A Tisza-kormány május 20-án benyújtott első alaptörvény-módosítási javaslata éppen ezt a párhuzamos univerzumot bontaná vissza.
A módosítás formálisan csak annyit változtatna, hogy a kekvák alapítói jogai mostantól a kormányt illetnék, de ennek a látszólag technikai lépésnek a nyomán az új kormány leváltathat kuratóriumokat, beleszólhat a gazdálkodásba, és ha akarja, meg is szüntetheti a kekvákat, amelyek vagyona aztán az államra szállna vissza. Az ügy teljes súlya csak akkor érzékelhető, ha az ember végigsétál a kekvák portfólióján – egy árukatalógus-szerű listán, amelybe az elmúlt négy évben elképesztő mennyiségű közvagyon vándorolt be.
A 2021. évi IX. törvénnyel létrehozott alapítványokból ma pontosan 36 működik. Ebből 21 felsőoktatási, vagyis egy-egy egyetemet tart fenn, és tizenöt olyan, aminek a felsőoktatáshoz semmi köze. Az Állami Számvevőszék 2026.januári elemzése szerint a kekvák összesített mérlegfőösszege 3058,7 milliárd forint volt 2024 végén. Ez nagyjából egy közepes magyar évi költségvetési hiány, vagy szemléletesebben az ország egy egész éves egészségügyi büdzséje, alapítványokba kiszervezve.
A modell logikája egyszerű. Az állam létrehozott egy alapítványt, juttatott neki vagyont – részvényeket, ingatlanokat, földet, állami cégeket –, majd az alapítói jogokat átruházta a kuratóriumra. A kuratórium tagjait élethosszig nevezte ki, és arra is feljogosította, hogy önmagát egészítse ki – innen a szakirodalomban használt találó kifejezés, az „önbeporzók”. Az állam ettől fogva nem szólhatott bele érdemben semmibe; ez volt a lényeg. Az Európai Bizottság ezt látta, és a kekvák miatt fagyasztotta be többek között az Erasmus-programot a modellváltó egyetemek számára, valamint a magyar helyreállítási alap 10,6 milliárd eurós keretét – innen az új kormány augusztusi határideje, és innen a sürgősség.
A zászlóshajó
A Mathias Corvinus Collegium Alapítvány – élén Orbán Balázzsal, aki kuratóriumi elnök és a 2026-os, bukott Fidesz-kampány vezetője – ma a magyar állam egyik leggazdagabb magánjogi entitása. A 2024-es mérleg szerint az MCC vagyona 505 milliárd forint körül tartott. Megkapta a Mol és a Richter részvényeinek tíz-tíz százalékát, a debreceni Aranybika szállót (amelyet most legendás méretűre akar fejleszteni), a révfülöpi vitorláskikötőt, a Gellért-hegyi kollégiumépületet, a Libri-Bookline cégcsoportot 2023-ban – és mindezt egy 1996-ban a Tombor András fideszes milliárdos által alapított, eredetileg jelentéktelen Kolibri Alapítványból növesztették föl. Tombor egyébként a héten, a Tisza-javaslat után megszólalt, és párbeszédet kezdeményezett – most már őszerinte is „a nemzet vagyona” az, ami az alapítványban van.
A felsőoktatási kekvák portfóliójának a csúcsán a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány áll, amely a Budapesti Corvinus Egyetemet tartja fenn – kuratóriumi elnöke Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója. Az alapítvány még a 2019-es alapításakor 270,5 milliárd forintnyi Mol-részvényt és 109,5 milliárd forintnyi Richter-részvényt kapott a magyar államtól. Ez a Mol-csomag idén 24 milliárd forint osztalékot termelt a Corvinusnak – az alapítvány elvileg ennek a kamataiból tartja fenn az egyetemet. A modell jelképes súlyát mutatja, hogy az állam tíz százalék felett ad le három magyar nagyvállalatban tulajdonosi pozíciót, és a Mol meg a Richter kulcskérdéseiben mostantól Hernádi Zsolt, Orbán Balázs és a Mol-Új Európa Alapítvány elnöke, Miklósa Erika szavaz az állam helyett.
Demeter Hajógyári-szigetétől Lázár tetemfeldolgozójáig
A tizenöt nem felsőoktatási kekva ennél jóval színesebb listát ad ki.
