Orbán Anita megosztotta vízióját Magyarország Moszkvával.

Az EU-huszonhatoknak nem azon kell majd dolgozniuk, hogy kikerüljenek egy teljesen irracionálisan viselkedő huszonhetediket – jelentette ki Orbán Anita külügyminiszter a Válasz Online-nak adott, vasárnap megjelent első tárcavezetői nagyinterjújában.

„Az EU-ügyeket kettéválasztottuk: az egységes piaccal kapcsolatos kérdésekkel a Miniszterelnökség, a közös kül- és biztonságpolitikával, szankciós és bővítési politikával pedig mi foglalkozunk” – mondta Orbán Anita, jelezve: „összkormányzati koordináció lesz”, és az Országgyűlésre is fontos szerep hárul.

Jól érzékelhető volt, hogy az előző magyar kormány az EU-val szembeni teljes konfrontáció politikáját választotta, saját bevallása szerint is bot akart lenni a küllők között

– fogalmazott a külügyminiszter, aki hangsúlyozta: „Kijevből Budapestre Beregszászon át vezet az út. Nyitottak vagyunk a kétoldalú kapcsolatok rendezésére, de ehhez elengedhetetlennek tartjuk a kárpátaljai magyar közösség oktatási és nyelvhasználati jogainak rendezését.”

Addig nem lépünk tovább más ügyek, például Ukrajna uniós csatlakozása irányába, amíg nincsenek konkrét eredmények. Általános ígéretekkel nem elégszünk meg. A konkrétumok megfogalmazásában pedig a kárpátaljai magyar közösségnek döntő szava lesz, képviselőik részei az egyeztetéseket megkezdő szakértői csapatnak

– tette hozzá, felhívva a figyelmet arra, hogy Magyar Péter találkozót kezdeményezett Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel Beregszászba június elejére. „Számunkra tehát ez a céldátum a valós eredmények elérésére. Az ukrán elnök is jelezte: ha ez sikerül, készen áll találkozni a magyar miniszterelnökkel” – mondta.

A külügyminiszter az interjúban többek között arról is beszélt, hogy:

