Két tiszás parlamenti képviselő (Hantosi István és Melléthei-Barna Márton) a héten nyújtotta be az Országgyűléshez az Alaptörvény tizenhatodik módosítását célzó indítványát, amely egyebek között egy bekezdés eltörlésére is javaslatot tesz. Az eltörlendő rendelkezés – R) cikk (4) bekezdés – így szól:
Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége. Az alkotmányos önazonosság védelme érdekében sarkalatos törvénnyel létrehozott, független szerv működik.
A képviselők indoklása szerint „az Alaptörvény módosításának célja a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetésének Alaptörvény általi megalapozása”.
Gulyás Gergely szerint aggasztó
Az ellenzék ennél a rövid mondatnál sokkal többet lát bele a tiszás kezdeményezésbe. Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője a Facebook-bejegyzésében egyenesen aggasztónak nevezte a bekezdés teljes törlését.
Ezzel ugyanis az új kormánytöbbség nemcsak a Szuverenitásvédelmi Hivatalt szünteti meg, amelyet kétségtelenül megígért, hanem azt az alkotmányos alapot is felszámolja, amely a migrációs paktum elutasítását és az illegális bevándorlás elleni hatékony alkotmányos védelmet alapozza meg
– állította az ellenzéki politikus, aki szerint ebből az következik, hogy a kormány „el akarja fogadni a migrációs paktumot”.
Orbán Balázs, a Fidesz volt kampányfőnöke is problémásnak nevezte Facebook-oldalán, hogy kikerülne az Alaptörvényből az alkotmányos önazonosság és a keresztény kultúra védelmére vonatkozó állami kötelezettség. Szerinte ez a módosítás semmilyen más célt nem szolgál, mint hogy az állami szerveket is fel lehessen használni a szuverenitás, az alkotmányos identitás és a keresztény kulturális alapok felszámolására.
Migrációs paktum helyett védelmi képességek
Magyar Péter egy korábbi bejegyzésében részletesen kifejtette véleményét az illegális migráció kezeléséről. Mint írta, a Tisza Párt, hasonlóan minden józan magyar és európai politikai közösséghez, elutasítja az illegális migránsok belépését az Európai Unió területére. Illegálisan belépni egy ország területére nem emberi alapjog. Minden államnak joga és kötelessége megvédeni a határait. A schengeni övezet külső határainak védelme kiemelt felelősség. A párt egyetért a déli határkerítés fenntartásával, és szükségesnek tartja, hogy a kiépítés költségeihez az Európai Bizottság hozzájáruljon.
Ugyanakkor fontosnak tartják, hogy a magyar Országgyűlés, hasonlóan más tagállamokhoz, a határok védelmét az európai uniós joggal összhangban lévő jogszabályokkal oldja meg.
2024 szeptemberében kelt posztjában feltette a kérdést: hogy van az, hogy más tagállamoknak sikerül megoldaniuk, hogy az uniós joggal összhangban álló jogszabályokkal, uniós bírság nélkül védjék a határaikat, de Orbánéknak nem? „A Tisza Párt büszke Európa és Magyarország görög-római, keresztény-zsidó kulturális gyökereire, és mindent meg fog tenni ezek megőrzéséért” – zárta akkor gondolatait Magyar Péter.
Másfél hete az Irish Times kérdésére, mi a véleménye az Európai Unió migrációs paktumáról, a miniszterelnök elmondta: elutasítja a megállapodást, de megoldás lehet, hogy cserébe más országok védelmi képességeibe beszállnak, ezt tudják vállalni.
Leporoltak egy 2018-as indítványt
Egy nappal azelőtt, hogy május 20-án iktatták az Országgyűlés Hivatalában a tiszás képviselők Alaptörvény módosítására vonatkozó javaslatát, az Alkotmánybíróság váratlanul napirendjére tűzte az Orbán-kormány 2018-ban kelt, az Alaptörvény értelmezésére irányuló indítványát. Trócsányi László akkori igazságügyi miniszter – kvázi a migrációs paktum ügyére rákérdezve – arra kért választ, hogy a jogállami klauzulából következnek-e olyan tárgykörök, amelyek esetében az európai uniós döntéshozatalban való részvétel Magyarország szuverenitásának sérelmére vezethet.
Pár hónappal később fogadta el a parlament az Alaptörvény hetedik módosítását, amely többek közt beemelte az Alaptörvénybe azt a tételt („Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége”), amelyet a most benyújtott tiszás indítvány viszont kihúzna belőle. A hetedik módosítás mondta ki azt is, hogy
Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be.
Az Alaptörvény-módosítás elfogadása után, szeptemberben Trócsányi egy újabb beadványában jelezte az alkotmánybíráknak, hogy az alkotmányozó az indítványban felvetett alkotmányjogi problémára egyértelmű választ adott. „Erre tekintettel álláspontom szerint az inditványban szereplő kérdések okafogyottá váltak” – írta a tárcavezető.
Okafogyott vagy talán mégsem?
Aztán két év múlva, 2021 januárjában Trócsányi utódja, Varga Judit igazságügyi miniszter az alkotmányos önazonosság védelmével kapcsolatban két új kérdéssel egészítette ki az eredeti indítványt, miután az Európai Unió Bírósága elmarasztalta a magyar menekültügyi szabályozást.
Ezt az indítványt tűzte most napirendjére az Alkotmánybíróság.
Tette ezt annak ellenére, hogy Varga Judit 2021 februárjában hasonló témában az Alaptörvény értelmezését kérte, mégpedig az Európai Unió Bíróságának azon ítéletével összefüggésben, amelyben megtiltották a jogellenesen Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok kitoloncolását.
Az alkotmánybírák akkor megállapították, hogy ha az EU-val közös hatáskörgyakorlás érvényesülése hiányos, Magyarország jogosult a nem kizárólagos uniós hatáskör gyakorlására, amíg az EU intézményei meg nem teszik a közös hatáskörgyakorlás hatékony érvényesítéséhez szükséges intézkedéseket. A határozat emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy az absztrakt alkotmányértelmezés nem irányulhat az Európai Unió Bírósága ítéletének felülvizsgálatára, illetve az uniós jog elsőbbségének vizsgálatára sem terjed ki.
(Borítókép: Velkey György, Bujdosó Andrea, Melléthei-Balla Márton és Dr. Such György 2026. április 28-án. Fotó: Papajcsik Péter / Index)
Olvasd tovább itt: index.hu
