Magyarország marad a Nemzetközi Büntetőbíróság tagja.

Magyarország marad a Nemzetközi Büntetőbíróság tagja.


Magyar Péter első miniszterelnöki sajtótájékoztatóján többek között azt is bejelentette, hogy megkezdődnek az egyeztetések az Európai Ügyészséghez való csatlakozásról, valamint Magyarországot visszavezetnék a Nemzetközi Büntetőbíróság tagjai közé. Péntek délután pedig megjelent a Magyar Közlöny 56. számában, hogy 

a kormány visszavonta a Nemzetközi Büntetőbíróságból való kilépésről szóló korábbi döntést.

Mint írják, Magyarország továbbra is a Nemzetközi Büntetőbíróság tagja marad. Továbbá előkészítik a 2025. évi XXX. törvény hatályon kívül helyezését, amely a kilépésről szólt.

A Nemzetközi Büntetőbíróságból való kilépést még a Fidesz kezdeményezte 2025 áprilisában. A 2025. április 3-án kiadott 1090/2025. számú kormányhatározat értelmében Magyarország felmondta a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) statútumát, valamint a bíróság kiváltságairól és mentességeiről szóló, 2002-ben New Yorkban elfogadott megállapodást. 

Gulyás Gergely korábban azzal indokolta a döntést, hogy szerintük a testület „politikai szervezetté vált”. Az Miniszterelnökséget vezető korábbi miniszter szerint a testület az eredeti céljától eltérve politikai szervezetté vált, amit jól példáz a Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő elleni vádemelés. Az előző kormány elfogadhatatlannak tartotta ezt a folyamatot, ezért nem kívántak tovább részt venni a bíróság munkájában.

A Nemzetközi Büntetőbíróság a világ első állandó nemzetközi büntetőbírósága, amelyet a népirtás, emberiesség elleni bűncselekmények, háborús bűnök és az agresszió bűntettének üldözésére hoztak létre. Az úgynevezett római statútumot 1998-ban fogadták el, Magyarország pedig 1999-ben írta alá és 2001-ben ratifikálta.

(Borítókép: A Nemzetközi Büntetőbíróság épülete. Fotó: Michel Porro / Getty Images)