Hétfőn kezdődik a középiskolások legnagyobb megmérettetése, vagyis kezdetét veszi a 2025/2026-os tanév érettségi szezonja. A menetrend az elmúlt évekhez hasonló lesz, első nap magyar, utána matek, majd történelem, végül angol és német nyelv – ez az első hét menüje, itt még semmi eltérés nincsen, az eltérések majd csak a második héttől, május 11-től kezdődnek. Vannak viszont olyan szabályok, amelyek végig érvényesek maradnak a vizsgázókra – ráadásul teljesen mindegy, hogy milyen szinten ülnek neki a vizsgának –, ezek pedig a vizsga ideje alatt használható eszközökre, a viselkedésre és a bevihető tárgyakra vonatkozó szabályok.
A legegyszerűbb talán az, hogy milyen segédeszközök használhatók a vizsgákon, ugyanis itt már egy jó ideje változatlan feltételekkel szemsülnek a diákok. Vannak viszont olyan dolgok is, amik nem is biztos, hogy eszébe jutnak mindenkinek a felkészülés hevében, ezért próbálunk rávilágítani minden kis fontos apróságra, hogy semmi ne maradjon ki – és kint sem – a legfontosabb napokon.
Legális segédeszközök
Az onlinematekora.hu szerint a matekérettségin zsebszámológép használata elfogadható összeadás, kivonás, szorzás, osztás, hatványozás, gyökvonás, n!, n alatt k kiszámítása, a függvénytáblázatban fellelhető táblázatok helyettesítése (sin, cos, tg, log és ezek inverzei), a π és az e szám közelítő értékének megadása, nullára rendezett másodfokú egyenlet gyökeinek meghatározására. Ezenkívül használható számológép az átlag és a szórás kiszámítására abban az esetben, ha a feladat szövege kifejezetten nem követeli meg az ezzel kapcsolatos részletszámítások bemutatását.
Viszont csak olyan számológép engedélyezett, amely grafikai mód nélküli, egyenletek és algebrai feladatok megoldása nélküli. Nem ábrázolhat diagramokat, nem egyszerűsítheti le a változót tartalmazó algebrai kifejezéseket, és nem számíthatja ki az algebrai vagy más egyenletek gyökeit. Nem lehet programozható, és nem tárolhat szöveges információt. Emellett függvénytáblázat is használható – akár több is diákonként –, viszont semmi mást nem lehet beletenni, beleírni. Nem lehet könyvjelzővel, post-itekkel vagy filccel kiemelni a nekünk fontos oldalakat.
A függvénytáblázat az eredeti nyomdai információkon kívül további segítséget (könyvjelző, post it-ek, kiemelések, stb.) nem tartalmazhat
– fogalmazott az Oktatási Hivatal.
Fontos, hogy csak a VI. vizsgarésznél, vagyis az íráskészségnél használható szótár angol és német nyelvnél. A tájékoztató nem tér ki külön a szótár típusára, így gyakorlatilag bármilyet vihet magával a vizsgázó, feltéve, hogy nyomtatott, nem pedig elektronikus. Azt javasolják, hogy a legújabb típust érdemes beszerezni, abban benne vannak a legújabb változtatások is. Egy- és kétnyelvű szótár is használható.
Történelemből saját atlaszt használhatnak a diákok, amelyek négy különböző típusból valók lehetnek:
- Történelmi atlasz középiskolásoknak FI-504010903
- Történelmi atlasz középiskolásoknak FI-504010903/1
- Történelmi atlasz középiskolásoknak FI-504010903/2
- Történelmi ATLASZ középiskolásoknak OH-TOR912ATL
Emellett a vizsgaszervező intézmény biztosít tantermenként három helyesírási szótárat.
A teremben lesznek helyesírási szótárak, így a nagy dilemmákat le lehet ellenőrizni, viszont a felkészítő tanárok hangsúlyozzák, ne minden egyes szónál álljanak le a diákok, hiszen akkor kifutnak az időből. A problémásabb eseteknél érdemes rápillantani a szótárra.
Emellett a magyar nyelv és irodalom vizsga II. részében egy tankönyvjegyzékben szereplő irodalmi szöveggyűjteményt (9–12. évf.) is kapnak a diákok, ezzel kicsit megsegítve őket – mondjuk, csak középszinten, emelten már nincsen „legális puska”.
Tiltott eszközök
A fentiek eléggé egyértelműek voltak, viszont sokan nincsenek tisztában azzal, hogy milyen egyéb eszközök lehetnek nála a vizsgák alatt és mik azok, amik szigorúan tiltva vannak. A pontos listáról egyébként maguk a vizsgát szervező intézmények dönthetnek, viszont vannak olyan szabályok, amiket a legtöbb intézmény általánosként kezel. Ilyen például, hogy be lehet vinni
- személyi igazolványt vagy diákigazolványt
- írószereket (tantárgytól függően toll, ceruza, radír, vonalzó)
- ételt és italt,
- szőlőcukrot.
