követi a Fidesz–KDNP-kabinet csúcsminisztériumi struktúráját, viszont több ponton párhuzamba állítható az 1998–2002 közötti időszakkal.
A leendő miniszterelnök által bejelentett kormányzati struktúra:
- Orbán Anita külügyminiszter, miniszterelnök-helyettes,
- Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter,
- Pósfai Gábor belügyminiszter,
- Melléthei-Barna Márton igazságügyi miniszter,
- Kármán András pénzügyminiszter,
- Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter,
- Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter,
- Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter,
- Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter,
- Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter,
- Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter,
- Lőrincz Viktória terület- és vidékfejlesztési miniszter,
- Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter,
- Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszer-gazdaságért felelős miniszter,
- Gajdos László élő környezetért felelős miniszter,
- Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter.
Magyar Péter kormányában tehát tizenhat minisztérium lesz. A leköszönő Fidesz–KDNP kormány a napokon belül véget érő ciklusban tizenhárom tárcával működött.
Fotó: Magyar Péter / Facebook
A csúcsminisztériumok vége és az első Orbán-kormány struktúrája
Az elmúlt tizenhat év miatt vélhetően a közéleti feledés homályába veszett, de Orbán Viktor kormányában is működtek a leendő Magyar-kabinethez hasonló szaktárcák. Az első Orbán-kormányban még volt önálló
- Szociális és Családügyi Minisztérium,
- Környezetvédelmi Minisztérium,
- Egészségügyi Minisztérium,
- valamint Oktatási Minisztérium.
Orbán Viktor 2010-es visszatérése után jelentős szerkezetváltoztatást hajtott végre. Csökkentve a minisztériumok számát eljött a csúcstárcák korszaka, aminek emblematikus intézménye az Emberi Erőforrások Minisztériuma, későbbi nevén a Nemzeti Erőforrás Minisztérium lett, ami több terület felett diszponált.
A 2022–2026 közötti ciklus óriástárcája a Belügyminisztérium, ami a hagyományos belügyi, rendvédelmi portfólió mellett megkapta az oktatást, az egészségügyet, valamint a szociális területet is. A csúcsminisztériumok korszaka ugyanakkor nem jelentette azt, hogy Orbán Viktor teljesen szakított volna a szaktárca jellegű szerkezettel, kifejezetten szakpolitikai hatáskörrel működött például az Agrárminisztérium, és az Európai Uniós Ügyek Minisztériuma.
A pontos feladatkörök még nem minden esetben ismertek, viszont Magyar Péter kormányzati struktúrája lezárja a csúcsminisztériumok korszakát, amelynek utolsó mamutját, a Belügyminisztériumot is szétbontva önálló oktatási és önálló egészségügyi tárcát hoz létre.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Olvasd tovább itt: index.hu