A Magyar Kultúráért Alapítványt Demeter Szilárdnak találták ki, és lényegében az ő politikai-kulturális birodalmát fedi le. Az alapítvány 600 millió forintos induló tőkével indult 2021-ben, de jött vele a Hajógyári-sziget több mint 30 hektáros déli része (a Sziget Fesztiválnak otthont adó északi rész budapesti tulajdon maradt), az óbudai Zichy-kastély, a Bem rakparti Andrássy-palota, az alkotóházak Zsennyén, Szentendrén, Mártélyon, Galyatetőn, Kecskeméten és Hódmezővásárhelyen, valamint a Hódmezővásárhelyi és a Szentendrei Régi Művésztelep. A kormány négy évre 48 milliárd forintot ígért az alapítványnak, hogy a Hajógyári-szigeten összművészeti központot építsen, beleértve egy „rekonstruált” Hadrianus-palotát, kajakakadémiát, pajtaszínházat és rockmúzeumot. Ebből 2025 májusára annyi lett, hogy Demeter Szilárd elengedte az álmot, és a déli csücsök 27 ezer négyzetméterét 2075-ig – ötven évre – bérbe adták egy magáncégnek. A császárfej-rekonstrukciónak vége, jönnek a városi rendezvényhelyszínek. Az alapítvány alá tartozik a Petőfi Kulturális Ügynökség is, amelyen keresztül 2023-ban 4,5 milliárd forintnyi támogatást osztottak ki – és a MANK, a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. is.
A Jövő Nemzedék Földje Alapítvány Lázár János különprojektje – ő egyszerre építési és közlekedési miniszter, országgyűlési képviselő és a kuratórium elnöke. Az alapítvány 2021-ben három állami céget kapott ajándékba – a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok Zrt.-t, az ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt.-t (ez az állati tetemekkel foglalkozó vállalat) és a Concordia Közraktárakat. Lázár két év alatt 4,5 milliárd forint osztalékot vett ki belőlük – az ATEV-ből úgy is kivett 2 milliárdot, hogy a cég 67 millió forintos veszteséggel zárt. Egy 2024. év végi, salátatörvénynek tűnő mezőgazdasági módosítás után az alapítvány vagyonkezelésébe ráadásul 1500 állami birtoktest is bekerült, jellemzően a Büntetés-végrehajtás eddigi földjeiből – a Pálhalmai Agrospeciál, az Állampusztai, az Annamajori és a Nagyfa-Alföld Kft. által művelt területek –, így a JNFA földvagyona a források szerint 8-8,5 ezer hektárról 40 ezer hektár körüli méretre duzzadt. A kuratóriumban Lázár mellett ott ül egyebek között Jakab István, az Országgyűlés fideszes alelnöke. A miniszteri és képviselői fizetése mellett Lázár kuratóriumi elnökként havi ötmillió forintnál is többet keres.
A Batthyány Lajos Alapítvány annyiból különleges, hogy 1991 óta működik, Antall József alapította, és sokáig egy klasszikus pártalapítványként vegetált a magyar közéletben. A NER azonban felfedezte magának – kuratóriumi elnöke ma Dezső Tamás, a Migrációkutató Intézet igazgatója –, és átalakult a kormányzati pénzosztás egyik legfontosabb csatornájává. Évente 1,5-3 milliárd forint közpénzt kap a Miniszterelnöki Kabinetirodától, és ennek jelentős részét továbbosztja olyan formailag civil szervezeteknek, amelyek tartalmilag a kormány narratíváit szállítják. A Szánthó Miklós vezette Alapjogokért Központ például kilenc év alatt egészen elképesztő összegeket kapott a BLA-tól – csak idén 6 milliárd forintot Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. néven –, hogy aztán rendezvénykonferenciák és véleménycikkek özönében értsen egyet a kormánnyal. Az alapítvány vagyontárgyai közül kiemelkedik a Karmelita kolostor szomszédságában álló, panorámás Lónyay–Hatvany-villa. Ez egy különös ingatlanutazás vége – az MNB egyik alapítványa 3,4 milliárd forintért megvette, 4,5 milliárdért felújíttatta, majd az Orbán-kormány 2020-ban visszavásárolta, hogy néhány hónap múlva ingyen átadja a BLA-nak. A villát 9,9 milliárd forintra értékelték.
A Mol – Új Európa Alapítvány azoknak a kekváknak az egyike, amelyhez nemcsak az állam, hanem maga a Mol is csatlakozott – az indulóvagyont fele-fele arányban tették össze Mol-részvényekből. Az alapítvány kuratóriumi elnöke az operaénekes Miklósa Erika, tagja Schmidt Mária és Demeter Szilárd. Funkciója papíron a tehetséggondozás, a sport, a kultúra és a felzárkózó települések támogatása. Az egyik leghírhedtebb költési csatornája az osztrák European Voices című folyóirat lett, ahol az alapítvány hosszú távú hirdetési szerződéssel minden lapszámban biztosított egy oldalt – itt PR-cikként megjelentek Schmidt Mária és Miklósa Erika szövegei a Felzárkózó Települések program hirdetése mellett, lapszámonként milliós nagyságrendű összegekért. A novemberi 500 millió forintos kommunikációs tendert egyébként Balásy Gyula, a magyar állami reklámozás visszatérő nyertese vihette el, ahogy az előzőt is.
A Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány – szakzsargonban KEÉÖMA – a Magyar Levente által vezetett építészeti-diplomáciai projekt. Magyar Levente Szijjártó Péter helyettese a Külügyminisztériumban, és egyszerre kuratóriumi elnöke a KEÉÖMA-nak, illetve tagja a Közép-európai Oktatási Alapítvány kuratóriumának (ennyit a kormányzati pozíciók és az alapítványi szerepek elválasztásáról). A KEÉÖMA két állami céget kapott ajándékba – a Manevi Zrt.-t és a Comitatus-Energia Zrt.-t –, összesen 15 milliárd forintnyi induló vagyonnal és 25 milliárd forint készpénzzel. A két cég azóta szlovákiai és romániai leányvállalatokon keresztül kastélyokat és szállodaprojekteket vásárolt – Komárom főterén ingatlant, a zsibói Wesselényi-kastélyt, négy erdélyi szállodafejlesztést és a szlovéniai Therme Lendava szállodát is. A teljes alapítványi vagyon 2022 közepén már 60 milliárd forint körül volt, egy kárpát-medencei magyar ingatlanbirodalmat építenek belőle – állami pénzből, magánjogi takarásban.
Egyetem, ami nincs sehol
A Közép-európai Oktatási Alapítvány története ennél is furcsább. 2021-ben annak a céljából alapították, hogy a lipótmezei egykori Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) területén egy nemzetközi elit bentlakásos gimnáziumot hozzon létre. A gimnáziumból azóta sem lett semmi – egyelőre 292 millió forintot költöttek az életveszélyes állapot elhárítására –, de az alapítvány papíron létezik, működik, és kuratóriumi tagjai rendszeresen felveszik a tiszteletdíjat.
A Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány viszi el a stiláris díjat. Ez a kekva azzal a céllal jött létre, hogy fenntartsa a IX. kerületi Diákváros területére tervezett kínai Fudan elit egyetem magyarországi campusát. Csakhogy a Fudan Egyetem soha nem épült meg, és minden jel szerint a Tisza-kormány alatt nem is fog. Maga az alapítvány azonban élt és virult – 2023-ban az induló vagyon után 999,9 millió forint kamatbevétele volt, a főigazgató havi bruttó 2,1 milliót keresett, az öt kuratóriumi tag fejenként havi 811 ezret, a felügyelőbizottsági tagok 740 ezret. 2024 szeptemberében a Nemzeti Nyomozó Iroda hűtlen kezelés gyanújával nyomozást indított, miután Vadai Ágnes feljelentésére az ügyészség felülbírálta a rendőrség kezdeti elutasítását. Olyan kekva-fenntartó intézményről van szó, amelynek nincs fenntartandó intézménye – csak egy bürokratikus apparátusa.
A Hauszmann Alapítvány papíron Hauszmann Alajos építész életművét gondozza, és „a hagyományos szépmíves mesterségek tudásközpontját” működteti. Élén Madaras Bence áll, a Budavári Palotát fejlesztő Várkapitányság ügyvezetője; tagja a kuratóriumnak Koltay András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora és Mernyei Ákos Péter, Gulyás Gergely miniszteri biztosa. Az alapítvány 2021-ben tíz állami ingatlant kapott Szentendrén, köztük Natura 2000-es védett területet, ahová kiemelt beruházásként építkezhet. Az évi közel egymilliárd forintnyi közpénzes apanázzsal viszonylag szabadon gazdálkodhat – ingatlanvásárlásra, felújításra, szolgáltatások igénybevételére –, miközben kívülről nehéz megmondani, mit csinál pontosan.
A Makovecz Campus Alapítvány örökölte a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Makovecz Imre által tervezett piliscsabai campusát, miután onnan az ottani karok átköltöztek Budapestre. A kekva-törvény szerint az alapítvány feladata az, hogy egy „pedagógus, egészségügyi és szociális továbbképzéseket folytató oktatási intézményt” hozzon létre. Eddig nem sok látszik belőle, viszont 2022 őszén az alapítvány 5,4 milliárd forint közpénzt kapott a Fidesz-kormánytól. A kuratórium 45 munkatársat foglalkoztat.