Viszont amik a legtöbb esetben tiltólistára kerülnek, azok a
- mobiltelefon (ki kell kapcsolni, és általában le is kell adni)
- okosóra, fülhallgató, bármilyen kommunikációs eszköz
- programozható vagy adat tárolására alkalmas számológép
- jegyzetek, puskák, nem engedélyezett könyvek
- bármilyen elektronikus eszköz, ami segíthetne a megoldásban.
Talán nem meglepő, hogy a mesterséges intelligencia korában ennyire tiltják az elektronikus eszközöket, hiszen amint megtudhattuk egy edukációs előadáson, a mai fiatalok már abba születnek bele, hogy bármit nem tudnak, egyből az MI-hez fordulnak segítségért, ami ráadásul már egészen jó eredménnyel teljesíti az érettségi feladatokat, de a kompetenciafelméréseknél is egyre jobban muzsikál.
De mi lesz akkor, ha valakinél tiltott eszközt fedeznek fel vagy éppen puskázáson érik? Erről az Oktatási Hivatal közzétett egy részletes tájékoztatást, hogy a felügyelő tanároknak miként kell eljárnia, ha a diák
- a termet engedély nélkül hagyja el,
- tiltott segédeszközt használ vagy azokat cseréli, kölcsönkéri,
- más vizsgázót segít vagy segítséget fogad el másoktól,
- a vizsga rendjét megzavarja (például beszólás, kiabálás, rendbontás),
- a dolgozat beadását megtagadja,
- bármilyen, a vizsgát zavaró magatartást tanúsít.
Bár a felügyelőtanárnak a feladata alapból ezen viselkedésformák megelőzése, ám ha ez nem sikerül, akkor ezek szankcionálása. Ha a tanár szabálytalanságot észlel, azonnal el kell vennie a diáktól a dolgozatot és feltüntetni, hogy milyen szabálytalanság miatt intézkedett – pontos időponttal, aláírással –, majd utána visszaadja a dolgozatot a diáknak, aki folytathatja az írást. Ám nem nyugodhat meg a tanuló, hiszen ezután az intézmény igazgatójához kerül az ügy, aki ezt kivizsgálja és erről jegyzőkönyv is készül.
Ezután döntenek – a szabálytalanság súlyosságát mérlegelve –, hogy csak a feladat vagy feladatrész legyen érvénytelen, vagy az egész vizsgateljesítményt hagyják figyelmen kívül és javítóvizsgára kötelezzék a tanulót az adott tárgyból. Szóbeli vizsgán is hasonlóak a szabályok, így minden szakértő egyöntetűen amellett teszi le a voksát, hogy egyáltalán nem éri meg kockáztatni.
Pótlás vagy javítás?
S ha már szóba került a javítóvizsga, akkor vizsgáljuk meg azt is, hogy mi a különbség a javító- és a pótlóvizsga között. Azt, hogy javítóra hogyan kerülhet a diák, azt fentebb leírtuk, a pótlóvizsgához viszont az az út vezet, ha a tanuló nem tud megjelenni az írásbelin, viszont ezt igazolni is tudja. Pontosabban:
Ha a vizsgázó neki fel nem róható okból (azaz igazoltan) nem jelenik meg az írásbeli vizsgán, pótlóvizsgát tehet. Az igazolást a jelentkezését fogadó intézmény (középiskola vagy kormányhivatal) vezetőjéhez kell benyújtani, aki dönt annak elfogadásáról vagy elutasításáról. A pótlóvizsga részleteit szintén a jelentkezést fogadó intézménnyel kell egyeztetni. Ha a vizsgázó neki felróható okból (azaz igazolatlanul) nem jelenik meg az írásbeli vizsgán, javító vizsgát tehet
– írja az Oktatási Hivatal. Azt is fontos kiemelni, hogy írásbeli pótnap nincsen egyik tárgyból sem, tehát ha valaki lecsúszik az írásbeliről, akkor a pótlás mindenképpen szóbeli lesz.
Szóval a fő különbség az a két pótlás között, hogy miként kerül oda a tanuló. A pótlóvizsgánál még annyi könnyebbséget is kaphatnak a diákok igazgatói engedéllyel, hogy még ugyanabban a vizsgaidőszakban befejezhetik az érettségit. Ráadásul ilyenkor csak az elmaradt részt kell pótolni, a már teljesített vizsgarészt pedig – kérésre – beszámítják az eredménybe is.
Emellett van egy olyan aspektusa is a történetnek, hogy ha valaki nem középiskolás, akkor egy középszintű vizsgáért 48 ezret, egy emelt szintűért pedig 81 ezer forintot kell kifizetnie – legalábbis 2026-ban ezek a díjak vannak, de ezek a mindenkori minimálbérhez kötöttek. Ha viszont nem tud elmenni a vizsgára valaki, de a jelentkezését elfogadták és a vizsgadíjat befizette, akkor nincs mit tenni, nem jár vissza a pénz. Pótlóvizsgára viszont ez a személy is jogosult lehet, ha igazolja a távollétet és ezt az indoklást el is fogadják.
Minden egyéb tudnivalót az idei érettségiről ebben a cikkünkben gyűjtöttük össze, hétfőtől pedig percről percre tudósítással jelentkezünk a vizsgákról minden nap.
(Borítókép: Érettségi 2021. május 3-án. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)
Olvasd tovább itt: index.hu
