A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) megbízásából a Pulzus készített múlt év végén okostelefonos applikációval, ezer ember megkérdezésével reprezentatív kutatást, amely szerint az emberek nincsenek tisztában, hogyan adjanak hitelt rokonaiknak, barátaiknak, ismerőseiknek úgy, hogy vissza is kapják az összeget. Ez azért is figyelmeztető, mert egy másik felmérés rámutatott arra, hogy a legkisebb hazai településeken élők fordulnak a legnagyobb arányban (31,5 százalék) családtagokhoz, valamint barátokhoz, kollégákhoz (16,2 százalék), és csak 13,9 százalékuk keres fel a pénzintézetet, pénzügyi szolgáltatót.
A lakosság harmada egyáltalán nem tudja, hogyan juthat pénzéhez, ha az ismerőse nem fizet. Minden tizedik megkérdezett úgy véli, egy banki átutalási bizonylat alapján is lehet végrehajtást indítani, míg 15 százalék szerint elegendő két tanú aláírása a pénz átadásáról.
Egy banki átutalási bizonylat vagy két tanú aláírása önmagában nem elég az azonnali bírósági végrehajtás megindításához.
Ehhez fő szabály szerint végrehajtható okiratra van szükség, például jogerős bírósági határozatra, jogerős fizetési meghagyás alapján kiállított végrehajtási lapra vagy a törvényi feltételeknek megfelelő, végrehajtási záradékkal ellátható közjegyzői okiratra.
Ki, kinek, mikor és mennyit?
„Bárki kér kölcsön, mindenképp érdemes írásban szerződni. Bár az emberek általában rendben szeretnék visszafizetni a kölcsönt, váratlan helyzetek közbejöhetnek, amelyek miatt mégsem tudnak vagy akarnak törleszteni. A kölcsönadónak ilyenkor írásos bizonyíték nélkül sokkal kevesebb esélye van kölcsönbe adott pénze visszaszerzésére” – állítja Tóth Ádám, a MOKK elnöke.
A szerződésben érdemes részletezni, hogy ki kinek, mikor és mennyi pénzt adott kölcsön, mekkora kamatra, milyen részletekben és milyen határidővel kell visszafizetni, és azt is, hogy hogyan (például melyik bankszámlaszámra). Nagyobb kölcsönnél mindenképp érdemes jogász (közjegyző vagy ügyvéd) közreműködésével megkötni a kölcsönszerződést, hogy biztosan ne maradjon ki fontos részlet a dokumentumból.
A lakosság majdnem hatvan százaléka tudja, ha közjegyzői okiratba foglalják a kölcsönszerződést, akkor a vissza nem fizetett pénz – a teljesítési határidő eredménytelen elteltét követően – peres eljárás nélkül végrehajtható. Érdekesmód a negyven év alattiak kevésbé tájékozottak, közülük csak minden második volt tisztában ezzel. A válaszadók valamivel több mint fele tudta, hogy magánkölcsönöknél is lehet kamatot kérni.
„A közjegyzői okiratba foglalt kölcsönszerződés erős biztosíték arra, hogy az adós a megállapodás szerint törlessze a hitelt. Egy közjegyző által készített szerződés azonban az adóst is védi, hiszen csak annyit és akkor kérhetnek tőle, amit a szerződésben kikötöttek” – teszi hozzá a kamara elnöke.
Tartanak a fizetési meghagyástól
A kölcsönadó akkor is is érvényesítheti a követelését, ha nem készült írásos szerződés vagy közjegyzői okirat a kölcsönről. Csupán a válaszadók harmada tudta, hogy kisebb összegű, legfeljebb hárommillió forintos tartozások esetén ehhez fizetési meghagyásos eljárást kell kezdeményeznie egy közjegyzőnél, 3 és 30 millió forintos összeg között választhatja a fizetési meghagyást és a pereskedést is, harmincmillió forint felett csak bírósági út járható.
Ha a fizetési meghagyás kötelezettje a 15 napos, ellentmondásra rendelkezésre álló időn belül vitatja a követelést, az eljárás perré alakul, és a bíróságon folytatódhat.
A közjegyzők tapasztalata szerint azonban az adósok jelentős része a fizetési meghagyás kézhezvétele után – tartva a súlyosabb következményektől – rendezi a tartozást.
(Borítókép: Gorondy-Novák Edit / Index)
Olvasd tovább itt: index.hu
