Tarjányi Péter politikai elemző a Havasi Bertalan és Magyar Péter közötti konfliktushoz fűzött kommentárjában nem magát a feljelentést, hanem az ügy kommunikációs kezelését tartja a legtanulságosabb elemnek.
Van egy pont, amit sok új vezető nem ért meg időben. A politika nem kocsmai vita. És nem Facebook-kommentszekció
– fogalmazott a biztonságpolitikai szakértő.
A hétvégi szóváltás nyomán Magyar Péter miniszterelnök utasítására Havasit kivezették az épületből, majd az állásából is elbocsátotta a helyettes államtitkárt. „Ez még önmagában egy jogi-politikai ügy lenne. Ilyen van minden országban. Tényleg! De utána jött a második szint: a kommunikációs háború. És itt kezdett az egész »cicaharccá” válni« – vélekedik.
Bizonyos szint felett
Havasi Bertalan ezt követően hivatali visszaélés miatt feljelentette a miniszterelnököt, Magyar Péter pedig azt nyilatkozta: „A kormány a reménytelen helyzetben lévő maffiatagok kétségbeesett próbálkozásával nem foglalkozik”.
És itt van a gondom, amiről írtam a hétvégén is… Egy bizonyos szint felett a vezető már nem megy bele minden ütésváltásba… Nem azért, mert gyenge. Hanem mert tudja: a pozíciója fontosabb, mint az indulata. A nagy államférfiak ezt értették
– írta bejegyzésében Tarjányi, aki De Gaulle-t, Kissingert és Churchillt hozza példaként.
A valódi erő
Az elemző úgy látja, Magyar Péter a modern politika algoritmusait követi, amelyek a konfliktusra, az azonnali reakcióra és a gúnyra épülnek. Ez rövid távon tapsot hozhat, de hosszú távon lejjebb viszi a miniszterelnöki pozíció súlyát.
Mert ha egy miniszterelnök ugyanazon a nyelvi szinten kommunikál, mint egy kommentelő, akkor rövid távon lehet, hogy tapsot kap, de hosszú távon lejjebb viszi a saját pozícióját. A valódi erő nem mindig a támadás. Sokszor a kontroll. Az, amikor valaki megengedhetné magának a durva választ… de nem teszi. Mert érti: egy ország vezetése nem gladiátorharc. Hanem idegrendszer, tűrés, türelem, önkontroll… És minél magasabb pozícióban van valaki, annál kevésbé engedheti meg magának, hogy személyes sértettségből kommunikáljon.
Tarjányi szerint sokan éppen ezért érzik kellemetlennek az egész ügyet: a politika felső szintje a napi „ki mond nagyobbat” világába csúszik le, holott a nagy vezetők nem attól voltak nagyok, hogy mindig visszaütöttek, hanem hogy tudták, mikor nem szabad.
Olvasd tovább itt: index.hu
