Fotó: a sajtótájékoztató közvetítésének egy részlete
Cikkünk folyamatosan frissül!
A Tisza-kormány hétfői második ülésén fontos témákat vitattak meg. A kabinet többek között a kegyelmi dosszié közzétételéről, a végrehajtási rendszer átalakításáról, a nyugat-magyarországi azbesztszennyezés problémájáról, valamint a 2026-os költségvetésről is tárgyalt. Magyar Péter miniszterelnök a kormányülés után élő tájékoztatót tart, amelyben ismerteti a döntéseket és a legfontosabb részleteket. Közvetítésünkben percről percre nyomon követhetik az eseményeket.
A kormányszóvivők váltották egymást a kabinet döntéseinek ismertetésében, és sorra vették azokat az átvilágításokat, amelyek a közeljövőben kezdetüket veszik. Döntés született a közmédia teljes átvilágításáról is, mivel a állami médiumok nem teljesítették a demokratikus elvárásokat. A közmédia költségvetése 2025-ben 166,5 milliárd forint volt, amely folyamatosan emelkedett 2010 óta.
Átvilágítást kapnak az állami ingatlanok is, ezt a feladatot Vitézy Dávid kapta. A vizsgálatok kiterjednek az ország energiabiztosítására is, beleértve a Paks II. szerződéseket. Emellett a jelenlegi több mint ezer diplomata-útlevél ügyét is áttekintik.
A kabinet a honvédségi repülőgépek használatát is értékeli. Magyar Péter elmondta, hogy ezek nem szolgálhatják a politikai elit luxusigényeit. Mivel a költségeket a magyar adófizetők állják, minden működési elemnek átláthatónak kell lennie. Így vizsgálat indul az elmúlt évek honvédelmi repüléseivel kapcsolatban.
A kormány kiemelten foglalkozik az uniós források hazahozatalával, és már megkezdődtek a tárgyalások. A miniszterelnök úgy fogalmazott: vannak vitás kérdések, de abban egyetértenek, hogy a pénz a magyar emberekhez kell, hogy kerüljön. Az összegek már ősszel, ütemezetten érkezhetnek.
A kegyelmi dosszié vizsgálata is megtörtént – tájékoztatott Magyar Péter. A dokumentumok egy részét kedden nyilvánosságra hozzák. A miniszterelnök elmondta, hogy amikor az akkori köztársasági elnök a kegyelmet megadta, az igazságügyi minisztérium átadott egy listát, de azon nem szerepelt K. Endre kegyelme. Állítása szerint a döntést végül az akkori elnök változtatta meg. Az ügyvéd nevét is nyilvánosságra hozzák, aki a kegyelmi kérvényt készítette. Parlament vizsgálóbizottságot állítanak fel az ügy kivizsgálására, amely kötelezővé teszi a vizsgálatokon való részvételt.
A miniszterelnök Sulyok Tamás köztársasági elnököt is felszólította, hogy hozza nyilvánosságra a Sándor-palotában található dokumentumokat, amelyek szerinte megmutathatják, kinek a hatására módosult a döntés. Magyar arról is beszélt, hogy a kegyelmi döntések indoklását ezután nyilvánosságra fogják hozni.
Az RTL kérdésére Magyar Péter elmondta, ha Sulyok Tamás nem mond le, a kormány tudja, milyen alkotmánymódosítással lehet eltávolítani az államfőt, a részleteket azonban nem osztotta meg. A miniszterelnök emlékeztetett, hogy mivel Sulyok korábban nyilvánosan beszélt az egyeztetéseikről, őt sem köti a titoktartás. Szólt arról is, hogy megvonnák a politikai bábként viselkedő köztársasági elnök juttatásait.
Az M1 kérdéseire válaszolva Magyar Péter bejelentette, hogy az illetékes minisztérium már közel jár a Krausz Ferenc kutatási támogatásainak átvilágításához. A miniszterelnök javasolta a Nobel-díjas fizikussal és más kutatókkal való személyes találkozót, hangsúlyozva, hogy az átalakítás nem járhat a magyar tudósok támogatásának elvesztésével.
A sajtótájékoztatón külpolitikai kérdések is felmerültek. Az ukrán-magyar kapcsolatokról elmondta: jelenleg technikai szinten folynak az egyeztetések a kisebbségi jogokról. Amennyiben a felek közelednek, külügyminiszteri tárgyalások következhetnek, és később akár személyes találkozóra is sor kerülhet Beregszászban.
Az ATV megkérdezte, mekkora lehet valójában az államháztartási hiány, és számít-e a kormány megszorításokra. Magyar Péter szerint a pontos számokat még vizsgálják a minisztériumok, mert az előző kabinet idején olyan, korábban nem ismert költségvetési tételek bukkantak fel, amelyek torzíthatták a helyzetet. A miniszterelnök említette, hogy az igazságügyi miniszter vizsgálja, felmerülhet-e bűncselekmény gyanúja az eltitkolt kiadások ügyében.
