Cikkünk frissül!
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszterjelölt hétfő délután 14 órakor a Magyarságpolitikai Bizottság előtt áll. A leendő miniszternek ez a második meghallgatása a napon: délelőtt a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága hallgatta meg, ahol tíz igen szavazattal alkalmasnak találták. A délelőtti meghallgatáson Tarr a Bethlen Gábor Alap öt évre visszamenőleges átvilágítását ígérte – szerinte korábban sokszor nem létező egyesületek is kaptak pénzt az alaptól. A nemzetiségi önkormányzatok autonómiájának visszaállítását kiemelt célnak nevezte, és bejelentette, hogy pénteken nevezik meg a nemzetiségi ügyekért felelős helyettes államtitkárt.
A Magyarságpolitikai Bizottság ülését Csibi Krisztina fideszes elnök vezeti. A nyolcfős testület alelnökei Gajda Attila és Kovács Áron (mindketten Tisza), rendes tagok Balogh Mihály, Gáspár Levente, Kalázdi-Kerekes Kinga és Rost Andrea (Tisza), valamint Molnárné Lezsák Anna (Fidesz). Az ülésteremben Nacsa Lőrinc (KDNP) leköszönő nemzetpolitikáért felelős államtitkár is az asztalnál ül – a bizottság a meghallgatás idejére tanácskozási jogot biztosított neki, bár még nem tagja a testületnek.
Történelmi időpontban vagyunk
Csibi Krisztina elnök bevezetőjében a bizottság előzményeit ismertette: a 2010–11-es állampolgársági törvény kiterjesztésére és az új alaptörvény elfogadására utalt, mint amikor szerinte „megtörtént a nemzet határok feletti újraegyesítése”. Megemlékezett Kalmár Ferenc János alapító elnökről és Pánczél Károlyról, a bizottság tizenkét éven át regnáló elnökéről, akinek szerinte köszönhető, hogy a testület „soha nem tartozott a mindennapi pártpolitikai csatározások színhelyei közé”. A bizottság összetételét nézve azt remélte, hogy a nemzetpolitika ezután is felül fog emelkedni a pártérdekeken.
Tarr a bemutatkozó beszédét azzal kezdte, hogy „történelmi időpontban” vagyunk, amikor a magyar nép úgy döntött, rendszerváltásra van szükség Magyarországon. Az elmúlt 16 – vagy nyugodtan kimondva 20 – esztendő szerinte számtalan zsákutcába vitte az országot, amelyekből csak teljes újrakezdéssel lehet kijutni. Hangsúlyozta, hogy a nemzetpolitika az a terület, amely határon innen, határon túl és a diaszpórában mindenkit összeköt.
„Pusztító és mérgező befolyás”
A bemutatkozás után Tarr élesen bírálta a leköszönő kormánykoalíciót. Megfogalmazása szerint a Fidesz–KDNP „tudatosan, szervezetten, szándékosan és hidegvérrel tette tönkre az országot”, és hasonló alapossággal figyelt arra, hogy „az általa nemzetpolitikának nevezett területre is kiterjessze pusztító és mérgező befolyását”. A leendő miniszter szerint az április 12-én elűzött állampárti koalíció egyik leginkább támogatott „exportcikke” a gyűlöletkeltés volt, amelyet a magyarság köreiben is igyekezett érvényesíteni.
Pénzzel vásárolt politikai befolyás mentén dolgozott a Fidesz-KDNP azon, hogy gerjessze, fokozza a feszültséget a határon túli magyarság közösségeiben
– fogalmazott.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszterjelölt hétfő délután 14 órakor a Magyarságpolitikai Bizottság előtt áll. A leendő miniszternek ez a második meghallgatása a napon: délelőtt a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága hallgatta meg, ahol tíz igen szavazattal alkalmasnak találták. A délelőtti meghallgatáson Tarr a Bethlen Gábor Alap öt évre visszamenőleges átvilágítását ígérte – szerinte korábban sokszor nem létező egyesületek is kaptak pénzt az alaptól. A nemzetiségi önkormányzatok autonómiájának visszaállítását kiemelt célnak nevezte, és bejelentette, hogy pénteken nevezik meg a nemzetiségi ügyekért felelős helyettes államtitkárt.
A miniszterjelölt szerint a leköszönő kabinet álcivil szervezeteket, politikai kegyelteket és tudományos-üzleti megoldásokat hozott létre, amelyeken keresztül felforgató, közösségellenes szándékait érvényesítette.
Mint mondta, a határon túli magyar közösségek önrendelkezésének felszámolását tudatos politikává tette a leköszönő kormány, és így vette el ezektől a közösségektől a megmaradás és a fejlődés lehetőségét.
Tarr emlékeztetett: az elmúlt évtizedben több mint tízszeresére emelkedett a magyarságpolitikára szánt anyagi forrás, és mára meghaladja a 140 milliárd forintot. Szerinte azonban ezeknek a pénzeknek a jó részét a Fidesz-féle politikai klientúra és hűbérrendszer kiépítésére fordították, miközben a határon túli magyarság valódi képviseleti fórumait kiüresítették. Konkrét példaként hozta fel, hogy Orbán Viktor leköszönő miniszterelnök nyilvánosan támogatta George Simion AUR-elnököt – szerinte „egy magyargyűlölő, magyar sírköveken tapodó focihuligánt” javasolt Románia legméltóbb vezetőjének, méghozzá „a magyarság számára szent helyen”. Ugyancsak példaként említette, hogy a leköszönő kormány és a miniszterelnök közömbösen szemlélte a felvidéki magyarság megkülönböztetését. Megfogalmazása szerint a leköszönő kabinet számára fontosabb volt a Türk Tanács vagy a kipcsák közösség támogatása, mint a határon túli magyar nemzettagok erősítése és megbecsülése.
