Új Országgyűlés alakult, megszűnik a háborús veszélyhelyzet.

Az új Országgyűlés megalakulása napján fogadta el Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló 2026. évi XIV. törvényt, amelynek rendelkezései május 14-én lépnek hatályba.

Hat év különleges jogrendben

Az Alaptörvény különleges jogrendje szerinti veszélyhelyzetet több mint hat éve, 2020. március 11-én hirdették ki a koronavírus-világjárvány miatt. Ezzel lehetővé vált a kormány számára, hogy rendeletekkel felülírja a parlament által elfogadott törvényeket, amire amúgy „rendes” körülmények között nincs lehetősége. A felhatalmazási törvényben pedig felhatalmazást kapott, hogy a veszélyhelyzet alatt rendelettel felfüggessze egyes törvények alkalmazását, eltérhessen a rendelkezéseitől, és más rendkívüli intézkedéseket hozhasson.

Az Alaptörvény kilencedik és tizedik módosításával 2022 őszétől hatról háromra csökkentették a különleges jogrendi helyzetek körét, kikerült az Alaptörvényből a megelőző védelmi helyzet, a terrorveszélyhelyzet és a váratlan támadás, míg a rendkívüli állapot helyére a hadiállapot lépett. Manapság a következő különleges jogrendi helyzetek lehetségesek:

1. hadiállapot,
2. szükségállapot,
3. veszélyhelyzet.

A három különleges jogrendből a veszélyhelyzet az egyetlen, amely nem az állam fegyveres védelmére irányul. Ezzel együtt a különleges jogrendben is érvényesülnek bizonyos jogállami garanciák:

• nem függeszthető fel az Alaptörvény alkalmazása;
• nem korlátozható az Alkotmánybíróság működése;
• köteles a kormány minden olyan intézkedést megtenni, amely az Országgyűlés folyamatos működését szavatolja; 
• továbbá az emberi méltósággal, a kínzással, embertelen, megalázó bánásmóddal, illetve az ártatlanság vélelmével kapcsolatos alapvető jogok gyakorlása sem függeszthető fel.

Törvényjavaslat este 11-kor

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes 2025. szeptember 30-án, 22 óra 51-kor (!) nyújtotta be a veszélyhelyzet 2026. május 13-ig meghosszabbítását célzó törvényjavaslatot, amely alapján a kormányt a veszélyhelyzet meghosszabbítására felhatalmazó rendelkezés 180 nappal később, 2026. május 13-án veszti hatályát.

Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke akkor úgy reagált a hírre, hogy a valóban háborúzó Ukrajnán, Oroszországon kívül csak nálunk van veszélyhelyzet. Ám ez sem a felkészülésről szól egy esetleges konfliktusra, hanem arról, miként lehet könnyebben ellopni az állami vagyont, rendeletekkel felülírni törvényeket. Megígérte, hogy

Ezzel együtt jogi káosz, valóságos anarchia alakult volna ki, ha mindenfajta előkészület nélkül, egyik napról a másikra megszűnik a háborús veszélyhelyzet. Ez ugyanis azt jelentette volna, hogy mintegy 160 veszélyhelyzeti rendelet, amelyet a kormány a koronavírus-világjárványra, majd az ukrajnai háborúra hivatkozva hozott, egy csapásra hatályát veszti.

Ezért április 20-án kérte a leköszönő kormányt, hogy a felkészülési idő rövidsége miatt május 31-ig hosszabbítsák meg a különleges jogrendet. Gulyás Gergely azonban egy másik megoldást ajánlott: a veszélyhelyzeti szabályok törvényi szabályozásként való elfogadását.

Eltértek a házszabálytól

Az tudható volt, hogy az Alaptörvény alapján az Országgyűlés alakuló ülését a köztársasági elnök hívja össze a választást követő harminc napon belüli időpontra. Vagyis az új összetételű Országgyűlésnek legkésőbb május 12-ig kellett megalakulnia. Ez a nap május 9-én jött el. A Tisza Párt az alakuló ülésre beterjesztett egy törvényjavaslatot a veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről. Az indítványt az igazságügyi miniszteri jelöltségéről lemondott Melléthei-Barna Márton jegyezte.

A Mi Hazánk képviselői azért szavaztak nemmel, mert a veszélyhelyzeti rendeletek mellett a Meta reklámadójának eltörlését is tartalmazza. Novák Előd azt is szóvá tette, hogy a módosító javaslatukról nem szavaztak, és hozzászólást sem engedélyeztek. Kérésük ellenére Sulyok Tamás államfő aláírta a törvényt.

Hitelfizetési moratórium, mentesség, átcsoportosítás

Az 55 oldalas törvény több fontos területet érint. Néhány példa:

• a változó kamatozású jelzáloghitelű lakossági ügyfelek megvédése a kamatemelés terheitől;
• a fővárosi önkormányzat, kerületi önkormányzat és megyei jogú városi önkormányzat belföldi hitelintézetnél vezetett számláján a beutalás díjmentességének fenntartása;
• a fagy- és aszálykár sújtotta gazdálkodók, valamint sertéstartók és -tenyésztők hitelfizetési moratóriumának fenntartása 2026. november 30-ig;
• a ragadós száj- és körömfájás sújtotta gazdálkodók hitelfizetési moratóriumának fenntartása 2027. június 30-ig;
• meghatározott mezőgazdasági termékek magyarországi behozatalát megelőző bejelentési kötelezettség fenntartása;
• a felszámolási eljárás rendes menetétől való eltérés biztosítása, hogy a munkavállalók megkaphassák a munkabérüket;
• a nemzetközi energiabiztonsági válsághelyzet miatt a korábbi védett üzemanyagár hatósági árként átmeneti jelleggel való fennmaradása;
• az otthontámogatás teljes összegének további mentesítése a letiltás alól;
• az étteremben, cukrászdában nyújtott vendéglátás (étel, ital) formájában adott reprezentációs juttatásnak a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség alóli mentessége;
• az élelmiszerárak emelkedésének mérséklése és a fogyasztók védelme érdekében egyes termékkategóriákban alkalmazható kiskereskedelmi árrés korlátozása;
• a januári tartós hideg miatt 2,9 millió gázfűtésű, 4,4 millió áramfűtésű és 674 ezer távfűtésű lakás fogyasztása után 30 százalékos mennyiségi kedvezmény igénybevétele;
• a reklámadó 0 százalékos mértékének fenntartása;
• az éttermi, cukrászdai vendéglátás után fizetendő turisztikai hozzájárulás 2 százalékos mértékének fenntartása;
• a 2026. évi központi költségvetésben legfeljebb összesen 860 milliárd forint csoportosítható át;
• a kormány 2026-ban együttesen 50 milliárd helyett 371 milliárd forint összegű új egyedi állami kezesség és állami garancia vállalására adhat felhatalmazást.

(Borítókép: Az Országgyűlés alakuló ülése 2026. május 9-én. Fotó: Németh Kata / Index)