Magyar kritizálta az előző kormány gazdaságpolitikáját, kiemelve az autópálya-koncessziók újratárgyalását és egyéb nagyberuházásokat. Úgy véli, az előző vezetés túlzottan drága projekteket támogattak, melyeket most felülvizsgálnak, így a Tisza-kormány számára lehet némi mozgástér a megszorítások nélkül. A miniszterelnök fontosnak tartotta a befektetői bizalom megőrzését, mivel ennek hiányában a magánszemélyek szenvedik meg a következményeket. Meglátása szerint a piacok eddig bizalmat szavaztak az új kabinetnek, a hosszú távú cél pedig az euró bevezetése, amihez teljesíteni kell a maastrichti feltételeket.
Az uniós források kapcsán Magyar Péter kifejtette, hogy augusztus 31-ig fontos döntéseket kell hozni a helyreállítási alap felhasználásával kapcsolatban. Hangsúlyozta, hogy az előző kormány 16 milliárd eurós uniós hitelfelvételt akart, amely célja a „haveri cégek” helyzetbe hozása volt. A Tisza-kormány most azt vizsgálja, mely vállalások indokoltak valójában.
A 24.hu érdeklődött, tervezik-e a köztársasági elnöki jogkörök bővítését, amire Magyar Péter reagálva elmondta, hogy ha sor kerülne ilyesmire, szakmai és társadalmi konzultációt tartanak, mivel ezt nem a kormány dönti el. Érzik, hogy van ilyen társadalmi igény.
A miniszterelnök a kormányváltás előtt pár nappal, mintegy 1300 milliárd forintos 4iG-megállapodásra is kitért, amelyet szerinte érdemi egyeztetés nélkül kötöttek meg. Elmondta, hogy a Honvédelmi Minisztérium új vezetésének már több tízmilliárd forintos előlegszámlákat kellett átvennie, anélkül, hogy tisztázva lett volna, mire vonatkoznak. Magyar szerint ezeket a szerződéseket felülvizsgálják, mert a pénzek „kilapátolása” fontosabb volt, mint a szakmai indoklás.
Hozzátette, hogy ha sikerül stabilizálni a költségvetést, annak hosszú távon kedvező hatása lehet a kamatokra és az állam finanszírozási költségeire is. Elképzelhető, hogy később már nem is lesz szükség közös uniós hitelfelvételre, mivel kedvezőbb piaci finanszírozási lehetőségek is nyílhatnak.
A 444 megkérdezte, milyen változások várhatók az állami cégek vezetésében, és kapnak-e végkielégítést a távozók. Magyar Péter közölte, hogy felügyelőbizottsági és igazgatósági tagság megszűnése esetén nem jár végkielégítés. Jelezte, hogy átvilágítják az álláshalmozó politikai kinevezettek helyzetét, és megszüntetik foglalkoztatásukat. Ugyanakkor a szakmai vezetők és menedzserek maradhatnak, amennyiben jogszerűen látták el feladataikat. Hozzátette, hogy több állami cég gyenge teljesítménye miatt vezetőcserék is várhatóak.
Magyar Péter elmondta, csökkenteni kell az állami vállalatok irányítási költségeit, ezért várhatóan mérséklik az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok számát. Javasolta a távozó államtitkároknak, hogy ajánlják fel végkielégítésüket jótékony célra. Továbbá középtávon tervezik a kormányhivatali rendszer átalakítását, ennek részeként megszűnne a vármegyerendszer, és bizonyos hatásköröket kivonnának a kormányhivatalok alól. A tervek szerint önálló, szakmai alapon működő intézmények jönnének létre, amelyek nem politikai irányítás alatt állnának.
Lapunk az azbesztszennyezésben érintetteket érintő egészségügyi szűrővizsgálatokra is rákérdezett. Magyar emlékeztetett, hogy közegészségügyi intézkedés keretében felfüggeszthetik az áruk szabad áramlását, például a kövek importját. Megjegyezte, hogy egy érintett osztrák bánya jelenleg is működik, ezért az osztrák-magyar találkozón ez is téma lesz. A lakosságot a közeljövőben tájékoztatják a további lépésekről.
Lapunk egy másik kérdése volt, hogy Sulyok Tamás lemondása esetén milyen köztársasági elnöki felfogást tartana kívánatosnak. A miniszterelnök felidézte beszélgetésüket, amely során az elnöki szerepről is szó volt. Úgy véli, hogy Sulyok Tamás véleménye eltér az övétől. A miniszterelnök szerint az államfőnek közjogi feladata van, például a kormányváltás vezénylése. Magyar szerint azonban ennél sokkal több küldetése van, és úgy gondolja, hogy Sólyom László, Mádl Ferenc és Göncz Árpád is ezt vallotta. Emlékeztetett arra is, hogy Sólyom László a 2006-os utcai összecsapások során felszólalt a rendőri túlkapások ellen. Magyar Péter szeretné, ha Sulyok Tamás után olyan köztársasági elnököt választanának, aki tudja, mi a dolga, és aki jogi és erkölcsi iránymutatást is ad. Ilyen jelöltet fognak ajánlani.
Forrás hang.hu
