Átfogalmazás
A kegyelmi kérdésekről a Partizánban beszélt Dávid Ibolya, aki korábban igazságügyi miniszter volt. Rámutatott a K. Endre-ügy és az 1998-as Kunos-ügy közötti hasonlóságokra. Az egykori tárcavezető kifejtette, miért volt véleménye szerint fontos, hogy ne támogassa egy köztársasági elnöki kegyelmi döntést.
A K. Endre kegyelmi ügyének alakulásával kapcsolatban kereste meg telefonon Dávid Ibolyát a Partizán, hiszen az ő időszakában is történt hasonlóan jelentős kegyelmi eset.
Magyar Péter miniszterelnök a hétfői sajtótájékoztatóján elmondta, hogy rendkívüli az olyan helyzet, amikor az igazságügyért felelős miniszter nem jegyez ellene egy köztársasági elnöki döntést. Jelezte, hogy az utolsó ilyen eset talán 1998-ban fordult elő, amikor Göncz Árpád kegyelmi döntését Dávid Ibolya akkori miniszter nem támogatta, majd Orbán Viktor akkori miniszterelnökkel tanácskozott.
Kedden reggel napvilágot láttak a Novák Katalin bukását okozó kegyelmi ügyhöz kapcsolódó dokumentumok. Az iratokból kiderült, hogy Varga Judit egy negyven ügyet tartalmazó csomagban nyújtotta be K. Endre ügyét az államfőnek, azonban a kegyelem javaslatát nem tette szóvá. Ennek ellenére Novák Katalin a 2023-as pápalátogatás idején, sürgős eljárás keretében, mégis kegyelmet adott neki.
Dávid Ibolya a Partizánnak adott interjújában kifejtette a kegyelmi döntések gyakorlatát, és megkülönböztette a K. Endre-ügyet a korábbi Kunos Péter, az egykori Agrobank vezérigazgatója ügyétől. Az MDF volt elnöke hangsúlyozta: számára az igazságügyi miniszteri ellenjegyzés nem csupán technikai vagy illemkérdés.
Felidézte, hogy igazságügyi miniszterként nem támogatta Göncz Árpád kegyelmi döntését a Kunos-ügyben, mert úgy vélte, hogy a kegyelemhez a „két hatalmiág közötti egyetértés” szükséges.
„A társadalomkal szembeni morális felelősség mind az igazságügyért felelős minisztert, mind a köztársasági elnököt terheli. De a tárcavezető jogi és politikai felelősséggel is tartozik ezekben a kegyelmi ügyekben” – fejtette ki.
Dávid Ibolya szerint a K. Endre-ügy legnagyobb problémája a titkolózás volt. „K. Endre ügyében hatalmas csend uralkodott, és titkolózás folyt. Még az ügyvéd kiléte sem volt ismert” – jelentette ki, utalva arra, hogy Magyar Péter a sajtótájékoztatóján arra célozgatott, hogy Gaudi-Nagy Tamás szerepe lehetett a K. Endrének adott kegyelem ügyében, mivel korábban ő lobbizott Budaházy György és társai ügyében, akiket terrorizmusért ítéltek el.
Dávid Ibolya hozzátette, hogy az Agrobank-ügyben viszont „óriási nyilvánosság volt”, hiszen „Orosz Balázs ügyvéd hónapokon keresztül minden médiajelenlétet és szakmai fórumot kihasznált a védence érdekében.”
Az egykori miniszter arról is beszélt, hogy a hivatali ideje alatt szigorították a kegyelmi eljárásokat. Az új szabályok értelmében kizárólag igazságügyi orvosszakértők véleményét fogadták el, és világossá vált, hogy a kegyelem nem tekinthető újabb bírósági fórumként.
Dávid Ibolya szerint a jogerős ítéleteket tiszteletben kell tartani, és csak az ítélet után megjelenő, méltányolható körülmények indokolhatják a kegyelmet. Példaként említette egy olyan esetet, amikor az elítélt felesége meghalt, és a két gyermeke állami gondozásba került volna.
„Meg kellett mérlegelni, hogy mi a fontosabb a társadalom és az emberi szempontok alapján” – fogalmazott.
A beszélgetés során Balog Zoltán szerepe is szóba került. Dávid Ibolya elmondta, hogy a „jó értelemben vett lobbizást” mindig is elfogadhatónak tartotta, ha az a szakmai érvek köré épült.
Arra a kérdésre, hogy Novák Katalinnak vagy Varga Juditnak volt-e nagyobb felelőssége a kegyelmi ügyben, Dávid Ibolya nem kívánt határozott választ adni. „Ezt majd a vizsgálóbizottság állapítja meg” – hangoztatta.
Az egykori igazságügyi miniszter támogatná, hogy a jövőben nyilvánosságra kerüljenek a kegyelmi döntések. Véleménye szerint „megoldható, hogy a személyes védelem mellett az ügy nyilvános bemutatása is megtörténjen.”
Forrás www.blikk.hu
