Cikkünk frissítése!
Mint már ismeretes, Magyar Péter hétfőn a kormányülés követően bejelentette, hogy nyilvánosságra hozzák azokat a dokumentumokat, amelyek a kormány birtokában vannak az úgynevezett „kegyelmi ügyben.” A miniszterelnök felszólította Sulyok Tamás köztársasági elnököt, hogy az elnöki hivatalban lévő, az esettel kapcsolatos iratokat is tegyék lazábbá. Ugyanis Varga Judit, egykori igazságügyi miniszter, valójában nem ajánlotta a kegyelmet, amikor K. Endrével kapcsolatos javaslatot küldött Novák Katalinnak, aki mégis más döntést hozott, és kegyelmet adott a bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon volt igazgatóhelyettesének. K. Endre azon az iskolán dolgozott, ahol V. János évekig, legalább 2008 és 2016 között, szexuálisan zaklatta a rábízott kiskorúakat. Ő nyolc évet kapott, míg K. Endre három év négy hónapot. A helyettes tudott a visszaélésekről, sőt, egy áldozatot arra kényszerített, hogy hamis tanúvallomást tegyen, miszerint valójában semmi nem történt.
Előzmények
Az ügy a Bírósági Határozatok, röviden BH néven ismert folyóiratban megjelent elemzés révén került a középpontba, amely a kúriai döntést tárgyalta. Az ügy kirobbanása után lemondott Novák Katalin köztársasági elnök és Varga Judit igazságügyi miniszter is. Ekkor lépett a belpolitikába Magyar Péter, a volt miniszter, aki 2023-ban vált el feleségétől. Magyar a kormányt kritizálta, és egyre inkább közéleti szerepet vállalt, ugyanakkor válása és személyes kapcsolata Varga Judittal is terítékre került, Varga negatív fényben állította be őt. A következmények pedig odáig vezettek, hogy Magyar Péter most Magyarország miniszterelnöke, mivel pártjával, a Tiszával sikerült legyőznie a 16 éve hatalomban lévő Fideszt és Orbán Viktort. Magyar elszámoltatást ígért, amelynek része a kegyelmi ügy aktáinak nyilvánosságra hozása. Az elmúlt két év botrányai után a gyermekvédelem ügye is középpontba került, sok gyanús ügy napvilágra került, és tüntetések kezdődtek. Mindenkit érdekel, mi állhatott Novák Katalin döntése mögött, vajon kinek a nyomására adtak kegyelmet K. Endrének, noha Varga Judit ezt nem javasolta.
Galéria
Nyilvánosak a kegyelmi ügy aktái, ez áll bennük.
2026.05.19.
Az Igazságügyi Minisztérium Kegyelmi Főosztályának előterjesztése
A keddi sajtótájékoztató a kegyelmi ügy aktáiról
Magyar Péter keddi tájékoztatóján hangsúlyozta, hogy több dokumentumot is közzétesznek a kegyelmi ügyről, bár számos helyen satírozásra is szükség lesz. A miniszterelnök hozzátette, hogy az iratok alapvetően titkosak, de egy részét nyilvánosságra hozzák, mivel K. Endre könyvet írt, amellyel feloldotta a titoktartást.
A lavina elindítása
- február 2-án jelent meg a cikk a 444.hu-n, amely elindította a lavinát, és február 10-én Novák Katalin köztársasági elnök lemondott, csakúgy, mint Varga Judit igazságügyi miniszter – részletezte Magyar Péter.
Az igazságügyi miniszter döntése
Magyar Péter megjegyezte, hogy a rendszerváltás óta ilyen eset még sosem történt, hogy az igazságügyi miniszter ne ellenjegyezte volna a köztársasági elnök kegyelmi döntését.
Dokumentumok és újdonságok
Az első nyilvánosságra hozott dokumentumból kiderült, hogy szakmai szempontból nem támogatták K. Endre kegyelmi kérelmét. A második iratra vonatkozóan Magyar Péter elmondta, hogy 2023 áprilisi javaslatot tett három terhelt kegyelmére Répássy Róbert államtitkár, mindez Ferenc pápa magyarországi látogatása előtt történt. Varga Judit 2023. április 18-án írta alá a javaslatot.
A bemutatott anyagokból sejtethető, hogy K. Endre kegyelmét Novák Katalin államfő április 27-én írta alá, és még azon a napon Varga Judit is ellenjegyezte azt. Magyar Péter kiemelte, hogy ilyen gyors elbírálásra még sosem volt példa, mivel a folyamat jellemzően hetekig tart.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Novák Katalin két esetben változtatta meg Varga Judit felterjesztését. Eredetileg három név szerepelt a dokumentumban, majd pár nappal később már öt név között szerepelt K. E. is.
Magyar Péter felhívta a figyelmet arra, hogy K. Endre ügyét kiemelték az eredeti ügycsoportból, az államfő megváltoztatta a döntést, és valaki aznap gyorsan aláírást biztosított az illetékes miniszter részéről, megszegve a szokásos eljárást.
Egyik dokumentum alapján a pápalátogatásra való hivatkozás gyorsította meg az eljárást, hogy az államfő döntést tudjon hozni a látogatás előtt. K. Endrével együtt összesen 22 kegyelmet adtak, köztük a Hunnia ügyben, és 10 esetben hoztak döntést Varga Judit javaslatának ellenében.
Magyar Péter emlékeztette az érdeklődőket, hogy a kormany.hu/igazsagtetel oldalon elérhetők a sajtótájékoztatón bemutatott dokumentumok. A miniszterelnök felszólította Sulyok Tamás államfőt, hogy ő is hozza nyilvánosságra az elnöki hivatalban lévő dossziékat. Hozzátette, hogy bár a köztársasági elnöknek nincs indoklási kötelezettsége a kegyelmekről, lehetnek olyan iratok, amelyek segítenek megérteni, kinek a befolyása alatt hozott Novák Katalin az igazságügyi miniszter javaslatával ellentétes döntést.
Magyar Péter azt is megemlítette, hogy véleménye szerint Gulyás Gergely egy interjújában felfedte, hogy a Hunnia-per vádlottjainak ügyében egyeztettek a kormánnyal, de nem tudni biztosan, hogy K. Endre ügyét is így tárgyalták-e.
A miniszterelnök úgy tudja, hogy az Orbán-kormány vagy annak egy kisebb köre Budaházy ügyével foglalkozott, és kezdetben ott sem javasolta Varga Judit a kegyelmet. Arról viszont nincs információ, hogy külön tárgyalták-e K. Endre ügyét. Magyar Péter tudta, hogy amikor volt felesége elé tették a szükséges iratokat, nem tudták vele, hogy az ominózus ügyet is belefoglalják. Ezáltal érthetővé válik, miért hagyták ki a szokásos eljárási utat.
Magyar Péter úgy véli, két lehetőség van: vagy a kormány K. Endre ügyét is megtárgyalta, és az igazságügyi miniszter a felelősséget az államfőre hárította az ellenjegyzéssel, vagy nem tárgyalták meg az ügyet, és Varga Juditot is átverték. A miniszterelnök véleménye szerint Sulyok Tamás lehet az, aki segíthet összerakni a teljes „puzzle-t.”
Forrás www.blikk.hu
