A Budapesti Ügyvédi Kamara és tagjai figyelemmel kísérik a “kegyelmi ügy” részleteinek feltárásával kapcsolatos jogi és közéleti aspektusokat, ahogy azt a testület az MTI-nek adott nyilatkozatában kiemelte.
A közleményben kifejtették, hogy sok közép- és alsó tagjuk aggodalommal nézi, hogyan kerülnek fókuszba a témához nem tartozó részletek és egy kollégájuk megbélyegzése, valamint az érintett ügyvéd véleményének egyes megfogalmazásai, amelyek nem összeegyeztethetők az ügyvédi hivatás méltóságával. Ezen felül szomorúan tapasztalják, hogy a laikus közbeszéd is egyre durvábbá válik ezzel kapcsolatban.
A Budapesti Ügyvédi Kamara hangsúlyozza, hogy politikai szereplőknek, ügyvédeknek és a jogász közösség minden tagjának közös felelőssége, hogy a nyilvános kommunikációjuk tartalma és nyelvezete megőrizze a jogászi hivatás és a jog méltóságát, valamint példamutató módon erősítse azt a jogkövetők körében.
A kamara gondolt arra, hogy Gaudi-Nagy Tamás, a Mi Hazánk alkotmánybíró-jelöltje megszólítva érezte magát a kegyelmi botránnyal kapcsolatban. Magyar Péter a Facebookon jelezte, hogy amennyiben Gaudi-Nagy hozzájárul, bemutatja az ő nevéhez köthető iratot, de kétségét fejezte ki az létezésével kapcsolatban egy emotikon kíséretében.
A miniszterelnök keddi sajtótájékoztatóján célozgatott arra, hogy Gaudi-Nagy Tamás lehet a kegyelmi ügy védőügyvédje, és elmondta, hogy „szereti a katalán népi művészetet”, hozzátéve, hogy „aki érti, az érti”, és hamarosan „összeáll a kirakós”. Magyar Péter valószínűleg Gaudi-Nagy Tamásra gondolt, aki a nap folyamán több lapnak úgy nyilatkozott, hogy Magyar Péter szerinte „gyáva, narcisztikus és hazug uszító”, aki a kormányzás helyett inkább a Tisza-kormánnyal szembeni kritikákkal tölti az idejét.
Kiderült továbbá, hogy Gaudi-Nagy Tamás elmondta, bár ő kérte a kúriai felülvizsgálatot K. Endrének, a kegyelmi kérvényt nem ő írta. Később az ügyvéd üzenetet küldött Magyar Péternek, miszerint: „Végzett jogászként súlyos szövegértelmezési problémáid vannak.”
Forrás telex.hu