A Millenáris Tudományos Kulturális Alapítvány a budai Millenáris Parkot üzemelteti, ezenkívül tulajdonosa a Millenáris Nonprofit Kft.-nek és a Thália Színház Nonprofit Kft.-nek. Egy az egyben magába olvasztott egy állami nonprofit gazdasági társaságot, amely a Ganz Villamossági Művek Lövőház utcai telepéből nőtt ki, és az alapítvány több mint 9 milliárd forintnyi törzsbetétet kapott.
A Polgári Művelődésért Oktatási, Kulturális és Tudományos Alapítvány – rövidítve PMA – papíron kulturális rendezvények és műemléki örökség védelmével foglalkozik. Ehhez az induláskor megkapta többek között a Klebelsberg-kúriát, több mint 4,5 milliárd forint értékben. Lényegében Schmidt Mária és Lánczi András érdekkörébe tartozik.
A KKETTK – a kibogozhatatlanul hosszú nevű Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány – Schmidt Mária régóta működő birodalma. Eredetileg a 2000-ben megalapított Terror Háza Múzeum fenntartására hozták létre, ma viszont a XX. Század Intézet, a XXI. Század Intézet, a Habsburg Történeti Intézet, a Kommunizmuskutató Intézet, a Kertész Imre Intézet és a Puskás Múzeum is alá tartozik, összesen több mint 20 milliárd forint értékben. Az alapítvány évente több milliárd forintot költ, ennek jelentős részét a HVG közadatigénylései és a Magyar Hang sajtópere révén lehetett egyáltalán megismerni – decemberben a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen ítélkezett arról, hogy Schmidt Máriáék nem titkolhatják el a szerződéseiket.
A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány Áder János elnöki éveiből megmaradt egyetlen projektje. Eredetileg, még 2016-ban, az alapítvány egy magánhagyatékból, Balázs Miklós Manchesterben elhunyt elektromérnök körülbelül 84 millió forintos öröksége nyomán jött létre, hogy a pénzt „a magyarok javára fordítsák”. 2022-ben besorolták kekvának, ami megnyitotta számára az állami forrásokhoz vezető csapot – azóta jellemzően évi másfél milliárd forint nagyságrendben kap pénzt fenntarthatósági kommunikációra, miközben az alapítvány dunai panorámás központjában jellemzően öten dolgoznak, és Áder podcastjában a Samsung gödi gyára körüli talajvízszennyezést érintő részleteket vágták ki. Az alapítvány alá tartozik a Kék Bolygó Klímavédelmi Kockázati Tőkealap is (mostanra magántőkealappá szervezve), amely zöld startupokba fektet.
A ZalaZONE Alapítvány a legifjabbak közül való – 2025 októberében jegyezték be –, és a zalaegerszegi járműipari tesztpálya üzemeltetését hivatott megoldani. Kuratóriumi elnöke Palkovics László, a korábbi innovációs miniszter, aki egyébként a tesztpályát építő Autóipari Próbapálya Zala Kft. ügyvezetője is volt. Az 52 milliárd forintos állami beruházásból épült pálya 2022-ben a győri Széchenyi István Egyetemért Alapítványhoz került, onnan vált most ki önálló kekvaként. Az alapítvány terveiről Palkovics elsősorban a málnaszüretelő robotokkal kommunikál – a tesztpályán létesülő málnaültetvény napelempark alá kerülne, és a betakarítást robotok végeznék –, ami önmagában is kiváló példája annak, hogy a kormány miként vizionálja az agrárszektor jövőjét. Hozzá kell tenni, hogy a tesztpályát ma már 80 autógyártó használja.
Az Élvonal Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány a legutolsó, legfrissebb és politikailag a legrobbanékonyabb kekva. 2025 novemberében hozta létre az Orbán-kormány, és Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus vezeti. Hankó Balázs lemondó kulturális és innovációs miniszter alig két hónappal a 2026-os választás előtt, február 20-án, a Gödöllői Királyi Kastélyban kötött vele egy 2031 végéig szóló finanszírozási szerződést, 261 700 000 000 forintról. Igen, kétszázhatvanegymilliárd-hétszázmillió. A pénzből „legalább 25 nemzetközileg elismert kutató és 50 fiatal tehetség” számára kellene kutatási környezetet építeni. Április végéig 22,4 milliárd forintot már ki is utaltak. A Tisza-kormány május 15-én bejelentette, hogy a szerződést felbontja és a támogatást kivizsgálja.