Új keretek
A diagnózis után a leendő miniszter a tárca jövőbeli működésének alapelveiről beszélt. Az első és legfontosabb lépésnek a párbeszéd kereteinek és formáinak újraépítését nevezte meg. A Tisza-kormány feladata szerint az, hogy egyeztessen a határon túli és a diaszpóra-közösségek választott politikai vezetőivel, érdekképviselőivel, valamint a civil közösségek képviselőivel. A miniszterelnök néhány nappal a választás után már fogadta a határon túli magyar közösségek politikai vezetőit, és ezeken a beszélgetéseken Tarr szerint „őszinte párbeszéd” zajlott, amelyben nem volt semmiféle szemérmesség az elmúlt évek cselekedeteivel kapcsolatban.
Tarr azt is leszögezte, hogy a határon túli és diaszpóra-közösségek maguk döntik el, hogy ki és milyen formában képviseli őket. Szerinte ez „óriási változás” lesz ahhoz képest, amit ezek a közösségek az elmúlt másfél évtizedben tapasztalhattak. A Tisza-kormány azokkal a politikai vezetőkkel fog együttműködni, akiket a közösségeik megválasztanak. Hangsúlyozta: a párt nem fog anyagi támogatásokon keresztül beavatkozni ezen közösségek életébe, és nem fog politikai befolyást gyakorolni mindennapi döntéseikre, üzleti partnereik megválasztására vagy közösségi eseményeik megszervezésére.
A miniszter-jelölt Balog Zoltán püspököt idézte
A tárca jövőbeli munkájának másik súlypontjaként Tarr a határon túli magyar intézményrendszer elszámoltathatóvá tételét nevezte meg. A választási törvény egészének felülvizsgálatával rendezik a határon túl élők szavazási körülményeit is, a Tisza korrupcióellenes és vagyon-visszaszerzési programjával összhangban pedig alaposan átvizsgálják a határon túli és diaszpóra-támogatások rendszerét, a kifizetéseket, a szerződéseket és az elszámolások rendjét. Tarr kijelentette, hogy ha szükséges, jogi eljárásokat is kezdeményezni fognak.
Ezzel összefüggésben idézte a kegyelmi botrányban érintett Balog Zoltán református püspököt, aki annak idején Tarr-ral szemben így fogalmazott:
Bármi, ami ezután jön, az nem büntetés, hanem következmény.
Az idézetet Tarr most a püspökkel és a leköszönő kormányoldal képviselőivel szemben fordította vissza.
Mi ezt kaptuk annak idején Balog Zoltán püspöktől, amikor bátorítottuk felemelni a hangunkat azzal kapcsolatban, amit ő tett
– fogalmazott a miniszterjelölt. Hozzátette: lesz olyan támogatási gyakorlat, amelyet tíz évre visszamenőleg vizsgálnak majd át, de a támogatások általános átvilágítása az elmúlt öt évre fog kiterjedni.
A leendő miniszter szerint a magyar nemzet alkotó tagjai azok is, akik történelmi okokból a határon túl rekedtek, és azok is, akik üldözés vagy saját döntésük miatt hagyták el szeretett hazájukat – célja, hogy Magyarország és a magyarság jövőjének kialakításában mindenkinek hangja és helye legyen.
Hazatérés és új kezdeményezések
A leendő miniszter szerint a magyar nemzet alkotó tagjai azok is, akik történelmi okokból a határon túl rekedtek, és azok is, akik üldözés vagy saját döntésük miatt hagyták el szeretett hazájukat – célja, hogy Magyarország és a magyarság jövőjének kialakításában mindenkinek hangja és helye legyen. Az intézményi támogatást ezért – a szükséges átvilágítás mellett – fenntartják, és a közösségekkel egyeztetett módon tovább kívánják fejleszteni. Tarr leszögezte: nyitottak az új kezdeményezésekre, „jöjjenek azok közösségektől vagy olyan személyektől, akik szívükön viselik a határon túli vagy diaszpórában élő magyarság ügyét”.
Külön ígéretet tett a politikai vagy megélhetési kényszerűségből az országot elhagyók hazatérésének megkönnyítésére. A konkrét intézkedéscsomag pontos kialakításához szerinte előbb meg kell történnie a terület átvételének és átvilágításának. A bemutatkozó beszéd végén együttműködésre szólította fel a bizottságot: úgy fogalmazott, közösen tudják továbbfejleszteni és javítani a magyar–magyar kapcsolatokat, és bizonyítani Európában, hogy „lehet békességet teremteni” és konstruktívan, kulturáltan beszélgetni.
(Borítókép: Tarr Zoltán 2026. május 11-én. Fotó: Tövissi Bence / Index)
Olvasd tovább itt: index.hu