• szerencsésnek tarja, hogy 2020-ban nem ő nyerte el a NATO főtitkárhelyettesi pozícióját. „Akkorra már a privát szférában voltam, hogy távol legyek az Orbán-kabinet ügyeitől” – mondta, jelezve: nem vállalt volna olyan pozíciót, amelyben politikai szereplőket kellett volna védenie. Kiemelte: közszolgának tartja magát.
• Mint mondta, a legfontosabb most a helyzet pontos felmérése és a bizalom visszaépítése a külügyi tárcánál, ahol „a dolgozót már átnézték, és nem találtak semmit. Haladunk szobáról szobára, ám a fizikai vizsgálat csak egy része az átvilágításnak: az apparátus és az IT-rendszer is sorra kerül”.
• Úgy látja, hogy a magyar diplomácia megújításában „hosszú távú vállalkozás, hogy kialakuljanak új elvárások, új kultúra és viselkedési sztenderdek”, utóbbi között említette, hogy „nem a hangerő számít; nem szólunk be nagyköveteknek; nem jelenünk meg rövidnadrágban”.
• „Szakmailag felkészültség – nemcsak tudásban, hanem hozzáállásban is –, sértetlen integritás. Azaz: nem merül fel lopás, korrupció, esetleg szándékos szivárogtatás, titoksértés. Mindenki a kormánytisztviselői eskünek megfelelően kell hogy dolgozzon” – sorolta a külügyi pozíció feltételeit.
• Megjegyezte, hogy nem kizáró ok, hogy valaki Szijjártó Péter külügyminisztersége alatt dolgozott, „lehetett ugyanis az eskü szellemében dolgozni Szijjártó Péter alatt is”. Jelezte: a futsal sem hátrány. „Nem fogunk tisztogatni; nincs olyan szabály, hogy »ki az összes futsalossal!«. Olyan szabály viszont van, hogy professzionális diplomáciai csapatot építünk” – jelentette ki.
• Elárulta: „a diplomáciai szabályok szerint zajlott a találkozó” az orosz nagykövettel, Jevgenyij Sztanyiszlavovval a kárpátaljai orosz támadásról. Megismételte a már a találkozó előtt közölt mondandóját, és – mint mondta – „Sztanyiszlavov nagykövet jegyzetelt, majd megígérte, közvetíti az elhangzottakat Moszkva felé. A diplomáciában a tetteknek és a szavaknak súlya van”.
• „Oroszország fontos régiós szereplő, amellyel pragmatikus viszonyra törekszünk” – mondta, megjegyezve: „ha lesz mit megbeszélni külügyminiszteri szinten”, biztosan lesz Orbán–Lavrov-találkozó. Hangsúlyozta, hogy jelentés készül nemcsak az orosz befolyásról, hanem minden olyan harmadik országról is, „amely az elmúlt években a magyar érdekekkel szembemenve torzíthatta a hazai döntéshozatalt. A munkát hamarosan, az államtitkárok hivatalba lépése után elkezdjük, és már nyáron szeretnénk nyilvánosságra hozni a vizsgálatok első eredményeit”.
• A befagyasztott uniós forrásokkal kapcsolatban elmondta, hogy a cél, „hogy mind a 10,4 milliárdot le tudjuk hívni. Bizakodó vagyok, hogy menni fog”. „Miért nem jöttek az uniós pénzek? Mert ellopták őket. Pont. Annyit kell biztosítanunk, hogy ez még egyszer ne fordulhasson elő” – fogalmazott, jelezve: „kifejezetten pozitív a Bizottság munkatársainak hozzáállása, ők is tudják, hogy a magyar embereknek járnak ezek a források, és látják a gazdaságunk állapotát is”.
• „A migrációs paktum teljesen más történet. Június 12-én lép életbe, százszor elmondtuk, hogy egy majdani esetleges válsághelyzet megoldásában Magyarország nem migránsok befogadásával vagy pénzek befizetésével működne közre, hanem technikai segítséggel: szakembereket, rendőröket küldünk, ha egy uniós tagállam határa váratlanul nagy migrációs nyomás alá kerül” – mondta.
• Hangsúlyozta, hogy több közös érdek van Szlovákiával, „de csak akkor, ha nem büntetik a kollektív bűnösséget megállapító Beneš-dekrétumok bírálatát, és nem koboznak el földeket etnikai alapon”. „Visegrád egyszerre érdek- és értékalapú együttműködés, komoly szándék van az újraindítására az elmúlt évek tetszhalott állapota után. Rajtunk nem fog múlni a konstruktív együttműködés, ehhez Varsó a kulcsszereplő” – mondta.
• Úgy véli, átalakul az amerikai–európai szövetség, de „Magyarországnak továbbra is az Egyesült Államok az egyik legfontosabb partnere”. „Az egyes számú biztonsági szövetségünk a NATO, és ez így is marad. Ettől még fejlesztenünk kell az önálló európai védelmi képességeket úgy, hogy az ne duplikálja vagy gyengítse az észak-atlanti szövetséget” – mondta.
• A munkájába vetett bizalom oka – mint ígérte – „egy év múlva már látszani fog”. „Hazahozott uniós pénzek; újrainduló Erasmus és Horizon; működő határ menti együttműködések; helyrehozott viszony a szomszédainkkal; az EU-csatlakozás küszöbén álló Montenegró, míg a többi tagjelölt ország számára érdemalapú – a magyar érdeknek is megfelelő – csatlakozási perspektíva. A partnereink pedig érezzék úgy, hogy Magyarország újra megérkezett Európa szívébe. Világos érdekekkel, határvonalakkal – és kompromisszumkészséggel.”

Nyílt levélben reagált a Fidesz

Orbán Anita interjújára reagálva nyílt levelet tettek közzé az Orbán-kormány korábbi tagjai. A volt kormányzati szereplők elsősorban azt kifogásolták, hogy a külügyminiszter az uniós források ügyében korrupcióval vádolta elődeit, miközben szerintük éveken át maga is magas pozícióban dolgozott a külügyi apparátusban. „Az Orbán-kormány vezetői hűek maradtak esküjükhöz, a törvényeket betartották és betartatták.”

A levél szerzői szerint Orbán Anita korábban nem tett bejelentést vagy jelzést korrupciógyanús ügyekről, ezért visszautasítják a most megfogalmazott vádakat. A személyes hangvételű üzenetben azt is írják:

Röviden: szégyelld magad!

A volt kormánytagok szerint a miniszter politikai ellenfeleikhez állt át, és méltatlannak tartják, hogy korábbi kollégáit bírálja. A nyílt levelet az MTI közölte.

(Borítókép: Orbán Anita 2026. május 11-én. Fotó: Papajcsik Péter / Index)

Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!