Egyetemek, kórházak, Tokaj
A 21 felsőoktatási kekva névsora sokkal terjedelmesebb, de ezek lényege kifejezetten oktatásszervezési. Mindegyik egy-egy egyetemet tart fenn – a Maecenas Universitatis Corvini a Corvinust, a Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány a Semmelweis Egyetemet (a hozzá tartozó klinikákkal és kórházakkal együtt), a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány a debreceni tudományegyetemet, az Universitas Quinqueecclesiensis a Pécsit, az Universitas Miskolcinensis a Miskolcit, és így tovább.
A vagyonjuttatások itt jellemzően inkább az egyetemek meglévő infrastruktúráit fedik le, de azért akadnak meglepetések. A Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítvány például magába kebelezte a Grand Tokaj Zrt.-t, a tokaji borvidék legnagyobb pincészetét, amely a régió teljes bortermelésének mintegy 35 százalékát adja, és 800 hektárról vásárol fel szőlőt. Az állam ezzel formálisan eltűnt a magyar bortermelésből – a tokaji állami örökséget ma egy magánjogi alapítvány kezeli, amelynek elnöke Stumpf István volt alkotmánybíró. A győri Széchenyi István Egyetem alapítványa pedig – mielőtt onnan a ZalaZONE kiszakadt – egy ideig az autóipari tesztpályát is birtokolta, miközben a kuratóriumában Szijjártó Péter külügyminiszter ült havi bruttó 1,5 millió forintos tiszteletdíjért.
A 36 alapítványból négy különleges státusú – ezeknek az állam nem alapítója, csak csatlakozója volt. Ide tartozik az MCC (amely az 1996-os Tihanyi Alapítványból folyt át), a Batthyány Lajos Alapítvány (1991), a Kék Bolygó Alapítvány (2016) és a ZalaZONE Alapítvány (a Széchenyi István Egyetemért Alapítványból szakadt ki). Orbán Balázs a Tisza-javaslat napján azonnal Facebook-posztban tett fel a kérdést, hogy a Tisza vajon nem készül-e magánalapítványok államosítására. A jogi értelmezés szerint azonban a választ a 2021. évi IX. törvény adja meg – eszerint a kekva megszűnésekor az állam és a csatlakozók a vagyonelemeket olyan arányban osztják el egymás között, amilyen arányban annak idején bevitték. Ha tehát a Tisza-kormány tényleg felszámolja például az MCC-t, az 1996-os Tihanyi-vagyon nem száll vissza az államra. A több mint 500 milliárd forintos jelenlegi MCC-vagyon nagy része viszont – a Mol-, Richter-részvények, az Aranybika, a kollégiumi ingatlanok – az állami juttatásokból nőtt ki, tehát az visszaszállhat.
Vissza az íróasztalra
Ezért lett az alaptörvény-módosítás a Tisza-kormány első dolga. Az ügy politikai szimbolikája sem mellékes – a magyar államot lebontó-átépítő rendszer évek óta egy alapítványi hálózatba bújt, és most ennek a hálózatnak a kibontása lesz az új kormány próbatétele. A 36-os szám azonban félrevezető. Valójában 36 különböző bürokratikus mikrouniverzumról beszélünk, mindegyiknek a saját kuratóriumával, saját külön elszámolási logikájával, saját közbeszerzési szokásaival, saját ingatlanvagyonával. A párhuzamos magyar állam így nem egy egységes szerkezet – hanem 36 darab kis fejedelemség, melyek között van olyan, amely egy nem létező egyetemet tart fenn, és van olyan, amely egy Nobel-díjas fizikus vezetésével 261 milliárd forintot készül elkölteni. Van, amely Hadrianust akarta újra építeni a Hajógyári-szigeten, és van olyan, amelyik málnaszedő robotokat tesztel egy autóipari tesztpályán.
A Tisza alaptörvény-módosítása ezzel a logikával a legelső lépést teszi meg. Ha minden a kormány tervei szerint halad, a 36 mikrofejedelemség hamarosan újra ott találja magát, ahonnan elindult – Budapesten, a magyar állam papírmunkáját végző gigantikus íróasztalokon. Augusztus végéig kell a kormánynak teljesítenie a Bizottság feltételeit, hogy a 10,6 milliárd eurós helyreállítási alap pénzéhez hozzájusson. Ez a határidő szabja meg a Tisza-kormány tempóját.
A magyar állam visszakezeli a saját vagyonát. Néhány év kihagyással.
(Borítókép: A drónnal készült felvételen a Mathias Corvinus Collegium (MCC) budapesti központjának korábban helyet adó bontás elõtt álló épületek a Gellért-hegyen 2024. január 16-án. Fotó: Máthé Zoltán / MTI)
Olvasd tovább itt: index.hu
