Bóka János közösségi média oldalán megjegyezte, hogy az „elmúlttizenhatév” állításai sok kisebb hazugságra épülnek. Szerinte a Tisza-kormány és annak tagjai hamis információkat terjesztenek az előző kormány uniós forrásokkal folytatott tárgyalásairól.
A volt miniszter Orbán Anita Globsecen tett nyilatkozatára reagált, amely szerint az Európai Bizottság nem fogadta el Magyarország SAFE-tervét, így új javaslatot kellett benyújtani. Bóka János hangsúlyozta, hogy a valóság nem ez, hiszen január elejére már teljes mértékben lebonyolították a 16 milliárd eurós tervet az Európai Bizottsággal, amely később sem kért semmiféle hiánypótlást.
A politikus szerint a Bizottság nem reagált, pedig ő többször is írt a megfelelő biztosnak, és a nagyköveti tanácsban is sürgették a döntést. Úgy véli, a Bizottság csendje hosszabb ideig tartott, mint más tagállamok esetében a teljes elbírálás folyamata.
Bóka János a politikai döntés következményeként jellemezte a helyzetet, mondván, az Orbán-kabinet nem kaphatta meg a hitelforrást a választások előtt. Ugyanakkor aláhúzta, hogy az Európai Bizottság sosem utasította el hivatalosan a tervet, mivel erre nem volt jogi alap.
A volt uniós ügyekért felelős miniszter azt állítja, hogy a Tisza-kormány már a hivatalba lépése előtt kérte a Bizottságtól a SAFE-terv értékelésének leállítását, hogy felülvizsgálják azt. Szerinte ez azt jelenti, hogy az új javaslat benyújtása nem volt szükségszerű, hanem a Tisza-kormány döntése volt, így a felelősség az új kabinetet terheli.
Bóka János az uniós forrásokhoz kapcsolódó „szupermérföldkövek” ügyét is bírálta. Felelevenítette, hogy Orbán Anita azt mondta, a szükséges jogszabályokat már benyújtották az Országgyűlésnek, de Bóka szerint ezek az előterjesztések nem találhatóak meg a parlament honlapján.
Ironikusan megjegyezte: „Lehet, hogy az uniós forrásokhoz való hozzáférés egyetlen feltétele az volt, hogy Orbán Viktor ne legyen többé miniszterelnök.” Hozzátette azt is, hogy valóban benyújtottak ilyen javaslatot.
Forrás www.origo.hu
